Egymáshoz illők. - Sok családban nincs meg a keresztényi előzékenység: az igazi udvariasság, az engedékenység és az egymás iránti tisztelet, amely előkészítené tagjait a házasságra és családjuk boldoggá tevésére. A türelem, a kedvesség, a gyengéd udvariasság, a keresztény együttérzés és a szeretet helyett éles szavak, ellentétes eszmék és bíráló, erőszakos lelkület uralkodik.

Gyakran a házasulandóknak nem sok alkalmuk van esküvőjük előtt egymás szokásainak és természetének megismerésére. Ami pedig a mindennapi életet illeti, jóformán idegenek, amikor az oltár előtt sorsukat összekötik. Sokan túl későn ismerik fel, hogy nem illenek egymáshoz, és egybekelésükből élethosszig tartó boldogtalanság származik. Gyakran a feleség és a gyermekek szenvednek a férj és apa hanyagsága, ügyetlensége vagy helytelen szokása miatt.

A világ ma telve van nyomorúsággal és bűnnel a rosszul választott házasságok miatt. Sok esetben csak néhány hónapra van szüksége a férjnek és a feleségnek, hogy felismerjék, természetük sohasem tud összhangba jutni, aminek következtében egyenetlenség uralkodik otthonukban, ahol csak szeretetnek és mennyei összhangnak kellene lennie.

Hétköznapi dolgok feletti vitatkozás miatt a keserűség lelkületét ápolják. A nyílt nézeteltérés és civakodás kimondhatatlan nyomorúságot hoz az otthonba és szétkergeti azokat, akiknek egyesülniük kellene a szeretet kötelékében. Így ezrek áldozták fel magukat, testüket és lelküket az oktalan házasságok által és lefelé haladtak a romlás útján.

Állandó nézeteltérések a megosztott otthonban. - A házasság boldogsága és felvirágzása a felek egységétől függ. Hogyan tud összhangban lenni a testileg gondolkodó azzal a társsal, aki átalakult Krisztus lelkületére? Egyik a testnek vet és saját szívének késztetése szerint gondolkodik és cselekszik; a másik a Léleknek vet, igyekezve visszaszorítani az önzést, legyőzni rossz hajlamait és a Mester iránti engedelmesség életét élni, akinek szolgál. Így állandó a különbség ízlésük, hajlamuk és céljuk között. Ha a hívő fél nem nyeri meg a hitetlen felet az elveihez való állhatatos ragaszkodás által, akkor - amint az sokkal gyakoribb - elcsügged és feladja hitelveit annak gyarló társaságáért, akinek nincs kapcsolata a mennyel.

Az összeférhetetlenség miatt tönkrement házasságok. - Sok házasság csak nyomorúságot szül. És mégis a fiatalok gondolata ebbe az irányba halad, mert Sátán vezeti őket oda, elhitetvén velük, házasságot kell kötniük, hogy boldogok legyenek, holott még nincs képességük az önmaguk feletti uralomra, és család fenntartásra. Akik nem hajlandók alkalmazkodni egymás természetéhez, hogy elkerüljék a kellemetlen nézeteltéréseket és viszályokat, ne tegyék meg ezt a lépést. Azonban az utolsó idők csábító tőreinek egyike ez, amelyben ezrek mennek tönkre ez élet és az eljövendő élet számára.

A vak szerelem következménye. - Akiket a vak szerelem fertőző betegsége befolyásol, azok minden képességükkel annak függőségébe kerülnek. Jó érzés nélkülieknek látszanak és életmódjuktól undorodnak mindazok, akik látják... A fertőző betegség válságát sokan az éretlen házassággal érik el, és amikor az újdonság elmúlik és az udvarlás megbabonázó ereje is eltűnt, ráébrednek a valódi helyzetre. Ekkor érzik, hogy rossz házasságot kötöttek, mégpedig egy életre. A legünnepélyesebb fogadalommal egymáshoz kötve, most csüggedő szívvel tekintenek arra a nyomorult életre, amelyet élniük kell. Ekkor helyzetükben a lehető legjobbat kellene tenniük, de ezt sokan nem akarják. Vagy hűtlenek lesznek házassági fogadalmukhoz, vagy az igát, amelyet makacsul a nyakukba vettek, oly keserűvé teszik, hogy nem kevesen gyáván véget vetnek életüknek.

Ennélfogva mindkét házastársnak az legyen élete tanulmánya, hogy mily módon kerülhetik el mindazt, ami viszályt idéz elő közöttük és hogyan tarthatják meg töretlenül házassági fogadalmukat.

Mások tapasztalata figyelmeztetés. - A. úrnak olyan a természete, amivel Sátán döbbenetes sikerrel játszik. Ez esetből a fiataloknak le kell vonni a tanulságot a házassággal kapcsolatban. Társa megválasztásánál felesége nem az értelmét és józan ítélőképességét, hanem érzéseit és pillanatnyi érzelmi fellángolásait követte. Vajon házasságuk az igazi szeretet következménye volt? Nem, nem; hanem a pillanatnyi érzelmi fellángolás - vak, meg nem szentelt szenvedély eredménye volt. Egyik sem volt alkalmas a házasság felelősségének hordozására. Midőn a dolgok új rendjének újdonsága elkopott, és mindegyik megismerte a másikat, erősebb lett-e szeretetük és elmélyült-e vonzalmuk, az életük csodálatos összhangba olvadt-e össze? Éppen az ellenkezője történt. Jellemük legrosszabb tulajdonságai erősödtek a gyakorlat által; és házasságuk a boldogság helyett a növekvő bajok házasságává lett.

Leveleket kaptam éveken át különböző emberektől, akik boldogtalan házasságban éltek. Az előttem feltárt visszataszító történetek szívfájdalmat okoztak. Nem könnyű eldönteni, milyen tanács adható e szerencsétlen embereknek, vagy hogyan könnyítsük meg nehéz sorsukat. De szomorú tapasztalatuk legyen figyelmeztetés mások számára.