Szeretet, a tettek elve. Mikor az örökkévaló szeretet mennyei elve tölti be a szívet, kiárad az másokra is. Nem csupán, mert előnyökhöz juttatták őket, hanem mert a szeretet a cselekedetek rúgójaelve. Hiszen a szeretet alakítja a jellemüket, kormányozza ösztönzéseiket, uralkodik szenvedélyeiken, lecsillapítja az ellenségeskedést, magasztossá s nemessé teszi szeretetüket. (4Bizonyságtételek 223)
Különbözik más elvektől. A szeretet egyszerű a működésben, és a cselekvés minden más elvétől különbözik. (2 Bizonyságtételek 136)
Gyöngéd növény, ápolni és művelni kell. A szeretet gyöngéd növény, ápolni és művelni kell. A keserűség gyökerét mind ki kell tépni körülötte, hogy ne legyen tere terjeszkedni. Akkor a szeretet a maga hatása alá hozza az értelem összes erejét, az egész szívet, hogy Istent tudjuk szeretni mindenek fölött, felebarátainkat, pedig mint magunkat. (Magasztos hivatásunk 173)
Sátán önzéssel helyettesíti a szeretet. Engedetlenség által az ember képességei eltorzultak, önzés vette át a szeretet helyét. Természeteannyira elgyöngült, hogy lehetetlen volt ellenállnia a gonosz hatalmának. A kísértő megvalósulni látta szándékát, hogy meghiúsítsa Isten tervét az ember teremtésével, s nyomorúsággal és pusztulással töltse be a földet. (Tanács tanítóknak 33)
Ha az ént elsüllyesztik, a szeretet magától előlép. Mikor énünket Krisztusban rejtjük el, önkénytelenül is az igaz szeretet buggyan ki belőlünk. Nem érzelem ez, sem ösztönzés, hanem a megszentelt akarat döntése. Nem érzésekből áll, hanem az egész szív, lélek és jellem átalakulásából, mely magának halott, Istennek viszont élő. Urunk és megváltónk kéri, adjuk át neki magunkat. Istennek való átadás minden, amit elvár, hogy belátása szerint használjon föl minket. Amíg el nem érjük az átadásnak ezt a pontját, nem fogunk örömmel, hasznosan, eredményesen fáradozni. (A te igéd igazság 188)
A szeretet isteni elv. Isten mindenek fölötti szeretete és az egymás iránti önzetlen szeretet a legjobb ajándék, amit mennyei Atyánk adományozni tud. Ez a szeretetet nem ösztönszerű, hanem isteni elv és állandó hatalom. Megszenteletlen szívből nem eredhet, nem termelődik ki. Csakis olyan szívben található, melyben Krisztus uralkodik. „Szeretjük őt, mert ő előbb szeretett minket.” Az isteni kegyelem által megújított szívben a szeretet az uralkodó elv a cselekvésnél. (Apostolok története 551)
A szeretet – szellemi és erkölcsi erő. A szeretet roppant hatalom. A szeretet elvében szellemi és erkölcsi erő rejlik, amit lehetetlen elválasztani tőle. A gazdagság hatalma arra hajlik, hogy megrontson és elpusztítson. Az erőszaknak módjában áll a bántalmazás. De a tiszta szeretet kitűnősége és ereje abban rejlik, hogy jót és csakis jót tegyen. Bármit teszünk is tiszta szeretetből, mégha mégannyira jelentéktelen és megvetendő is az emberek szemében, akkor is tökéletesen gyümöl csöző, mert Isten többre becsüli, amit szeretettel teszünk, mint hogy mennyit teszünk. A szeretet Istentől származik. Megtéretlen szívből nem eredhet ez a mennyei növény, nem is növekedhet benne, mert csak ott él és virul, ahol Krisztus uralkodik. (2Bizonyságtételek 135)
A szeretet jó illatú légkör. Minden lelket légkör vesz körül. Ez a légkör töltve lehet a hit, bátorság és reménység életadó erejével. Vagy leterhelt és hideg lehet elégedetlenség és önzés sötétjével, vagy a melengetett bűn halálos szennyétől lehet mérgező. A minket körülvevő légkör tudatosan, vagy tudaton kívül kihat mindenkire, akivel érint kezünk. (Krisztus példázatai 339)
Kiirtja az önzést és viszályt. A szeretet aranylánca, egységbe, közösségbe és szeretetbe kötve a hívők szívét, és egységbe az Atyával és Fiúval, tökéletessé teszi a kapcsolatot, és megcáfolhatatlan bizonyságot hordoz a világnak a kereszténység erejéről.…Akkor az önzés ki lesz irtva, s a hűtlenség megszűnik létezni. Nem lesz többé viszály és széthúzás. Nem lesz csökönyösség senkiben, aki Krisztushoz láncolódott. Egy sem cselekszik csökönyös függetlenséggel, rossz akaratos gyerekként, aki eltaszítja a kezet, mely vezeti őt, s az egyedül botladozást és a maga útját választja. (Magasztos hivatásunk 173)
A tiszta szeretet gyümölcsei. „Mindazt, mit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük.” Az ilyen út gyümölcsei áldott eredményekben válnak láthatóvá. „Amilyen mértékkel mértek, olyannak mérnek majd nektek is.” Erőteljes rúgók ezek, melyeknek arra kellene késztetni minket, hogy tiszta szívvel, odaadón szeressük egymást. Krisztus a példaképünk. Ő pedig szerte járt, jót tett, mások áldására élt. A szeretet megszépítette és megnemesítette valamennyi tettét.
Nem azt parancsolta nekünk, hogy azt tegyük magunkkal, amit akarunk, hogy hasonló körülmények között velünk tegyenek, hanem másokkal tegyük, amit szeretnénk, hogy, hasonló körülmények között, mások tegyenek velünk. Amilyen mértékkel mérünk, mindig is azt a mértéket kapjuk vissza...
A tekintély szeretete, s a nagyrabecsülés utáni vágy jól rendezett életet és kifogástalan magaviseletet eredményezhet. A magunk nagyrabecsülése a gonoszság látszatának elkerülésére vezethet. Az önző is nagylelkű lehet, elismerheti a jelen igazságot, kívül alázatos és szeretetteljes lehet. Indítékai mégis félrevezetők és tisztátalanok maradhatnak. Az ilyen szeretetből eredő tettek híjával lesznek az élet illatának és a tényleges megszentelődés gyümölcsének, mert hiányoznak belőle a tiszta szeretet elvei. Ápolnunk és művelnünk kell hát a szeretetet, mert Isten azon át árasztja áldását. (2Bizonyságtételek 136)
A szeretet engedményeket tesz. Krisztus szeretete mély és őszinte, elfojthatatlan áldásként árad azok számára, akik elfogadják. Ebben a szeretetben nincs önzés. Ha ez a mennyei szeretet a bennlakó elv a szívben, ez éreztetni fogja jelenlétét nem csak azokkal, akikkel a legdrágább, szent kapcsolatban vagyunk, hanem akivel csak érintkezünk. Figyelmességre vezet, hogy engedményeket tegyünk, a szeretet tetteit cselekedjük, hogy gyöngéden, igazul, bátorítón szóljunk. Rávezet együtt éreznünk a szeretetre éhezőkkel. (A te igéd 150)
Szeretet vezeti az indítékokat s cselekedeteket. Nem elég a leggondosabban ügyelni az illemszabályokra, nem elég kirekeszteni az összes idegességet, szigorú ítélkezést és visszataszító beszédet. Igaz kifinomultság sohasem nyilvánul meg, míg magunkat tarjuk a főtárgy nak. Szeretetnek kell lakozni szívünkben. Aki valóban keresztény, Mestere iránti mélységes szeretetből meríti tettei indítékát. A Krisztus iránti szeretete gyökerén szökken föl a testvérei iránti önzetlen szere tet. A szeretet megadja birtokosának a kegyességet, a helyes és vonzó magaviseletet. Bevilágítja az arcot, megszelídíti a hangot. Megfinomítja és fölemeli az egész embert. (Örömhírhirdetők 123)
A szeretet kedvező fényben látja mások indítékait. A szeretet nem viselkedik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat. A krisztusi szeretet a legkedvezőbb fényben látja mások indítékait és tetteit. Komoly ok nélkül nem tárja föl hibáikat, nem hallja mohó füllel a kedvezőtlen híreszteléseket, hanem inkább mások jó oldalait hozza fölszínre. (Apostolok története 319)
Megédesíti az életet. Akik szeretik Istent, nem adhatnak szállást a gyűlöletnek vagy irigységnek...
Ez a szeretet nem csak azért fejlődik ki, hogy magunkat és mieinket foglalja csupán magába, hanem széles, mint a világ, magas, mint a menny, s összhangban áll a munkálkodó angyalok szeretetével. Ha ezt a szeretetet ápoljuk lelkünk ben, megédesíti egész életünket – finomító légkört áraszt maga körül mindenfelé. Ha ez él bennünk, csakis boldogok lehetünk, akár ránk mosolyog a szerencse, akár elmellőz.
Ha teljes szívvel szeretjük Istent, föltétlenül szeretni fogjuk gyermekeit is. Ez a szeretet az Isten lelkülete. Mennyei ékesség ez, mely valódi nemességet s méltóságot kölcsönöz a léleknek, ez olvasztja egybe életünket Mesterünkével. Nem számít, hány jó vonásunk van, bármennyire tiszteletreméltónak és kifinomultnak is tartjuk magunkat, ha lelkünket nem keresztelte meg az Isten és egymás iránti szeretet mennyei kegyessége, akkor hiányzik belőlünk az igazi jóság, akkor alkalmatlanok vagyunk a mennyre, ahol minden csupa szeretet, csupa egyetértés. (4Bizonyságtételek 223-4)
Az igazi szeretet lelki jellegű. Szereteted, ha egyszer kiemelkedett a szenvedély és összetűzések birodalmából, lelkivé válik, ami majd meglátszik szavaidban és tetteidben is. A keresztényben annak a megszentelt gyöngédségnek és szeretetnek kell élnie, melyben semmi helye a türelmetlenségnek és ingerlékenységnek. Krisztus kegyelme által meglágyítjuk az udvariatlan, nyers modort. (5Bizonyság 335)
Tettek éltetik. A szeretet nem tud tétlenül élni. Minden tette csak növeli, csak erősíti, csak kiterjeszti a szeretetet. Ahol az érvek és a tekintély mire sem mennek, a szeretet ott is győzedelmeskedik. A szeretet nem haszonleső, és jutalmat sem vár a fáradozásért. Isten mégis azt rendelte, hogy a szeretet valahány tettének jelentős nyereség legyen a biztos eredménye. A szeretet, bár szétáradó a természete, csöndes a működése, mégis erősen és hatalmasan céltudatos, hogy súlyos gonoszságokat legyőzzön. Lágyító és átalakító a hatása, ezért ragadja meg a bűnösök életét, ezért érinti meg még ott is a szívüket, ahol bármi más módszer eredménytelennek bizonyul.
Bármilyen hatásos legyen is a latba vetett szellemi képesség, vagy erő, ha nem párosul nyilvánvaló szeretettel, a bűnösök védekező, elutasító álláspontra helyezkednek, ellenállásuk pedig csak egyre erősödik. Jézus a béke fejedelme volt. Azért jött a világra, hogy maga alá vesse az ellenállást és a tekintélyt. Rendelkezésére állt ugyan a bölcsesség és hatalom, a gonosz legyőzéséhöz használt eszközei mégis a szeretet bölcsessége és ereje volt. (2Bizonyságtételek 1356)
Az élet új elvét bizonyítja. Mikor az embereket nem a kényszer, vagy önérdek, hanem a szeretet köti egymáshoz, akkor életükben olyan áldásos hatás érvényesül, mely fölötte áll minden emberi ráhatásnak. Ahol ez az egység él, az annak bizonyítéka, hogy ott Isten képmása helyreállt, és szívükben új életelvek gyökereztek meg. Ez abban is meglátszik, hogy az isteni természet ellenáll az égi magasságok gonosz szellemeinek, és hogy Isten kegyelme legyőzi az ember szívében az önzést. (Világ reménye 678)