Az ifjúság fogékony és reményteljes. A fiatalság fogékony, gyors, lelkes és reményteljes. Ha már egyszer megkóstolták az önfeláldozás lelki áldását, nem elégednek meg, míg folytonosan nem tanulnak a nagy tanítótól. Az Úr utakat fog nyitni azok előtt, akik felelnek hívására. (6Bizonyságtételek 471)

Életsorsot kell választaniuk. A korai években ápolt gondolatok és érzések által a fiatalok meghatározzák életsorsukat. Az ifjúkorban kialakított helyes, erényes, férfias szokások a jellem részévé válnak, s rendszerint egész életére kijelölik az egyén pályáját. A fiatal vagy gonoszkodó, vagy erényes lehet, amint választja. Ugyanúgy híressé válhatnak igaz és nemes cselekedetekért, mint bűntetteikért és gonoszságukért. (Gyereknevelés 196)

A szellemi és erkölcsi gyöngeségre nevelés. A fiatalok szigorú fegyelmezése, anélkül, hogy kellőképp ránevelnénk őket a maguk fejével való gondolkodásra, s hogy az szerint cselekedjenek, amit a képességük és egyéniségük megenged; mert így fejlődik a gondolkodásuk, az önérzetük, s a képességeikbe vetett bizalom – a merev fegyelmezés mindig gyönge szellemű és erkölcsű embereket termel. S mikor kikerülnek a világba, hogy a maguk lábán álljanak, kiderül, hogy nem nevelték, hanem csak betanították őket, mint az állatokat. Ahelyett, hogy irányították volna, rákényszerítették őket az alávetettségre a szülők és tanítók vasszigorral fegyelmezése által. (3Bizonyságtétel 133)

Neveljük az értelmet az élet kormányzására. A gyermekeknek értelmes akaratuk van, amit úgy kell irányítanunk, hogy összes képességükön eluralkodjék. Az állatokat szoktatnunk kell, mert nem gondolkodnak, nem élnek szellemi életet. Az embert viszont önuralomra kell nevelni. Arra kell szoktatnunk a gondolkodásunkat, hogy az irányítsa az embert. Az állatokat viszont csak gazdájuk irányítja. Arra szoktatják, hogy a gazdának vessék alá magukat. A gazda az állat értelme, belátása, akarata. A gyerekeket is rá lehet szoktatni, hogy mint az állatnak, neki se legyen akarata. Még az egyéniséget is bele lehet olvasztani a nevelő egyéniségébe; s akkor a tanuló akarata gyakorlatilag a tanító akaratának függvénye lesz.

Az így nevelt gyerekekből mindig hiányozni fog az erkölcsi erő és egyéni felelősségérzet. Hiszen nem nevelték, hogy ésszerűen s elvhűn viselkedjék. Más uralkodott akaratukon, ezért nem használják az eszüket, hogy az igénybevétellel erősödjék. Nem egyéniségükre és szellemi képességeikre való tekintettel irányították és fegyelmezték őket, hogy képességeik legerősebb oldalait vessék latba, mikor arra szükség mutatkozik. A tanítók ne álljanak meg ennél, hanem szenteljenek külön figyelmet a gyönge oldalak fejlesztésére, hogy az összes képességeket igénybe vegyék, s erőrőlerőre fejlesszék, hogy így a gondolkodás kellőképpen kiegyensúlyozottá váljék. (3Bizonyságtételek 132)

Képtelenek magukért gondolkodni. Sok családban a gyermekek jól neveltnek látszanak, míg a szigorú fegyelem vasmarka nehezedik rájuk. Hanem ha megszűnik ez a rendszer, mely meghatározott szabályokhoz kötötte őket, akkor már mintha képtelenek lennének a maguk fejével gondolkodni vagy cselekedni olyan dolgokban, amelyek nagyon is kívánatosak; mert nem bíznak meg magukban, hogy belátásuk szerint cselekedjenek, mivel nincs kialakult véleményük.

S mikor elköltöznek szüleiktől, hogy a maguk életét éljék, mások viselkedése könnyen rossz irányba tereli őket. Nem szilárd a jellemük. Mivel nem hagyták őket olyan gyorsan, és amennyire csak lehetett, a maguk belátására, ezért nem fejlődött ki eléggé, és nem izmosodott meg a gondolkodásuk. Hosszú időn át teljesen a szüleik uralkodtak rajtuk, hogy mindenben rájuk támaszkodnak; a szülők gondolkodnak és viselkednek helyettük. (3Bizonyságtételek 1323)

Erőszak vagy félelem általi ellenőrzés következménye. Az azzal dicsekvő szülők és tanítók, hogy ők uralkodnak a gyermekek értelmén és akaratán, abbahagynák dicsekvésüket, ha látnák azok jövőjét, akiket így erőszakkal és megfélemlítéssel engedelmességre szorítottak. Az ilyen fiatalok csaknem teljesen készületlenek részt vállalni az élet szigorú felelősségeiből. Mikor nem állnak a szülők és tanítók fölügyelete alatt, hanem maguk kénytelenek gondolkodni, majdnem biztos, hogy a rossz utat választják – hogy elsöpri őket a kísértés sodrása. Az ilyenek sikertelenek az életben s ugyanezt mondhatjuk el vallásos életükről. (3Bizonyságtételek 1334)

Fegyelem, mely serkent és erősít. A családi kör és iskola fegyelmén túl mindenkinek találkozni kell az élet szigorú fegyelmével. Miként találkozzunk ezzel bölcsen, olyan lecke, melyet tegyünk világossá minden gyermek és ifjú előtt. Igaz, hogy Isten szeret bennünket, hogy boldogságunkon fáradozik, és ha törvényének mindenkor engedelmeskedtek volna, sohasem ismertük volna meg a szenvedést. Az is igaz, hogy a bűn miatt szenvedés, baj, terhek jönnek minden életbe. Élethosszig tartó jót tehetünk gyermekeinkkel, ha megtanítjuk őket bátran fogadni terheket és bajokat. Érezzünk együtt velük, de sosem önsajnálatra nevelve. Inkább arra van szükségük, ami serkent és erősít, ahelyett, hogy gyöngítene. (Nevelés 295)

Vaskezű vezetés visszahatása. Szemernyi nyersességet se vígy fegyelmezésedbe. Ne erőltess merev szabályokat a fiatalokra. Az ilyen utasítások és parancsok arra a gondolatra vezetik őket, hogy azt kívánják tenni, amit megtiltottak nekik. Mikor óvjátok és intitek a fiatalokat, úgy tegyétek, mint aki nagyon szívén viseli őket. Láttasd meg velük, hogy szíved mélyéből szeretnéd, hogy jó följegyzéseket készítsenek róluk a mennyben. (Orvosszolgálat 180)

Nehéz a fiataloknak terheket hordani. A fiatalok erős, áldásos hatást fejthetnek ki, ha föladják büszkeségüket, önzésüket, s Istennek szentelik magukat. Általában azonban nem készségesek, hogy terheket hordozzanak másokért. Őket kell másoknak hordozni. Eljött az idő, amikor Isten változást vár el ezen a téren. Most szólítja a fiatalt, öreget, hogy térjenek meg és tartsanak bűnbánatot. Ha folytatják langymeleg állapotukat, az Úr ki fogja vetni őket szájából. Az igaz tanú mondja: „Ismerem tetteidet.” Ifjú férfi, ifjú nő, tetteitek ismertek, akár jók, akár rosszak. Gazdagok vagytoke a jócselekedetekben? Jézus jön hozzátok tanácsadóként: „Tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemedet, hogy láss.” /Jelenések 3:18) (1Bizonyságtételek 485)

Gondolatok szokássá válnak. Folyton legyünk tudatában a tiszta, emelkedett gondolatok nemesítő hatalmának. Bárki egyedüli biztonsága a helyes gondolkodás. „Amint az ember gondolkodik szívében, olyan is.” Az önfegyelem ereje növekszik a gyakorlásával. Ami először nehéznek tűnt, állandó ismétléssel könnyűvé válik, amíg a helyes gondolatok és tettek szokássá nem válnak. Ha akarunk, elfordulhatunk mindentől, ami silány, hitvány. Magas színvonalra emelkedhetünk; emberek tisztelhetnek, és Isten szeretteivé lehetünk. (Nagy orvos 491)

Szomorú történelmi példák. Bonaparte Napóleon jellemére erősen hatott gyermekkori nevelése. Balga nevelők ihlették őt a hódítás szeretetére. Képzelt hadseregeket alakítottak, s őt tették meg parancsnoknak. Itt fektették le a vérontás és viszály pályájának alapjait. Ha annyi igyekezetet fordítottak volna arra, hogy jó ember legyen, átitatva ifjú szívét az örömüzenet szellemével, mennyire más lett volna az élettörténete.

Azt mondják, hogy Hume, a kételkedő, korai életében őszintén hitt Isten szavában. De vitatársasággal állva kapcsolatban, megbízták, hogy ő adja elő a hitetlenségnek kedvező érveket. Komolyan és szorgalmasan tanulmányozta ezeket, és éles, tevékeny értelmét átitatta a kételkedés álokoskodása. Rövidesen maga is hinni kezdte ámító tanításait, s attól kezdve egész élete magán viselte a hitetlenség sötét lenyomatát. (Gyermekvezetés 196)

Az olvasmányok hatása. Sok fiatal nagyon szereti a könyveket. Elolvasnak bármit, amire szert tudnak tenni. Fölhívom az ilyen gyermekek szüleit, hogy ellenőrizzék olvasmányukat. Ne legyenek asztalukon szerelmi történeteket tartalmazó a folyóiratokat s újságokat, ha nem csak olyanokat, melyek segítenek a fiataloknak a legkitűnőbb anyagokból építeni jellemet; vagyis Isten szeretetéből, félelméből és Krisztus ismeretéből. Buzdítsátok gyermekeiteket, hogy értékes tudással töltsék meg értelmüket. Engedjék a jónak, hogy lekössék a lelket és ellenőrizzék képességeiket, nem hagyva helyet az elaljasító gondolatoknak. Korlátozzátok a kívánságot, hogy olyant olvassanak, ami ártalmas táplálék az értelemnek. A folyóiratokra költött pénz nem tűnhet jelentősnek, mégis sok arra, ami sok félrevezetőt és kevés jót ad viszonzásul. (Tanács tanítóknak 133)

Az értelem arra a szintre áll be, melyet megfigyel. Az értelem azon a szinten állapodik meg, amelyben jártassá, ismerőssé válik. Ha mindenki a Bibliát tanulmányozná, jobban kifejlődött népet látnánk, mely gondolkodni tud, nagyobb fokú értelemmel rendelkezik, mint amivé a legnagyobb erőfeszítés mellett a világ tudományai és történetei tehetnék őket. A Biblia az igaz keresőnek fejlett szellemi fegyelmet nyújt, s az isteni dolgokról való elmélkedésből úgy jön elő, hogy képességei meggazdagodtak, énje alázatos, míg Istent és kinyilatkoztatott igazságát magasztalja. (Keresztény nevelés alapjai130)

Személyes vallásos tapasztalat értéke. Isten legyen gondolataink legmagasabb tárgya. Elmélkedjünk felőle, könyörögjünk hozzá, akkor emelkedett lesz lelkünk, és életre támad bennünk a szeretet. Az elmélyedés és ima elhanyagolása egészen biztosan a vallásos hajlam elszennyeződését okozza. Ezt követi az elővigyázatlanság és hanyagság.

A vallás nem csupán érzelem. Hanem olyan elv, mely összeszövődik mindennapi kötelességeinkkel és tetteinkkel. Semmivel se foglalkozunk, nem fogunk olyan műveletekbe, melyek akadályozzák az elvek megvalósítását. Vallásunk tiszta és ártatlan megőrzéséhöz az szükséges, hogy lendületes és lankadatlan igyekezetű munkások legyünk.

Némely dolgokat nekünk kell elvégeznünk. Ezeket senki sem teheti meg értünk. Csakis magunk művelhetjük – félveremegve – üdvösségünket. Az Úr pontosan ezt a kötelességet hagyta ránk. (2Bizonyságtételek 5056)

A fiataloknak a munka fegyelmére van szükség. Mint Izráel napjaiban, úgy ma is meg kell tanítani minden ifjút a gyakorlati élet kötelességeire. Mindenkinek valamilyen mesterséget kellene tanulni, hogy szükség esetén azzal tarthassa fenn magát. Ezzel nem csupán az élet szeszélyei ellen biztosítaná magát; hanem a testmozgás előnyére van mind a testi, szellemi, mind az erkölcsi fejlődésnek. Ha biztos lenne, hogy sosem kell testi munkához folyamodnia, akkor is meg kell tanítani dolgozni. Testmozgás nélkül senkinek sem lehet egészséges szervezete, erős teste. A jól és időre végzett munka fegyelme olyan szükséges az erős és tevékeny értelemhez, mint a nemes jellemhöz. (Ősatyák és látnokok 601)

Bűn a tétlenség. Az eszme, hogy a hasznos foglalkozásokban való járatlanság az igazi úriember vagy hölgy elengedhetetlen jellemzője, ellenkezik Isten teremtéskor elgondolt tervével. Bűn a tétlenség, s a mindennapi kötelességekben járatlanság a butaság szüleménye, ami a későbbiekben bőven nyújt okot megbánásra. (Keresztény nevelés 75)

Fontos a házi kötelességekre képzés. Gyermek s ifjúkorban egyesítsük a gyakorlati és elméleti képzést. Tanítsuk meg a gyerekeket, hogy kivegyék részüket a házi kötelezettségekből. Tanítsuk őket, hogy segítsenek apjuknak, anyjuknak a kicsiny dolgokban, amit ők is végezni tudnak. Szoktassuk őket gondolkodásra. Erőltessék emlékezetüket, hogy ne feledjék el kijelölt feladatukat. S a hasznosságra nevelés és szoktatásnál a családban, megtanítjuk őket, hogy koruknak megfelelő gyakorlati kötelességeket végezzenek. Ha helyes otthoni nevelést kapnak, nem fogják őket az utcán találni, utcai nevelésben részesülni, mint sokan részesülnek. A szülők, akik értelmesen szeretik gyermekeiket, nem engedik őket lusta szokásokkal s a házi kötelességek felől tudatlanul fölnőni. (Tanács tanítóknak149)

Amit minden nőnek tudnia kell. Sok hölgy, noha jól műveltnek számít, kitüntetéssel végzett valamely főiskolán, szégyenletesen tudatlan az élet gyakorlati kötelességei felől. Fogalmuk sincs a család helyes igazgatásáról, így a boldogsághoz szükséges dolgokról. Beszélhetnek a nők magasztos helyzetéről és jogairól, maguk mégis mélyen a nők igazi tisztsége alá esnek.

Éva minden lánya számára illő, hogy jól ismerje a házi kötelességeket, hogy a házimunkákban sokrétű képzést nyerjenek. Minden ifjú nő olyan művelt legyen, hogy ha a feleség és anya helyzetének betöltésére hívják őket, királynőként tudjanak elnökölni birodalmukon. Legyenek jártasak a kötelességekben, s tanítsák erre gyermekeiket is…

Joga van megismerni az emberi test működését, az egészség elveit, s a helyes étkezés és öltözködés kérdéseit, a munkát, üdülést, s számtalan mást, amik közvetlenül érintik családja jólétét. Joga van elsajátítani a betegápolás legkitűnőbb módszereit, hogy ápolni tudja gyermekeit betegségben, ahelyett, hogy drága kincseit idegen orvosok és ápolók kezére bízná. (Keresztény nevelés 75)

Mikor a nők nem képzik értelmüket. A legtöbb istenfélelmet valló nő nem fegyelmezi gondolatait. Szabadjára engedik, hogy arra poroszkáljanak, amerre éppen tetszik. Az ilyesmi öreg hiba. Sokból mintha csak hiányozna a szellemi erő. Nem szoktatták magukat a gondolkodásra, s mivel elmulasztották ezt, azt hiszik, hogy nem is tudnak gondolkodni. Pedig a kegyességben való növekedéshöz elmélyedés és ima szükséges.

A nők azért nem állhatatosak, mert kevéssé művelik agyukat, keveset gondolkodnak – mélyednek el. Ha tétlenül hagyják heverni eszüket, ha másokra támaszkodnak, hogy azok gondolkodjanak, tervezzenek és emlékezzenek helyettük, csak még elégtelenebbek lesznek. Némelyeknek igénybevétellel kell fegyelmezni értelmüket. Kényszerítsék magukat a gondolkodásra. Amíg másra támaszkodnak, hogy gondolkozzon helyettük, megoldja nehézségeiket, míg nem hajlandók gondolkodással erőltetni meg agyukat, továbbra is gyönge marad a készségük, hogy emlékezzenek, előre tervezzenek, s jól mérlegeljenek. Mindenki iparkodjék erőteljesen nevelni értelmét. (2Bizonyságtételek 188)

Nők öltözködése az értelem jelzője. Az öltözködés a szív és értelem jelzője. Ami kívül függ, jelzi, hogy belül mi van. Nem kíván szellemi képességeket vagy kiművelt értelmet, hogy valaki kiöltözködjék. Már az, hogy a nők annyi fölösleges ruhadarabot öltenek magukra, mutatja, hogy nem maradhat elég idejük értelmi képességük kiművelésére, s hogy hasznos tudással töltsék meg fejüket. (1900, 76. kézirat)

A tiszta gondolkodást és tetteket. Sürgetem a tisztaság szükségességét minden gondolatban, szóban, cselekedetben. Egyénileg el kell számolnunk Istennel; – senki sem végezheti el értünk. Vagyis, hogy jobbá tegyük a világot tanítással, egyéni igyekezettel és példamutatással. Noha ápolnunk kell a barátságot, ne legyen ez csupán szórakozásul, hanem céllal. Lelkek várnak megmentésre. (Örömhírhirdetés 495)

Nemi önkielégítés zülleszti az agyat. Némelyik gyermek kicsi korától kezdve űzi a nemi önkielégítést; s ahogyan növekednek, a bűnös, érzéki szenvedélyek is velük nőnek, velük erősödnek. Nyugtalan a gondolkodásuk is. A lányok a fiúk társaságába vágynak, a fiúk a lányokéba. Nem tartózkodó, nem szemérmes a viselkedésük. Szemtelenek, tolakodók, és erkölcstelenséget engednek meg maguknak a másik nemmel szemben. Az önkielégítés szokása már előzőleg elzüllesztette gondolkodásukat és beszennyezte lelküket. Erkölcstelen gondolatok, a regényolvasás, szerelmes történetek, szennyirodalom tüzelik a képzeletüket, és pontosan ezek ízlenek a romlott gondolkodásuknak.

Nem szeretik a munkát, s ha mégis dolgoznak, fáradtságról panaszkodnak, fáj a hátuk, fáj a fejük. Van erre elég okuk? A munkába fáradtak volna bele? Jaj, dehogy! A szülők mégis elnézők hozzájuk a panaszaik miatt, s fölmentik őket a munka és a felelősség alól. Pedig ez a lehető legrosszabb, amit tehetnek velük. Ezzel eltávolítják a csaknem egyedüli akadályt, melytől az ellenfél nem tud hozzá férkőzni teljesen elgyöngült gondolkodásukhoz. A hasznos munka bizonyos fokig megóvná őket az ördög teljhatalmától. (2Bizonyságtételek 481)

A fiatalok tenni fognak valamit erejükkel. Fiatal képességekre van szükség gyülekezeteinkben, jól megszervezve és kiképezve. A fiatalok kezdeni fognak valamit túlcsorduló erejükkel. Hacsak a helyes irányba nem tereljük, úgy használják föl azt, hogy ártani fog lelkiségüknek, s ártalmára lesz ismerőseiknek. (Örömhírhirdetők 211)

A fiataloknak foglalatosságra van szükségük. A fiataloknak nyilván tevékenységre van szükségük, s ha a tantermek zártsága után nem találnak törvényes kiutat erejüknek, nyugtalanná s türelmetlenné válnak a korlátozások iránt, s durva és férfiatlan játékokba, versengésbe kezdenek, gyalázatot hozva az iskolára, főiskolára. Még kifejezetten züllött dolgokba is kezdenek. Sok fiatalt, aki ártatlanul jött el hazulról, iskolatársaik megrontanak. (Keresztény nevelés alapjai 72)

Hallgassatok a javaslatokra. Egy csak maguknak hasznos kikapcsolódás sem lesz olyan nagy áldás a gyerekeknek és fiataloknak, mint ami segítséget jelent másoknak. A fiatalok természettől lelkesedők és hajlíthatók lévén gyorsan elfogadnak javaslatokat. Kertészkedést tervezve, a tanító keltsen érdeklődést a iskolakert és tanterem szépítése iránt. Kettős jó származik ebből. Amit a tanulók szépíteni igyekeznek, nem fogják elcsúfítani és rongálni. A finomult ízlést, a rendszeretet s a gondoskodás szokását bátorítja ezzel. S a közösség és együttműködés szelleme is fejlődik, ami élethosszig tartó áldás lesz a tanulóknak. (Nevelés 2123)

Nem látják Istent szerető Atyának. A fiatalabbak általában úgy viselkednek, mintha a próbaidő drága órái – amíg a kegyelem várakozik – egyetlen nagy szabadságolás lenne, s mintha csupán szórakozásra lennének a világra helyezve, hogy kellemesen töltsék az időt az izgalmas élvezetek végtelen körforgásában. Sátán rendkívüli erőfeszítést tesz, hogy világi szórakozásokban találjanak boldogságot, s azzal igazolják magukat, azt iparkodnak kimutatni, hogy a szórakozások ártalmatlanok, ártatlanok, sőt, szükségesek az egészséghöz. Némelyik orvos azt a benyomást teszi, hogy a lelkiség, Isten iránti odaadás ártalmas az egészségre. Ez nagyon az üdvösség ellenségének tetszése szerinti. (1Bizonyságtételek 501)

A beteges képzelet rosszul képviseli Istent. Vannak beteges képzeletű személyek, akik nem képviselik helyesen Krisztus vallását. Az ilyenek nem rendelkeznek a Biblia tiszta vallásával. Némelyek egész életükben ostorozzák magukat bűneik miatt. Nem látnak mást, csak a megbántott Isten igazságszolgáltatását. Nem látják Krisztust, sem megváltó hatalmát, vérének érdemei által. Nincs hitük. Ezek ahhoz a csoporthoz tartoznak, melynek kiegyensúlyozatlan az értelme.

Szüleiktől továbbadott betegségen, s téves ifjúkori nevelésen át, helytelen, a szervezetre s agyra ártalmas szokásokat vettek át. Beteggé teszik az erkölcsi szerveket, lehetetlenné téve, hogy minden téren észszerűen gondolkodjanak és viselkedjenek. Nem kiegyensúlyozott az értelmük. Az istenfélelem és igaz, szent, krisztusi élet nem ártalmas az egészségre. Ellenkezőleg. Egészség a testnek és erő a léleknek. (1Bizonyságtételek 5012)

Fékentartás szükséges. Mindenkor cselekedj elvből, sohasem ösz tönösen. Elhamarkodó természetedet mérsékeld szelídséggel és gyön gédséggel. Ne engedd meg magadnak a komolytalankodást vagy felelőtlenséget. Ne hagyja el ajkad olcsó szellemeskedés. Gondolataidat se eresztheted szabadjára, hanem tartsd féken, s hajtsd őket a Krisztus iránti engedelmesség szolgaságába. Fogd be szent dolgokra. Akkor Krisztus kegyelme által tiszták és igazak lesznek. (Nagy orvos 491)

Rekesszük ki az érzelgősséget. Most éled főiskolás életedet. Értelmed időzzön lelki ügyeken. Tartsd távol életedtől az érzelgősséget. Tanítsd magadat éberségre, gyakorolj önuralmat. Most van jellemed alakuló szakaszán, azért semmit se tekints jelentéktelennek vagy mellékesnek, ami levon legmagasabb, legszentebb jólétedből, hatékonyságodból az Isten által rád bízandó föladat végzésénél.

Őrizd meg mindenkor a cselekvés őszinte odaadását, egyszerűségét, de emeld magasra a követelményt a szellemi képességek sokoldalú kibontakozására és fejlődésére. Eltökélten helyesbíts minden hibát. Az örökölt hajlamot le kell győzni – a lobbanékony természet hirtelen kitöréseit úgy megváltoztatni, hogy Krisztus kegyelmének erejével tel jesen legyőzd. Egyénenként értsük meg, hogy Isten műhelyében vagyunk (1893, 23. levél)

Tanácsra van szükség. Ne hagyjuk, hogy a fiatalok a szüleik és tanítóik nézetével homlokegyenest ellenkezőn gondolkodjanak és viselkedjenek. Tanítsuk meg a gyermekeket, hogy tiszteljék a tapasztaltak nézeteit, és hogy szüleik és tanítóik vezessék őket. Szoktassuk őket arra, hogy gondolkodásuk összhangban álljon a szülők és tanítók gondolkodásával, s úgy tanítsuk őket, hogy belássák a tanácsukra való hallgatás kívánatos voltát. Ha így kerülnek ki szüleik és tanítóik keze alól, nem lesz szélben ringó nádszál a jellemük. (3Bizonyságtétel 133)

Legmagasabb szintű nevelést. Az Úr azt akarja, hogy a lehető legmagasabb művelődést nyerjük el, hogy továbbadjuk másoknak. Senki se tudja, hol és miként lehet elhívva fáradozni, vagy szólni Istenért. Egyedül mennyei Atyánk látja, mivé teheti az embert. Olyan lehetőségek állnak előttünk, melyet gyönge hitünk nem lát meg. Úgy kell művelnünk értelmünket, hogy ha kell, a világ legnagyobb hatalmasságai előtt is hirdetni tudjuk az igazságot, Istent dicsőítő módon. Egyetlen alkalmat se mulasszunk el, hogy szellemileg Isten munkájára minősítsük magunkat. (Krisztus példázatai 3334)

Az értelem mindig tevékeny. Az értelem sohasem szűnik meg működni. Nyitva áll a bonyodalmak, jó vagy rossz ráhatások előtt. Amint az arcot rávési a fény a fényképész lemezére, úgy a gondolatok és benyomások rávésődnek a gyermek értelmére; akár földiesek, akár erkölcsösek és vallásosak, jóformán kitörölhetetlenek.

Mikor az ésszerűség ébredezik, az értelem akkor a legfogékonyabb, így a legelső leckéknek nagy a fontosságuk; erős a hatásuk ajellem kialakulására. Ha helyes minőségűek, s ha, az évek során szorgalmas kitartással tovább folytatják, a gyermek földi és örök sorsa örökre eldől. Az Úr szava ez : ”Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.” /Példabeszédek 22:6/ (Tanács tanítóknak 143)

Ifjúság a lehetőségek ideje. A fiatalok szíve most viaszként alakítható; rá lehet vezetni őket, hogy csodálják a keresztény jellemet; ám néhány éven belül gránittá keményedhet. (Keresztény nevelés 51)

A fiatalkor az, amikor a hajlandóságok a legtüzesebbek, az emlékezet a legjobb, s a szív a legfogékonyabb az isteni benyomásokra. Az ifjúkorban kell a testi erőket jól befogni, hogy jelentősen fölhasználható legyen a jelen, s az eljövendő világra. (Fiúk és lányok 78)