Az engedelmes tevékenység törvénye. A mennyei lények szakadatlanul tevékenykednek, s az Úr Jézus gyakorlati életművében példát mutatott számunkra. Isten a mennyben megalapozta az engedelmes tevékenység törvényét. Az égitestek, melyet alkotott, hangtalanul, egyre végzik kijelölt föladatukat. A tenger folyton mozgásban van. A ruganyos fű, mely ma van, és holnap kemencébe vettetik, végzi feladatát, szépségbe öltözteti a mezőt. A szél megrezegteti a leveleket, s nem látszik kéz, mely mozgatná őket. A nap, hold és csillagok hasznosak, dicsőségesek, betöltik kijelölt küldetésüket. S az embernek, kinek értelme és teste Isten hasonlatosságára lett teremtve, szintén tevékenynek kell lenni, hogy betöltse kijelölt helyét. Az ember ne legyen tétlen. Bűn a tétlenség. (1900, 103. levél)

Test gépezetének működnie kell. Tanulmányozd Isten Ádámra vonatkozó tervét, akit tisztának, szentnek és egészségesnek teremtett. Az Úr munkát adott Ádámnak. Használnia kellett Istentől nyert tag jait. Nem lehetett tétlen. Agyának működnie kellett, noha nem gépiesen. A test gépezete mindenkor rendszeresen végzi kijelölt dolgát, állandóan pumpálva vörös áramlatát a test minden részébe. Az egész élő gépezetben tevékenységet látunk áthatni. A szerveknek végezni kell kitűzött föladatukat. Ha a test tétlensége elhúzódik, az agy is kevésbé tevékeny lesz. (1900, 103. levél)

Testmozgás szabad levegőn. Egész szervezetünk megköveteli, hogy a szabad levegőn végzett testmozgás pezsdítse életre. A naponta végzett pár órás testi munka megújítja testi erőnket, pihenteti, kikapcsolja az agyat. (4Bizonyságtételek 2645)

Levegő, levegő, a menny drága ajándéka, melyben mindenki részesülhet, mely áldásodra lesz életre éltető hatásával, ha nem utasítod vissza beáradását. Lássad, fogadd örömmel, ápold magadban szeretetét, s az idegek becses csillapítójának fog bizonyulni. A levegőnek állandóan áramlani kell, hogy tiszta maradjon. Tiszta, friss levegő hatására a vér egészségadón áramlik át a szervezeten. Fölfirissíti, erőssé és egészségessé teszi a testet, ugyanakkor határozottan érezni lehet hatását az értelmen, nyugalmat és derűs higgadtságot ad. Jó étvágyat gerjeszt, s egészséges, édes alvást nyújt. (1Bizonyság 702)

Tétlenség a betegség melegágya. A tétlenség a betegség bőven termő oka. A testmozgás gyorsítja a vérkeringést, viszont tétlenül a vér nem kering szabadon, s az élethez és egészséghöz oly igen szük séges változások nem köszöntenek be. A bőr is tétlenné válik. Nem küszöböl ki tisztátalanságokat, melyeket kivetne, ha az erőteljes testmozgástól fölgyorsulna a vérkeringés. A bőrt egészséges állapotban tartanák, s a tüdőt tiszta, friss szabadlevegővel táplálna. Szervezetünknek ez az állapota kettős terhet ró a kiválasztó szervekre, aminek betegség a következménye. (Nagy orvos 238)

A testmozgás bölcs szabályozása. A jól irányított testmozgás, fölhasználva az erőt, de nem visszaélve vele, hatékony orvosságnak bizonyul. (1870, 2. kézirat)

Megakadályozza az értelem túlerőltetését. A testi munka nem akadályozza meg a szellem fejlődését. Ellenkezőleg. A testi munkával nyert előnyök megakadályozzák, hogy a fiatalok egyoldalúvá vál janak és túlerőltessék agyukat. A testi munka az izmokra hárul, így tehermentesíti a kifáradt agyat. Sok a fásult, hasznavehetetlen lány, aki méltóságán alulinak tartja a testi munkát. Jellemük mégis nagyon átlátszó ahhoz, hogy orruknál fogva vezessék a tapasztalt embert a valódi értéktelenségük felől...

Nem kell törékenynek, tehetetlennek, túlöltözöttnek, kényeskedőnek lenni, hogy valaki művelt nő legyen. Hanem az ép lélekhöz ép test kell. Jó egészség és a házi kötelességekben jártasság sohasem akadályozza a szellemi fejlődést; mindkettő fontos a művelt nő számára. (3Bizonyságtételek 152)

Nélküle az agy nem üzemképes. Egészséges ifjúban az erőteljes, fárasztó testmozgás erősíti az agyat, csontot, izmot. S ez elengedhetetlen fölkészülés az orvos munkájára. Ilyen testedzés nélkül az agy nem lehet üzemképes. Nem végezheti az éles, gyors váltást, mely szabad teret ad erejének, képességének. Tétlenné válik. Az ilyen ifjú soha, de soha sem lesz az, aminek Isten szánta. Olyan sok pihenőt szerzett magának, hogy olyan lesz, mint a poshadt pocsolya. Az őt körülvevő erkölcsi légkör mérgezett levegővel telt. (1900, 103. levél)

Az elhanyagolt testedzés korlátolt szellemi erőkifejtést jelent. Az állandóan szellemi munkát végzőknek, akár tanulnak, akár igét hirdetnek, pihenésre és változatosságra van szüksége. A lelkiismeretes tanuló szüntelenül gyötri az agyát, túl gyakran a testmozgás elhanyagolásával. Következményként a testi erő elgyöngül, s a szellemi erőfeszítés korlátozott. Így a tanuló épp azt mulasztja el, amit elvégezhetne, ha bölcsen dolgozna. (Evangéliumi munkások 173)

Egyenlíts ki a szellemi és testi terhelést. Egyenlítsük ki a szellemi és testi erők terhelését, s a tanuló értelme fölfrissül. Ha gyöngélke dő, a testedzés gyakran segít rendes állapotára gyógyítani a szervezetet. Mikor elhagyják a főiskolát, egészségük legyen jobb, és értsék meg jobban az élet törvényeit, mint beiratkozáskor. Olyan szentül őrizzük az egészséget, mint a jellemet. (Gyermekvezetés 343)

Gyógyír a testmozgás. Mikor a gyöngélkedőnek nincs mivel foglalkozni s lekötni figyelmüket, gondolataik magukra rögződnek, rosszkedvűek és ingerlékenyek lesznek. Gyakran gondolnak kellemetlen érzéseikre, míg sokkal rosszabbul nem érzik magukat, mint amilyenek. Azt hiszik, hogy semmire sem képesek.

Ilyenkor a jól irányzott testmozgás hatékony gyógyerőt jelentene. Ez olykor elengedhetetlen a gyógyuláshoz. Az akarat a kéz munkájával párosul, s a gyöngélkedőnek az akaraterő fölrázására van szüksége. Mikor az akarat szunnyad, a képzelet rendellenes lesz, és lehetetlen ellenállni a betegségnek. (Nagy orvos 239)

Veszélyes a semmittevés. A semmittevés rendszere mindenképpen veszélyes. Súlyos tévedés az eszme, hogy aki túlerőlteti szellemi és testi erejét, vagy testileg és szellemileg összeomlott, annak abba kell hagyni a munkát, hogy visszanyerje egészséget. Előfordul, hogy a teljes pihenés egy időre megelőzi a súlyos betegséget, de a képzelt betegnek ez ritkán szükséges. (1870, 2. kézirat)

A gyöngélkedő átka a tétlenség. Tétlenség a legsúlyosabb átok, mely a gyöngélkedőket sújthatja. Ez különösen igaz azokra, akiknek bajait tisztátalan gyakorlatok okozták, vagy fokozták.

Könnyű, hasznos foglalatosság nem terheli le az értelmet és testet, sőt mindkettőre áldásos hatást gyakorol. Erősíti az izomzatot, javítja a vérkeringést. A gyöngélkedőt örömmel tölti el a tudat, hogy nem él teljesen haszontalanul a szorgoskodó világban. Eleinte ugyan csak kevésre képes, de hamarosan észreveszi, hogy ereje növekszik, s az elvégzett munka is szaporodik.

Az orvosok gyakran javasolják betegeiknek, hogy induljanak tengeri utazásra, gyógyforráshoz, vagy más éghajlatra egészségük viszszanyeréséhöz, mikor tíz közül kilenc esetben, ha mértékletesen étkeznének s vidám, egészséges testmozgást végeznének, meggyógyul nának, és időt és pénzt takarítanának meg. (Nagy orvos 240)

A testmozgás legyen rendszeres (Tanács gyöngélkedő anyának) Az Úr föladatot szabott rád, melyet nem fog elvégezni helyetted. Elvből kell hozzáfognod, a természet törvényeivel összhangban, tekintet nélkül érzésedre. Az Istentől nyújtott világosság szerint kell hozzáfognod. Lehet, hogy nem tudod mindet egyszerre megvalósítani, mégis sokra mehetsz, ha fokozatosan és hittel kezded el; ha hiszed, hogy Isten segíteni fog, akkor megerősít.

Edzheted magadat gyaloglással és könnyebb családi kötelességek végzésével. Azzal is, hogy kevésbé támaszkodsz másokra. Annak a tudata, hogy mennyi mindent meg tudsz tenni, növelni fogja erődet. Ha jobban foglalkoztatnád kezedet, ha kevésbé kötne le, hogy másoknak kovácsolj terveket, akkor mind testi, mind szellemi erőd megnövekedne. Nem tétlen ugyan az agyad, mégsincs kiegyensúlyozva más szerveid hasonló munkavégzésével.

Végezz rendszeres testgyakorlást, hogy észrevehetőn előnyödre váljék. Vedd igénybe elgyöngült szerveidet, hogy használattal erősödjenek. (3Bizonyságtételek 6)

A romlottságözön a testtel s értelemmel visszaélés miatt. A világot elöntő romlottság árja, a szervezetünkkel való visszaélés és helytelen igénybevétel következménye. Tanítsuk a férfiakat, nőket és gyermekeket, hogy kezükkel dolgozzanak. Akkor az agy nem lesz túlerőltetve, az egész szervezet kárára. (1897, 145. levél)

Az agy és test terhelése megelőzi a tisztátalan gondolatokat. Az értelem és test erőinek arányos terhelése megelőzi a hajlamot a tisztátalan gondolatokra és tettekre. A tanítók értsék ezt meg. Neveljék a tanulókat, hogy a tiszta gondolatok és tettek attól függnek, miként végzik tanulmányaikat. A lelkiismeretes tettek a lelkiismeretes gondolkodástól függnek. A testi munka csodálatos védelem az agy túlterhelése ellen. A férfi, a nő, a gyerek nem tarthatja meg egészségét, ha nem használja összes istenadta erőit. Nem tudja szívből megtartani Isten parancsolatait. Nem tudja Istent szeretni mindenek fölött, felebarátját pedig, mint önmagát. (1897, 145. levél)

Naponta végezz testi munkát. A nyert világosság szerint, ha igehirdetőink több testi munkát végeznének, ez áldásos lenne egészségüknek... A test egészségéhez és szellemi tisztánlátáshoz kimondottan szükséges, hogy naponta testi munkát végezzünk, az agyról a test más részeibe terelve a vért. (Örömhírhirdetés 6601)

A főiskolás végezzen testedzést. A tanuló a nap egy részét töltse testi munkával. Ezzel korán megszokná a szorgalmat, önbizalma erősödne és megmenekülne nem egy lealacsonyító szokástól, melyek csupán a henyélés következménye. Ezek a tanítás szerves részei, mert a szorgalomra, tisztaságra és erkölcsösségre nevelés összhangra hoz Isten akaratával. (Ősatyák és látnokok 601)

Ma is hasznos lenne tanulmányozni a korabeli héber iskolák testi és vallásos nevelését, mert módszerük kellőleg föl sem értékelhető. A test és lélek szoros kapcsolatban áll egymással, s az erkölcsi szellemi tökély elérése végett vegyük figyelembe egész lényünk törvényeit. Erős és kiegyensúlyozott jellem eléréséhez testi erőnket is fejlesztenünk kell. Mi fontosabbat tanulhatna az ifjúság, az istenadta csodás szervezetnél és azoknál a szabályoknál, melyek által egészségben tarthatja azt? (Ősatyák és látnokok 601)

A testgyakorlás tiszta életet ad. Mikor a test tétlen, a vér lanyhán árad s az izmok mérete és ereje csökken.…A testmozgás, a bőséges szabad levegő és napfény – áldások, melyeket a menny bőven áraszt ránk, életet és erőt adva sok vézna betegnek...

Áldás a munka, nem átok. A szorgalmas munka sok fiatalt és öreget visszatart a gonosz csapdáitól, aki a tétlen kéznek gonoszságot talál. Senki se szégyellje a munkát, mert a becsületes munka nemesít. A leghétköznapibb föladat végzése közben is, a gondolkodás telve lehet magasztos és szent dolgokkal. (Magasztos hívatásunk 223)