Minden tanulás alapja. Isten szava legyen az alapja minden tanulásnak. A kinyilatkoztatás szavai, figyelmesen tanulmányozva, vonzza és erősíti a szellemi képességet, valamint a szívet. A szellemi képesség művelése szükséges, hogy megértsük Isten kinyilatkoztatott szavát. A parancsolatai iránt engedelmesek nem hanyagolhatják ezt el. Isten nem azért adott szellemi képességeket, hogy silány, léha tevékenységre képesítsen. (1896, 16. kézirat)

Az elv ereje. A Biblia igazsága, ha befogadják, fölemeli az értelmet és lelket. Ha kellőképp megbecsülnék Isten igéjét, a fiatal, az idős benső egyenességgel, az értelem erejével rendelkezne, mely képesítené őket ellenállni a kísértésnek. (Nagy orvos 459)

Egyedül igaz vezető. A Szentírás közeli ismerete élesíti a tisztánlátást, s megerősíti a lelket Sátán támadásai ellen. A Biblia a lélek kardja, mely minden esetben legyőzi az ellenfelet. Ez az egyedüli igaz vezetőnk a hit és gyakorlat összes ügyében. A Sátán azért gyakorol oly nagy ellenőrzést az emberek értelmén és szívén, mert nem teszik Isten szavát tanácsadójukká, s nem vetik alá minden útjukat az igaz vizsga próbájának. A ige megmutatja, milyen útat járjunk, hogy a dicsőség gyermekei legyünk. (Magasztos hivatásunk 31)

Mi a magasabb műveltség. Nincs magasabb műveltség, mint amelyben az első tanítványok részesültek, s melyet Isten igéjében kinyilatkoztatott. A magas műveltség elnyerése az ige fönntartás nélküli követését jelenti. Krisztus nyomdokain járást, erényei gyakorlását jelenti. Azt jelenti, hogy föladjuk önzésünket, rigolyáinkat, s Isten szolgálatára szenteljük életünket.

A magasabb műveltség a pusztán könyvekből nyerhetőnél csodálatosabbat, istenibbet jelent. Krisztus személyes, gyakorlati ismeretét; fölszabadulást a sötétség fejedelmének iskoláiban nyert, Isten iránti hűséggel ellenkező eszméktől, szokásoktól és gyakorlatoktól. A csökönyösség, kevélység, önzés, világi nagyravágyás és hitetlenség legyőzését jelenti. A bűntől való szabadulás üzenete ez. (Tanács tanítóknak 11, 12)

Ihleti az értelmet. Isten szavában az értelem tárgyköröket talál a legmélyebb gondolatokra, a legmagasabb törekvésekre. Közösségünk lehet az ősatyákkal és látnokokkal, hallgathatunk az örökkévaló Úr hangjára, amint emberekkel beszél. Itt szemléljük a menny fönségesét, amint megalázta magát, hogy helyettesünk és kezesünk legyen, hogy egyedül küzdjön a sötétség hatalmasságaival, s kivívja javunkra a győzelmet. Az ilyen tárgyakról való tiszteletteljes elmélkedés mindenkor lágyítja, tisztítja és nemesíti a szívet, ugyanakkor új erővel és élettel ihleti az értelmet. (Tanács tanítóknak 52, 53)

Kinyilatkoztatja az élet célját. Minden más szempont fölött az vezessen a Biblia értékelésére, hogy ez nyilatkoztatja ki az embernek Isten akaratát. Megtudjuk belőle a teremtés célját, s ahogyan Isten acélját elérte. Megtanuljuk, mint használjuk föl bölcsen életünket, s miként biztosítsuk az örök életet. Egyetlen más könyv sem elégíti ki az értelem tudakozódását, s a szív vágyódását Isten szava ismeretének megszerzésével. S az Isten iránti engedelmesség által az emberek fölemelkedhetnek a legmélyebb züllöttségből, s Isten fiaivá, bűntelen angyalok barátaivá válhatnak. (Tanács tanítóknak 53, 54)

A példázatok az értelem fölrázására. Isten szándéka, hogy szent példázatai mély benyomást gyakoroljanak, fölrázzák, és tanítsák gondolkodásunkat. Azt akarja, hogy a természet ellensúlyozza az arra irányuló kísérleteket, hogy elválasszák a tudományt a Biblia kereszténységétől. Azt akarja, hogy a látható természet, magára terelje figyelmüket, s mennyei igazságokat véssen értelmünkbe. (Ifjúság nevelő 1897, május 6)

Egyedülálló. A Biblia nevelő ereje egyedülálló. Semmi se élénkíti annyira a tanulók gondolkodását, mintha elvárjuk tőlük, hogy ismerjék meg a kijelentés végtelen igazságait. A gondolkodás ahhoz idomul, amivel a legtöbbet foglalkozik. Ha közönséges dolgokkal kötjük le magunkat, ha kirekesztjük a magasztos és fönséges tárgyakat, akkor értelmünk eltörpül, elgyöngül. Ha nem tűzünk elé fogas kérdéseket, vagy ha nem tágítjuk a fontos igazságok megértésével, idő mul tán csaknem elveszti fejlődőképességét. (5Bizonyságtételek 24)

Fogadd el egyszerű, őszinte hittel. Isten azt akarja, hogy az ember vegye igénybe érvelő készségét. Mint semmi más tudomány, a Biblia tanulmányozása megerősíti, és magasztossá teszi a gondolkodást. Ez a lehető legkitűnőbb szellemi és lelki gyakorlat az ember szá mára. Másrészt őrizkedjünk az ész istenítésétől, mert emberi gyöngeségeknek és nyomorúságnak alávetett.

Ha nem akarjuk, hogy a Szentírás ködös legyen előttünk, hogy még a legegyszerűbb igazságokat sem értjük teljesen, akkor tegyünk szert gyermeki egyszerűségre és hitre, tanítható lelkületre, s kérjük a Szentlélek segítségét. Isten hatalmának és bölcsességének tudata, tehetetlenségünk belátása, mivel képtelenek vagyunk fölfogni a mindenható nagyságát, késztessen minket alázatra. Úgy nyissuk ki az igét, mintha Isten jelenlétébe lépnénk, szent félelemmel és tisztelettel. Ismerjük el a fölsőbbrendű lény tekintélyét. Szívünk, értelmünk hajoljon meg a mindenható VAGYOK előtt. (5Bizonyság 703, 704)

Semmit se tanuljunk, ami ködösíti Isten szavát. Jézus a lelki próbakövünkmértékünk. Ő jelenti ki az Atyát. Semmivel se tápláljuk agyunkat, ami bármi módon ködösítené értelmünket Isten szava felől. Ne legyünk hanyagok a szív talajának művelése iránt. Készítsük elő értelmünket, hogy értékelje Krisztus tetteit és szavait. Hiszen azért jött a földre, hogy fölszítsa a vágyat, s az élet kenyerét nyújtsa a lelkiek ismeretét éhezőknek. (1898, 15. kézirat)

A Szentírás elismeri az ember erkölcsi választását. Isten szavának kutatásakor angyalok állnak mellettünk, tündöklő fénysugarakat vetve a szent lapokra. A Szentírás úgy beszél az emberekhöz, mint akiknek választásuk van a helyes és a helytelen között – figyelmeztetéssel, intéssel, kérleléssel és bátorítással szólva hozzá. Az értelem foglalkozzék Isten igéje komoly igazságaival, máskülönben elgyöngül... Vizsgáljuk s tanuljuk meg mi magunk, hitünk oszlopait, szöveget szöveggel vetve össze. Vedd Bibliádat, s térden állva esedezz Istenhez, hogy világosítsa meg gondolataidat. (Advent szemle és szombat hírnök 1884, március 4)

Az értelem a legnemesebb fejlődése. Ha az emberek kellőképpen tanulmányoznák a Bibliát, szellemileg megerősödésének. Az Isten igéjében a magasztos egyszerűség nyelvezetén tárgyalt kérdések, a nemes tárgykörök, melyeket föltár, kifejlesztik az ember képessége it, melyeket máskülönben lehetetlen kifejteni. A Bibliában határtalanterek nyílnak meg a képzelet előtt. A csodálatos, nagyszerű tárgyakról elmélkedve, magasztos képekkel foglalkozva a tanuló tisztábban és emelkedettebben kerül ki gondolatban és érzésben, mintha csupán emberi eredetű olvasmányokkal töltötte volna idejét, hogy a közönséges kis semmiségeket ne is említsük.

Mikor elhanyagolják Isten szavát, a tudás legmagasabb forrását, az ifjú értelmek nem érik el legnemesebb fejlettségüket. Azért nincs több jó gondolkodású, szilárd, tántoríthatatlanul megbízható ember, mert nem félik, és nem szeretik Istent, s nem valósítják meg életükben kellőképpen a vallás elveit. (Keresztény nevelés alapjai 165)

Kutassatok rejtett kincse után. A Biblia, amint olvassuk, legyen a vezetőnk. Semmi sem olyan jól tervezett, hogy tágítsa az értelmet, erősítse a szellemi képességet, mint a Biblia tanulmányozása. Semmi más tanulmány sem emeli annyira a lelket, pezsdítené a képességeket, mint a két élő tanú olvasása Az örömüzenet ezernyi lelkészének értelme eltörpül, mert közönséges dolgokon engedik időzni értelmüket s nem edzik Isten igéje rejtett kincsei utáni kutatással. Amint az értelmet Isten szavának tanulmányozásához hozzuk, kitágul, s a magasabb képességek kifejlődnek a magasztos és nemes igazságok meg értésétől.

Amikkel az értelem foglalkozik, azok jellegétől függ, hogy eltörpüle vagy kitágul. Ha nem neveljük az értelmet, hogy erőteljesen és szívósan törekedjék megérteni a szentírásszöveg szöveggel való öszszevetését, az esetben kétségkívül leszűkül s erejét veszti. Tűzzük magunk elé a föladatot, hogy kutassunk az igazságok után, melyek nem hevernek közvetlen a fölszínen. (Szemle 1897, szeptember 28)

A Biblia irányítja helyesen az életet. Az egész Biblia Isten dicsőségének Krisztus általi kifejezése. Ha elfogadjuk, elhisszük és engedelmeskedünk, a jellem alakulásának csodálatos eszköze lesz. Ez a nagy serkentő, kényszerítő hatalom, mely életre élteti, és a helyes irányba tereli a testi, szellemi és lelki erőket.

A fiatalabbakat, de az érett korúakat is azért lehet olyan könnyen kísértésbe vinni, mert nem kutatják Isten szavát, nem elmélkednek felőle, mint kellene. Az életben és jellemben megnyilvánuló szilárd, határozott akaraterő hiánya az ige szent utasításainak elhanyagolásából ered. Nem irányítják komoly iparkodással értelmüket arra, ami tiszta, szent gondolatokat ihletne, s elterelne a tisztátalan és hazug dolgoktól. (Nagy Orvos 458)

Kinyilatkoztatja a szent élet szabályait. Az Úr az ő nagy irgalmasságával a Szentírásban kinyilatkoztatja nekünk a szent élet szabályait, parancsolatait és törvényeit. Rámutat benne, hogy kerüljük el a bűnt; kifejti a megváltás tervét; kijelöli a mennybe vezető útat. Ha engedelmeskedünk utasításának, hogy kutassuk az írásokat, senkinek sem kell tudatlannak lenni eme dolgok felől.

A léleknek az erényekben és Isten ismeretében való tényleges haladása a hozzáadás terve szerint folyik – szüntelen hozzáadni a képességekhöz, melyekért Krisztus véghetetlen áldozatot hozott, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Végesek vagyunk, mégis fogalmunk lehet a végtelenről.

Jó az értelmet igénybe venni az Istenről és a megváltásunkért alkotott csodálatos tervről való elmélkedéssel. Ez fölülemeli a közönséges dolgokon, és az örökkévalókra rögzíti a lelket.

Az a gondolat, hogy Isten jelenlétében, Isten világában, a mindenség hatalmas alkotójának jelenlétében vagyunk, aki az embert is a maga mására teremtette, az elmélkedés tágasabb, magasabb mezejére emeli az értelmet, mint bármely kitalált történet. Csodálatos a gondolat, hogy Isten lát és szeret bennünket, s annyira törődött a bukott emberrel, hogy szeretett egyszülött Fiát adta megváltásunkért, hogy ne kelljen nyomorultul elpusztulnunk. S aki megnyitja szemét, hogy elfogadja és elmélkedjék e magasztos tárgykörökről, sohasem elégszik meg a jelentéktelen, föltűnést keltő tárgyakkal. (Advent szemle és szombat hírnök 1886, november 9)

Az új szív új értelmet jelent. A szavak: Új szívet adok nektek, új értelmet adok nekteket jelent. A szív megváltozása mindenkor együtt jár a keresztény kötelességek világos fölfogásával, az igazság megértésével. Az igazság megértésének világossága egyenes arányban lesz Isten szava megértésével. Aki imával, erős figyelemmel olvassa a Szentírást, világos fölfogást, és megbízható ítélőképességet fog nyerni, mintha csak Istenhez fordulásával magasabb szellemi színvonalra jutott volna. (Szemle és hírnök 1904, november 10)

Olvassuk figyelemmel. Nem biztonságos úgy fordulnunk el a Szentírástól, hogy csupán hanyagul olvassuk szent oldalait... Fegyelmezzük értelmünket az elé állított magas föladatra, s tanulmányozzuk határozott érdeklődéssel, hogy meg tudjuk érteni isteni igaz ságát. Akik ezt cselekszik, meglepetten tapasztalják, hogy mit képes az ész fölfogni. (Magasztos hivatásunk 35)

Az emlékezet fegyelmezése segíti az értelmet. Az értelmet fegyelmezni kell. Ne hagyjuk elkalandozni. Neveljük rá, hogy a Szentíráson és nemes fölemelő tárgyakon időzzék. Szentírásszövegeket, egész fejezeteket kívülről is meg lehet tanulni, s elismételni, mikor a Sátán betör kísértéseivel. Ésaiás ötvennyolcadik fejezete nagyon alkalmas erre a célra. Falazzuk körül lelkünket Isten Lelke ihletésének korlátozásaival és utasításaival.

Mikor a Sátán rávezetné az értelmet, hogy földi és érzéki dolgokon időzzék, az írva van segítségével a leghatározottabban ellene állhatunk... Mikor kétségeket sugall, vajon tényleg Istenvezette nép vagyunke, akiket próbákkal és vizsgával készít helyt állni a nagy napon, légy kész szembeszállni burkolt célzásaival, Isten szavából bizonyítva, hogy ez a maradék nép, mely megtartja Isten parancsolatait és Jézus hitét. (Szemle és hírnök 1884, április 8)

A bibliakutatás kiegyensúlyozott gondolkodást terem. Akik a Szentlélek képzése alatt állnak, értelmesen tudják tanítani az igét. Mi kor az igét tesszük a tankönyvvé, alázattal a Lélek vezetését kérve, s teljesen átadjuk szívünket az igazság általi megszentelésre, az igazság mindazt megteszi, amit Jézus ígért.

Az ilyen tanulmányozás eredménye a jól kiegyensúlyozott értelem lesz; mivel a testi, szellemi és erkölcsi erők egyenletesen fejlődnek. Nem lesz bénulás a lelki tudásban. Az ige életre kelti az értelmet, fölrázza a finom képességeket, érzékennyé teszi a lelkiismeretet, megtisztítja szeretetünket és érzéseinket, kedvezőbb erkölcsi légkört teremt, és új erőt ad, szembeszállni a kísértéssel. (Keresztény nevelés alapjai 433, 434)

Ellenszer a mérgező célzásokra. Mikor az értelmet bibliai igazságokkal raktározzuk tele, az írás elvei mély gyökeret eresztenek a lélekbe, választásunk és ízlésünk az igazsághoz igazodik egy lesz vele, s nem kívánja az elaljasító, durvító, izgalmas irodalmat, mely gyöngíti az erkölcsi erőt és rontja az Isten által hasznosságra ránk ruházott képességeket. A Biblia igazságai ellenszernek bizonyulnak a könnyű olvasmányokban tett mérgező, burkolt célzásokra. (Magasztos hivatásunk 202)

Megvéd a babonától. Ha Isten szava tanításait tesszük életünk ellenőrző hatalmává, ha az értelmet és szívet az ige fékentartó hatalma alá hajtjuk, a gyülekezetben és családokban levő gonoszságok nem fognak helyet találni nálunk... Isten szava tanításai ellenőrizzék az értelmet és a szívet, hogy a családi élet Isten kegyelmének átalakító hatalmát szemléltesse.

Biblia nélkül hamis elméletek zavarnának meg bennünket. Értelmünk a babonaság és hazugság kényuralma alatt állva. De mivel a világ kezdetének hiteles történetével rendelkezünk, nem kell leterhelni magunkat emberi kitalálásokkal és megbízhatatlan elméletekkel. (Advent szemle és szombat hírnök 1904, november 10)

Javítja az érvelő készséget. Ha ismeretekért a Biblia tanulmányozására fogják az értelmet, az érvelő készség föléled. Az Írás kutatásától az értelem kibővül, s kiegyensúlyozottabb lesz, mintha általános ismeretekkel foglalkozna, melyeknek nincs közük a Bibliához. Nincs olyan szilárd, olyan következetes és messze ható ismeret, mint amit Isten igéje kutatásából nyerünk. Ez minden igaz tudás alapja.

Olyan a Biblia, mint a kút. Minél mélyebbre tekintesz bele, annál mélyebbnek látszik. A szent történetírás olyan csodálatos igazságokat tartalmaz, melyeknek megdöbbentő az erejük, szépségük, és oly messzemenők, mint az örökkévalóság. Semmi sem fogható az Isten jellemét föltáró tudományhoz.

Mózest megtanították Egyiptom minden bölcsességére, mégis így nyilatkozott: „Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelybe bementek, hogy bírjátok azt. Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, akik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!” /5Mózes 4:5, 6/ (Keresztény nevelés alapjai 393)

Élénkíti a képességeket. Ez a könyv, ez a drága kincs! Miért ne magasztaljuk és értékeljük becses jóbarátként. Ez a mi térképünk az élet viharos tengerén. Ez a vezetőnk, mely megmutatja az utat az örök hazába, s a jellemhez, mellyel rendelkeznünk kell, hogy ott lakhassunk. Nincs könyv, melynek gondos áttanulmányozása úgy fölemeli és megerősíti az értelmet, mint a Bibliáé. Az értelem itt a legmagasztosabb tárgyköröket találja, melyek életre hívják képességeit. Semmi se ruházza úgy föl élénkséggel összes képességünket, mintha érintkezésbe hozzuk a kinyilatkoztatás csodás igazságaival. A mély gondolatok megértéséhez és mérlegeléséhet szükséges erőfeszítés tágítja az értelmet. Mélyen leáshatunk az igazság bányájába, s lélekgazdagító, drága kincseket gyűjthetünk. Itt sajátíthatjuk el az igaz utat, amiként éljünk, s a biztos utat, ahogyan meghaljunk. (Magasztos hivatásunk 31)

A bibliakutatás bővíti az értelmet. A Biblia a vezetőnk az örök életre vivő biztos ösvényeken. Isten embereket ihletett, hogy leírják, elénk tárják az igazságot, melyek vonzani fognak, s melyek, ha gyakoroljuk, képesítenek elnyerni az erkölcsi erőt, hogy a legmagasabb műveltségűek közé számíttassunk. Akik Isten szavát teszik tanulmányukká, azok értelme megnövekedik. Ez minden tanulmánynál inkább erősíti az értelmet, s új erőt ad a képességeknek. Összekapcsolja az igazság széles, nemesítő elveivel. Az egész mennyet szoros közösségre hozza az értelemmel; bölcsességet, ismeretet és megértést nyújt. (Isten fiai és lányai 70)

Úr kijelentése. E könyvnek minden időkön át a Jehova kinyilatkoztatásaként kell állnia. Ez Isten emberekre bízott két tanúja, hogy Isten hatalma legyenek. Isten szavának igazságai nem puszta érzelmek, hanem a mindenható Isten kijelentése: Aki ezeket az igazságokat élete részévé teszi, minden értelemben új teremtés lesz. Nem részesül új szellemi erőben, de a sötétséget, mely tudatlanságon és bűnön át beködösítette értelmét, az Úr eltávolítja. (Advent szemle és szombat hírnök 1904 november 10)