A szülők mint kertészek. - Az Úr ünnepélyes, szent munkát bízott a szülőkre. Gondosan kell ápolniuk a szív talaját. Így Isten társaivá válhatnak a munkában. Elvárja tőlük, hogy őrizzék és gondozzák gyermekeik szívének kertjét. El kell vetniük a jó magot. Ki kell irtaniuk minden láthatatlan gyomot. Minden jellemhibát, természetük minden fogyatkozását ki kell vágni, mert ha megengedik, hogy bennük maradjon, elrontja jellemük szépségét.

Szülők! Saját otthonotok az első munkaterület, ahova munkára lettetek elhívva. Az otthon kertjének értékes növényei megkövetelik odaadó gondoskodásotokat. Az a feladatotok, hogy őrködjetek a lelkek felett, mint akikről számot kell adnotok. Gondosan fontoljátok meg munkátokat, annak természetét, horderejét és következményeit.

A magatok ajtaja előtt is van egy kis földdarab, amit gondoznotok kell, mert Isten felelősöknek tart e munkáért, amelyet kezetekre bízott.

A kert gondozása. - A világ uralkodó befolyása megengedi az ifjúságnak, hogy saját feje után menjen. Amikor az ifjak nagyon fékezhetetlenek, a szülők így szólnak: Majd megváltoznak idővel, amikor elérik a tizenhat vagy tizennyolc éves kort, jobb belátásra jutnak és elhagyják rossz szokásaikat és végül hasznos férfiak és nők lesznek! Mekkora tévedés! Éveken keresztül megengedik az ellenségnek, hogy szívük kertjét bevesse; megengedik, hogy rossz elvek növekedjenek és sok esetben minden munka, amit e talajon ezután végeznek, már semmit sem használ...

Némely szülő eltűrte, hogy gyermeke rossz szokásokat alakítson ki, melyek nyomát egész életében látni lehet. E bűn a szülőket terheli. Ezek a gyermekek ugyan keresztényeknek vallhatják magukat; azonban a kegyelemnek szívükön végzett különös munkája és az életükben végbemenő alapos reformáció nélkül múlt tapasztalataik láthatóvá válnak minden eljárásukban és azt a jellemet nyilvánítják ki, amelynek kifejlesztését szüleik megengedték nekik.

Nem szabad megengednünk az ifjaknak, hogy válogatás nélkül tanulják meg a jót és a rosszat azzal az elgondolással, majd valamikor a jövőben a jó kerül túlsúlyba és a gonosz elveszti befolyását. A rossz gyorsabban fog növekedni, mint a jó. Lehet, évek múlva a gonosz, amit tanultak, elmosódik bennük; de ki kockáztathatja meg ezt? Az idő rövid. Gyermekeitek szívébe könnyebb és biztonságosabb a tiszta, jó magot elvetni, mint utóbb irtani a gyomot. Az ifjak elméjére gyakorolt benyomásokat nehéz kitörölni. Mily fontos, hogy e befolyások jók legyenek és a fiatalok rugalmas képességei helyes irányba terelődjenek.

Magvetés és gyomlálás. - A gyermek életének legkoraibb éveiben szívének talaját gondosan elő kell készítenünk Isten kegyelmének záporesőire. Azután az igazság magvát gondosan el kell vetnünk és szorgalmasan kell gondoznunk. Isten, aki megjutalmaz nevében tett minden erőfeszítést, életet ad az elvetett magba; és megjelenik először a gabonaszár, majd a kalász, végül a teljes gabona a kalászban.

A szülők gonosz hanyagsága miatt Sátán gyakran elveti magvát a gyermekek szívébe, mely a szégyen és bánat termését hozza. A világban ma hiányzik az igazi jóság, mivel a szülők nem gyűjtik maguk köré gyermekeiket az otthonban. Nem tartják vissza őket a gondatlan és hanyag társaságtól. Ezért gyermekeik a világba mennek, hogy elvessék a halál magvát.

Az értéktelen, mérges gyom kiirtása megtanításának nagy munkája a legfontosabb. Mert ha magukra hagyjuk őket, e gyom mindaddig növekedik, amíg az erkölcsi elvek és az igazság nemes növényeit elfojtja.

Ha a földet megművelés nélkül hagyják, a mérgező gyom termése biztosan megjelenik, amit nagyon nehéz lesz kiirtani. Akkor a talajt meg kell munkálnunk, a gazt ki kell gyomlálnunk, hogy a nemes növény növekedjen. Mielőtt az értékes növény növekedne, először a magot gondosan el kell vetni. Ha az édesanyák elhanyagolják a drága mag elvetését és mégis a drága gabona aratását várják, csalódni fognak, mert tövist és bogáncsot aratnak. Sátán mindig figyel és készen áll a mag elvetésére, amely kikel és bőséges aratást hoz sátáni természete szerint.

Állandóan ébereknek kell lennünk gyermekeink érdekében. Sátán már közvetlenül a gyermekek születése után sokféle fortéllyal kezd természetükön és akaratukon munkálkodni. Biztonságuk a szülők bölcsességétől és éber gondoskodásától függ. Isten szeretetében és félelmében igyekezniük kell előre elfoglalni szívük kertjét, elvetve az igaz lelkületnek, jó szokásoknak, az Isten iránti szeretetnek és félelemnek jó magvát.

A kibontakozó természetes szépség. - A szülők és a tanítók komolyabban keressék azt a bölcsességet - amit Jézus mindig kész megadni -, mert emberi lelkekkel foglalkoznak fejlődésük legbefolyásolhatóbb és legfogékonyabb időszakában. Úgy kell ápolniuk a fiatalok hajlamait, hogy életük minden szakaszában bemutathassák az abban az időszakban elért természetes szépséget, fokozatosan növekedve, mint a kert növényei és virágai.