Nagy jogtalanság az anyával, a gyermekekkel és a társadalommal szemben. - Vannak szülők, akik anélkül, hogy megfontolnák, helyesen tudnak-e ellátni egy nagy családot, megtöltik házukat gyámoltalan kis lényekkel, akik teljesen szüleik gondoskodására és tanítására vannak utalva... Ez nagy jogtalanság nemcsak az anyával, hanem a gyermekekkel és a társadalommal szemben is...
A szülők mindig tartsák szem előtt gyermekeik jövendő jólétét. Ne kényszerüljenek minden idejüket nehéz munkával eltölteni, hogy életszükségleteikről gondoskodjanak.
Mielőtt növelnék családjukat, vegyék figyelembe, hogy az Urat dicsőítik-e vagy meggyalázzák-e, ha gyermekeket hoznak a világra. Arra kell törekedniük, hogy házasságuk kezdetétől fogva, évről évre Istent dicsőítsék meg.
Az anya egészsége fontos. - Figyelembe véve a szülői felelősséget, komolyan fontolják meg, jó lesz-e, ha gyermekeket hoznak a világra. Elegendő ereje van-e az anyának, hogy gondozza a gyermekeket? Van-e az apának oly lehetősége, hogy formálja és nevelje gyermekét? A gyermek sorsát mily kevéssé fontolják meg! Egyetlen gondolatuk szenvedélyük kielégítése, a feleségre és anyára oly terhek hárulnak, melyek aláássák egészségét és bénítják lelki erejét. Leromlott egészséggel és kedvét szegett lélekkel képtelen kellően gondját viselni az őt körülvevő kis nyájnak. Mivel nem kapják meg azt a tanítást, amire szükségük volna, Isten szégyenére nőnek fel és természetük gonoszságát másokkal is megosztják és így egy egész hadsereg nő fel, akiket Sátán tetszése szerint irányít.
Egyéb tényezőket is figyelembe kell vennünk. - Isten azt akarja, hogy a szülők értelmes lényekként cselekedjenek, és oly módon éljenek, hogy gyermekeiket helyesen neveljék; az anyának legyen ereje és ideje - szellemi képességeit felhasználva - kicsinyeit az angyalok társasága számára nevelni. Legyen bátorsága a maga részét kiválóan, munkáját pedig Isten félelmében és szeretetében elvégezni, hogy gyermekei a család és a társadalom áldására legyenek.
A férj és édesapa fontolja meg mindezeket a dolgokat, nehogy felesége, gyermekeinek édesanyja túl legyen terhelve, és így erőt vegyen rajta a kétségbeesés. Azon kell lennie, gyermekeinek anyját ne hozza oly helyzetbe, hogy ne tudjon eleget tenni számos kicsinyeinek, akik emiatt megfelelő nevelés nélkül nőnek fel.
A szülők ne növeljék gyorsabban családjukat, mint ahogy gondozni és nevelni tudják őket. Nagy igazságtalanság az anyával szemben, ha évről évre karján újabb csecsemővel jelenik meg. Az csökkenti és gyakran megsemmisíti a társas kapcsolatok örömét és növeli otthoni nyomorúságát. Elrabolja gyermekeitől azt a gondoskodást, nevelést és boldogságot, amelyet a szülők kötelessége lenne megadni nekik.
Tanács sokgyermekes szülőknek. - Tegyétek fel a kérdést: "Azért növelem a gyermeksereget, hogy erősítsem a sötétség hatalmának befolyását és növeljem seregét, vagy Krisztus számára nevelem fel a gyermekeket?"
Ha nem irányítjátok gyermekeiteket és alakítjátok jellemüket úgy, hogy Isten követelményeit teljesítsék, akkor kevesebb gyermek szenvedjen helytelen nevelésetektől, ami jobb lesz nektek - szülőknek - és jobb lesz a társadalomnak. Bűn növelni a családot kivéve, ha a gyermekeket nevelni és fegyelmezni lehet csecsemő kortól bölcs és értelmes édesanya által, aki lelkiismeretes és művelt, és aki az Úr félelmében irányítja háza népét és úgy alakítja, formálja gyermekei jellemét, hogy az megfeleljen az igazság mértékének. Isten értelmet adott nektek, azért megkívánja, hogy használjátok azt.
Apák és anyák, ha tudjátok, hogy hiányos az ismeretetek, hogy hogyan neveljétek gyermekeiteket Krisztusnak, akkor miért nem tanuljátok meg leckéteket? Miért hoztok továbbra is gyermekeket a világra, ha ezzel Sátán seregének számát növelitek? Vajon tetszik-e Istennek ez a látványosság? Amidőn látjátok, hogy a nagy család komolyan megterheli erőforrásotokat; amikor az anya kezei gyermekekkel telnek meg és nincs közbeeső ideje a születések között annak a munkának elvégzésére, amit minden édesanyának meg kell tennie, akkor miért nem fontoljátok meg a biztos következményeket? Minden gyermek elvon az anya életerejéből, ezért ha az apák és anyák nem használják bölcsen értelmüket e dologban, milyen esélyük van a szülőknek, hogy helyesen neveljék gyermekeiket? Az Úr felhívja a szülők figyelmét, fontolják meg e dolgot az eljövendő örökkévalóság fényében.
Gazdasági megfontolások. - A szülők nyugodtan fontolják meg, hogyan gondoskodhatnak gyermekeikről. Nincs joguk gyermekeket hozni a világra, hogy azok mások terhére legyenek. Van-e foglalkozásuk, amire támaszkodhatnak családjuk fenntartására, hogy ne legyenek mások terhére? Ha nincs, akkor bűnt követnek el, ha gyermekeket hoznak a világra, akik megfelelő gondozás, élelem és ruházat hiányában szenvednek.
Azok, akiknél hiányzik az üzleti érzék; és akik csak a legkevesebb képesítéssel rendelkeznek arra, hogy a világban boldoguljanak, általában megtöltik házukat gyermekekkel. Miközben azoknak, akik jó képességekkel rendelkeznek, hogy vagyont szerezzenek, általában csak annyi gyermekük van, mint amennyit jól el tudnak látni. Akik képtelenek gondoskodni magukról, azoknak ne legyen gyermekük.
Hogyan hoznak néha bajt a gyülekezetre? - Sokan, akik egyedül is alig képesek megélni, házasságot kötnek és családot alapítanak, holott tudják, hogy nincs semmijük, amivel fenntarthatnák őket. Ami még ennél is rosszabb, nem tudják irányítani családjukat. A családban minden eljárásukat a laza, gondatlan magatartás jellemzi. Csak kevés önuralmuk van, szenvedélyesek, türelmetlenek és ingerlékenyek. Amikor az ilyenek elfogadják az üzenetet, úgy érzik, hogy gazdagabb testvéreik kötelesek őket segíteni. Ha várakozásuk nem teljesül, panaszkodnak a gyülekezetre és vádolják a testvéreket, hogy nem jól élik meg hitüket. Kik szenvedjenek ez esetben? Alá kell-e aknázni Isten ügyét és a pénztárt a különböző helyeken kiürítsék-e, hogy e sokgyermekes szegény családokról gondoskodjanak? Nem! A szülőknek kell szenvedniük. Ők nem fognak nagyobb hiányt szenvedni a szombat elfogadása után, mint azelőtt.
Hogyan lehet korlátozni a missziómunkát. - Misszionáriusoknak távoli országokba küldésekor, a takarékoskodni tudó embereket válasszák ki, akiknek nincs nagy családjuk és felismerik az idő rövidségét és az elvégzésre váró nagy munkát; akik nem töltik meg kezüket és házukat gyermekekkel, hanem megőrzik magukat a lehető legszabadabban mindattól, ami elvonná gondolataikat az egyetlen nagy munkától. Ha a feleség odaadó és szabad marad, a férje mellett állva ugyanannyit végezhet, mint ő. Isten a nőket is megajándékozta talentumokkal, hogy felhasználják az ő dicsőségére, hogy sok fiút és leányt vezessenek Istenhez. De sokakat, akik eredményes munkások lehetnének, otthon tart kicsiny gyermekeik gondozása.
Olyan misszionáriusokra van szükségünk, akik a szó igazi értelmében vett misszionáriusok; akik félreteszik önző szempontjaikat és Isten ügyét helyezik előre, akik az Ő dicsőségét keresve munkálkodnak. Ez emberek óra pontossággal oda mennek, ahova az Úr parancsolja és minden feladatkörben készek dolgozni, hogy hirdessék az igazság ismeretét. Oly férfiakra van szükség a misszióterületeken, akiknek olyan feleségük van, akik szeretik és félik Istent, akik segíteni tudnak a munkában. Sokan, akiknek családjuk van, kimennek a munkaterületre, azonban nem adják át teljesen magukat feladatuknak. Gondolatuk megosztott. Feleségük és gyermekeik elvonják őket a munkától és gyakran távol tartják őket területüktől, ahova elmennének, ha nem gondolnának arra, hogy közel kell maradniuk családjukhoz.