A boldogság forrása. Vannak beteges képzeletű személyek, akik nek kényúr a vallása, mintegy vasvesszővel kormányozva őket. Az ilyenek szüntelen gyászolják romlottságukat, s nyögnek képzelt gonoszságuk miatt. Nincs szívükben szeretet, örökké gyászos az ábrázatuk. Fagyosan fogadják az ártatlan nevetést a fiataloktól vagy bárki mástól. Bűnnek tekintenek minden üdülést vagy kellemes időtöltést, s azt gondolják, hogy értelmüknek örökkön pontosan ilyen szigorú, rideg beállítottságra kell fölhúzva lennie. Ez az egyik véglet.

Mások azt gondolják, hogy értelmüknek folyvást meg kell feszülnie új szórakozások és kikapcsolódás felé, hogy egészségesek legyenek. Megtanulnak izgalmakra támaszkodni, s nyugtalanok ezek nélkül. Ezek nem igazán keresztények. A másik végletbe esnek.

A kereszténység igazi elvei mindenki előtt a boldogság forrását nyitják meg, melynek magassága és mélysége, hossza és szélte fölmérhetetlen. Krisztus bennük az örök életre buzgó vízforrás. Szüntelen forrás ez, melyből a keresztény kedve szerint ihat; és soha ki nem fogy. (1Bizonyságtételek 5656)

Gyorsan ellanyhuló buzgalom. Ne bátorítsuk a lelkendezés szellemét, mely egy időre buzgalmat terem, de hamar ellanyhul, csüggedést, levertséget hagyva maga után. Az élet kenyerére van szükségünk, mely a menyből száll alá, hogy életet adjon a léleknek. Tanulmányozzátok Isten igéjét. Ne uralkodjanak rajtatok érzések... Aki csak Isten szőlőjében munkálkodik, meg kell tanulnia, hogy az érzés nem hit. Nem szükséges az örökös magasztos érzület. Az viszont szükséges, hogy szilárdan higgyünk Isten szavában, mint Krisztus vérében és testében. (Evangéliumi munkások 138)

Se hideg vallásosságot, se hanyag szabadelvűséget. A jóra változás, a megújulás haladása az alapvető igazságok világos fölismerésétől függ. Míg egyfelől veszély rejtőzik a szűklátókörű bölcseletben és a rideghideg merevségben, másrészt súlyos veszély rejlik a hanyag szabadelvűségben. Minden tartós javulás alapja az Isten törvénye. Világos, jól kivehető vonalakkal kell ecsetelnünk az Isten törvénye iránti engedelmesség szükséges voltát. Tartsuk a törvény elveit az emberek előtt. Hisz ezek olyan örökkévalók és változhatatlanok, mint maga az Isten. (Nagy orvos 129.)

Kiegyensúlyozott értelemre van szükség. Sokat olvasunk a levelekben, a hitben erősségről. Tanítson ez bennünket kellő óvatosságra. Nem szabad beleszőni lelkületünkbe hajlamainkat és erős, nyers jellemvonásainkat. Ez helytelenül képviselné az igazság drága, fölemelő, nemesítő elveit, s félrevezetne másokat. A hitben erősség többet jelent, mint sokan gondolják. Azt jelenti, hogy helyesbítsünk minden tévedést, mely gondolatainkban vagy tetteinkben él, nehogy megrontsuk Isten szavát.

Manapság jól kiegyensúlyozott értelmekre, egészséges, teljes keresztényekre van szükség. Sok Krisztust vallónak beteges a lelki élete. Nem bírnak elviselni semmi kedvezőtlent. Kedvüket veszítik, ha azt hiszik, hogy bármiben mellőzték vagy bántották őket, ha testvéreik nem olyan gyöngédek hozzájuk, mint szerintük lenniük kellene. A mindenható orvos véghetetlen tudásával meggyógyítaná őket az egészséges erkölcsre, de a beteg nem hajlandó elfogadni a fölajánlott gyógyírt. Ezek rövid időre, esetükre alkalmazhatják az igét,mégsem válnak az ige cselekvőivé. Rövidesen olyan hatások alá kerülnek, melyek megfelelnek természetes, velük született ízlésüknek és ellensúlyoznak mindent, amit eddig nyertek. (Advent szemle és szombat hírnök 1896, július 28)

Műveljük összes képességeinket. Ha csak egyikmásik képességet – a többi elhanyagolásával – veszünk igénybe, akkor Isten szándéka nem valósul meg bennünk, hiszen a képességeink kihatnak egymásra, és nagymértékben egymástól függnek. Egyiket sem tudjuk hatékonyan fölhasználni az összes többi közreműködése nélkül, hogy így gondosan megőrizzük az egyensúlyt. Ha minden figyelmünket és erőnket az egyikre fordítjuk, miközben a többi képesség csak szunynyad, akkor a fejlődés abban az egyben lesz erőteljes, ami szélsőségekre vezet, mivel nem fejlesztettük ki az összes képességet. Némelyek gondolkodása eltörpül és nem kellően kiegyensúlyozott. Születésüktől nem mindenkinek egyforma a gondolkodása. Más és más szellemi képességeink vannak. Némelyek erősek egyes pontokon, de nagyon gyöngék másokon. Ezek az annyira szembeszökő hiányosságok nem szükségszerűek és nem is lenne szabad előfordulniuk.

Ha az ilyenek azzal erősítenék jellemük gyönge pontjait, hogy művelnék és gyakorolnák ezeket, akkor a gyönge oldalak is megerősödnének. (3Bizonyságtételek 33)

Hívjuk használatra az értelem minden erejét.  Ahhoz, hogy a férfiak és nők jól kiegyensúlyozott gondolkodással rendelkezzenek, életre kell hívnunk, és fejlesztenünk kell agyunk összes képességét. A világ tele van egyoldalú férfiakkal és nőkkel, akik azért váltak ilyenné, mert csak az egyik képesség csoportjukat művelték, míg a többi elsatnyult a tétlenségtől.

A legtöbb fiatal nevelése csődnek tekinthető. Egyrészt túlzásba viszik a tanulást, másrészt elhanyagolják a gyakorlati élet dolgait. Férfiak és nők szülőkké válnak anélkül, hogy eszükbe vennék a felelősségüket. Csemetéik pedig még lejjebb csúsznak az emberi gyöngeségek létráján, mint ők maguk. Így züllik le gyors léptekkel fajunk.

Az örökös tanulás, melyet manapság iskoláinkban művelnek, alkalmatlanná teszik a fiatalokat a gyakorlati életre. Az ember agya csak egyre őröl. Ha nem foglalkoztatjuk a helyes irányban, akkor a helytelenben lesz tevékeny. Ahhoz, hogy megóvjuk az értelem egyensúlyát, kapcsoljuk össze iskoláinkban a testi munkát és a tanulást. (3Bizonyságtételek 1523)

Rendelkezésre állnak a fejlődés eszközei. Ifjakra van szükség, akik értelmesek, megbecsülik Istentől nyert szellemi képességeiket, s a leggondosabban művelik azokat. A használat növeli e képességeket, s ha nem hanyagolják el szívük művelését, jellemük jól kiegyensúlyozott lesz. A fejlődés eszközei mindenkinek rendelkezésére állnak. Senki se okozzon hát csalódást a Mesternek, mikor gyümölcsöt keres, ...hogy csak leveleket kínál neki. Az eltökélt szándék Krisztus kegyelmétől megszentelve, csodákat tesz. (1899, 122. kézirat)

Minden Isten ellenőrzése alatt. Aki igazán szereti és féli Istent, hogy egyedülálló szándékkal cselekszi akaratát, az testét, értelmét, szívét, lelkét s erejét Isten szolgálatába állítja. Így volt ez Énokkal. Énok Istennel járt...Akik eltökélték, hogy Isten akaratát teszik akaratukká, azoknak Istent kell szolgálni, és mindenben az ő tetszésére tenni. Akkor a jellem összecsendülő, jól kiegyensúlyozott, következetes, vidám és igaz lesz. (Mennyei helyeken 190)

Az értelem kormányozza a testet. Az igazi művelődés az egész lényt magába foglalja. Megtanít helyesen használni magunkat. Képesít, hogy miként alkalmazzuk legjobban agyunkat, csontunkat és izmunkat, testünket, értelmünket és szívünket. Az értelem hivatott magasabb képességként kormányozni a test területét. A bűnös étvágyakat és szenvedélyeket a lelkiismeret és lelkies hajlandóságok ellenőrzése alá kell hoznunk. Krisztus áll az emberiség fejénél, és célja vezetni bennünket szolgálatában – a tisztaság magas és szent ősvényére. Kegyelmének csodálatos munkálkodása által teljessé kell tétetnünk őbenne. (Nagy orvos 3989.)

Jól fejlett értelmek és határozott jellemek. Isten munkásainak fáradozni kell, hogy gyakorlati férfiak legyenek, vagyis széles alapzatú legyen a jellemük. Ne legyenek egyetlen eszméjű emberek, belecsontosodva egyetlen munkamodorba, kerékvágásba, képtelenül fölismerni és megérteni, hogy szavaiknak és az igazság hirdetésüknek változnia kell, attól függően, hogy milyen emberek közt vannak, és milyen körülmények közt jöttek össze. Valamennyien szüntelenül törekedjenek legyőzni kiegyensúlyozatlan jellemüket. Ez legyen szüntelen tanulmányotok, ha hasznos, eredményes munkások akartok lenni. (Evangéliumi munkások 106)

Közönséges, jelentéktelen ügyek törpévé teszik az értelmet. Véssük főiskolásaink értelmébe, hogy a művelődés elhibázott, hacsak értelmük meg nem tanulta megragadni az isteni kijelentés igazságait, hacsak szívük el nem fogadja Krisztus örömüzenetének tanításait. A tanuló, aki Isten szavának messzemenő elvei helyett a közönséges eszméket fogadja el, s engedi, hogy időt és figyelmét közönséges, jelentéktelen dolgok kössék le, látni fogja, hogy értelme leromlik, eltörpül. Elveszti a növekedés képességét. Az értelmet szok tatni kell, hogy fölfogja az örök életet érintő fontos igazságokat. (Advent szemle és szombat hírnök 1909, november 11)

Ne tömjük tele haszontalan dolgokkal. A tanítás, amint azt manapság, 1897ben folytatják egyoldalú, ezért hibás. Mint Isten Fiának megváltottai, az Úr tulajdona vagyunk, s Krisztus iskolájában kell tanulnunk. Válasszunk bölcs tanítókat iskoláinknak, hisz emberek értelmével kell foglalkozniuk, s Istennek felelősek, hogy bevéssék eme értelmekbe, hogy személyes megváltóként kell ismerniük Krisztust. Senki se tudja igazán nevelni Isten megváltott tulajdonát, hacsak maga is Krisztus iskolájában nem tanulta, miként tanítson.

Az Istentől nyert világosság alapján meg kell mondanom, hogy tudom, hogy a főiskolások rengeteg időt és pénzt költenek, hogy elsajátítsák, ami polyva számukra; mivel nem képesíti őket, hogy majd a fönti iskolában csatlakozzanak a szentekhez és angyalokhoz. Ahelyett, hogy az ifjú értelmeket sok mindennel telezsúfolnák, ami viszszataszító s legtöbb esetben sohasem lesz hasznukra, gyakorlati nevelést kell nyújtani nekik. Hiszen most időt és pénzt pazarolnak a haszontalan tudás megszerzésére. Neveljétek gondosan és bölcsen az értelmet, hogy a Biblia igazságán időzzék. Legyen a nevelés főcélja elsajátítani a tudást, hogy miként dicsőíthetjük Istent, akié a teremtés és megváltás jogán vagyunk. A tanítás eredménye Isten hangjának megértése, fölismerése legyen.

Mint az igaz szőlőtő venyigéi, Isten igéje egységet tár elénk a sokféleségben. A Bibliában tökéletes, emberfölötti, titokzatos egység van. Isteni bölcsességet tartalmaz, s ez az alapja minden igaz nevelésnek. Ezt a könyvet mégis közönyösen veszik.

Most, mint soha még, értsük meg a nevelés igaz tudományát. Ha nem értjük meg, sohasem lesz helyünk Isten országában. „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” Ha ez a menny ára, folytassuk nevelésünket ezen a vonalakon. (Keresztény nevelő 1897, augusztus)

Vasszabályok készítése szégyen Istenre. Isten helytelenít bármely utat, mely akár a legkisebb mértékben is az embertársaikon való uralkodáshoz, vagy elnyomásukhoz vezet. Ha valaki vasszabályokat kezd fölállítani másoknak, gyalázatot hoz Istenre, s veszedelembe sodorja maga és testvérei lelkét. (7Bizonyságtételek 181)

A különböző értelmek egyensúlya szükséges. Az Úr itt hozott össze bennünket – sokféle értelmet, másmás nevelést, műveltséget, szoktatást – s ne várjuk el, hogy minden értelem egyazon síkon fusson. A kérdés ez: Be vagyunke oltva, mint sok venyige, a szőlőtőké be? Ezt akarjuk elérni, s erre akarjuk kérni a tanítókat és tanulókat is. Tudni akarjuk, vajon valóban be vagyunke oltva a tőkébe. Ha igen, nem baj, ha más a modorunk, hangszínünk, ha különböző hangunk van. Ti az egyik szemszögből nézhetitek a dolgokat, nekünk más elgondolásaink vannak a Szentírásról. Noha nem a Szentírással szemben, mégis különféle eszméink lehetnek. Az én értelmem számomra ismerős vonalakon futhat, más valaki az ő jellemvonásai szerint gondolkodhat, alkothat nézeteket, s mély érdeklődést tanúsíthat az egyik oldalon, melyet mások nem látnak meg. (1894, 14. kézirat)

Az izsóp, a cédrus és a pálma. Az Úr összes elrendelése közül semmi sem szebb, mint hogy különböző ajándékokat oszt az embereknek. A gyülekezet az Úr kertje sokféle fával, bokorral és virággal ékesítve. Nem várja el, hogy az izsóptól, hogy a cédrus méreteit öltse magára, sem az olajfáktól, hogy elérje a méltóságos pálma magasságát. Sokan csupán korlátozott vallásos és szellemi képzésben részesültek, Isten mégis munkát tartogat számukra, ha alázatosan, benne bízva készek fáradozni. (Örömhír hirdetés 989)

A jellemek változatosak, mint a virágok. Fontos igazságot tanulhatunk a növények és virágok véghetetlen változataitól. Nem min den bimbónak egyforma az alakja és színe. Némelyiknek gyógyító tulajdonsága van, némelyik illatos. Egyes hitvalló keresztények kötelességüknek tartják, hogy minden más keresztényt olyanná tegyenek, mint ők. Ez nem Isten terve, hanem emberi elgondolás. Isten gyülekezetében helye van olyan változatos jellemek számára, mint a virágok a kertben. Isten lelki kertjében ezerféle virág virít. (Örömhír hirdetés 99)

A test és értelem képességei – Isten ajándéka. Isten követelményeit meg kell értetnünk lelkiismeretünkkel. A férfiakat és nőket föl kell rázni az önuralom kötelességére, erkölcsi szükségességére, arra, hogy mentesek legyenek minden elaljasító étvágytól és szennyező szokástól. Meg kell értetnünk velük, hogy értelmük és testük összes képessége és ereje Isten ajándéka, és ezeket a legjobb állapotban kell megőrizniünk az Úr szolgálatára. (Nagy orvos 130)

Isten részarányos jellemeket kíván. Isten megdorgál embereket, mivel szereti őket. Azt akarja, hogy erősek legyenek az ő erejével, jól kiegyensúlyozott, részarányos jellemük legyen. Akkor példakép lesznek Isten nyája számára, tanítással és példamutatással vezetve őket közelebb a mennyhez. Akkor szent templomot építenek föl Isten számára. (1883, 1. kézirat)