A legszebb munka. Az értelemmel való foglalkozás a legszebb foglalatosság, melyet valaha is végezni lehet. (3Bizonyságtétel 269)

Ismerjük meg az értelmet és testet kormányzó törvényeket. Mindenki kötelessége a maga és az emberiség szerelméért tájékozódni az élet törvényeiről s lelkiismeretesen engedelmeskedni azoknak. Mindnyájan ismerjük meg a legcsodálatosabb gépezetet, az emberi testet. Egészségünk érdekében értsük meg a különböző szervek föladatát s egymásra utaltságát. Tanulmányozzuk az értelem kihatását a testre és a test hatását a lélekre, s a mindkettőt igazgató törvényeket. (Nagy orvos 128)

Neveljük és fegyelmezzük az értelmet. Nem számít, ki vagy, az Úr fejlődésre képes szellemi tehetségekkel áldott meg. Műveld hát őket lankadatlan szorgalommal. Fegyelmezd és fejleszd értelmedet tanulással, megfigyeléssel és gondolkodással. Nem felelhetsz meg Isten értelmének, hacsak összes képességedet használatba nem helyezed. A szellemi adottságok megerősödnek és kifejlődnek, ha Isten félelmében, alázatosan, buzgó imával munkába állsz. A határozott szán dék csodákat fog művelni. (Életképek 275)

A fegyelmezett értelem lehetőségei. Föltétlenül gyakoroljunk önfegyelmet...A jól fegyelmezett átlag értelem több s magasabb mun kát végez el, mint a legmagasabb műveltségű s legtehetségesebb, fegyelem híján. (Krisztus példázatai 335)

Az értelmekkel való foglalkozás főfontosságú. A társadalom jövője a mai ifjúságtól függ. Bennük látjuk a jövő tanítóit, törvényhozóit, bíróit, a vezetőket és a népet, akik meghatározzák a nemzet jellemét és sorsát. Mily fontos tehát azok hivatása, akik az új nemzedék szokásait formálják, és életét befolyásolják.

Az értelmekkel való foglalkozás a legfontosabb föladat, melyet valaha is emberre bíztak. A szülők ideje túl értékes, hogy az étvágy bűnös kielégítésére vagy a gazdagság és a divat hajhászására pazarolják. Isten az ő kezükbe helyezte a drága ifjúságot, ne csupán a jelen élet hasznosságára képezzék, hanem hogy a mennyei udvarokra is fölkészítsék őket. (Mértékletesség 270)

A tanító hasznavehetősége a képzett, fegyelmezett értelemtől függ. A tanító hasznavehetősége nem annyira elért minősítéseitől függ, hanem a mértéktől, melyre törekszik. melyet el akar érni. Az igazi tanító nem elégszik meg a szürke gondolatokkal, tétlen értelemmel, s laza emlékezettel. Hanem folyton magasabb célokat, jobb mód szereket akar elérni. Élete folyamatos növekedés. Az ilyen tanítók munkájában mindig van frissesség, éltető erő, mely föléleszti és ihleti tanulóit. (Nevelés 278)

A legmagasabb szellemi s erkölcsi kitűnőségre. Igen fontos az önismeret... A tanító, aki helyesen becsüli föl magát, engedi, hogy Isten alakítsa, s fegyelmezze értelmét. S ismerni fogja őt, mint ereje forrását... Az önismeret alázatra és Istenben bízásra vezet, mégsem tölti be az önjavításra tett igyekezet helyét. Aki megérti hiányosságait, nem takarékoskodik erejével, hogy a lehető legmagasabb testi, szellemi és erkölcsi kitűnőséget érje el. Aki alacsonyabb, mértékkel megelégszik, nem szabad részt vennie az ifjúság tanításában. (Tanács szülőknek, tanítóknak, tanulóknak. Ezentúl: Tanács tanítóknak 67)

Előkészít az örökkévalóságra. Minden munkában tégy úgy, mint a föld terméséért fáradozó gazda, aki látszólag eldobja a magot. Ám a földbe temetve, a mag kicsírázik. Isten hatalma képesíti erre. Előbb a fű látszik, azután a kalász, majd teljes búza a kalászban. Tanulmányozzátok ezt a csodálatos folyamatot. Annyi a tanulnivaló, a megértésre váró! Ha a lehető legjobban fejlesztjük értelmünket, akkor az örök korszakokon át folytatjuk Isten útjai és művei tanulmányozását, s többet és többet tudunk meg róla. (Tanács tanítóknak 252)

A kereszténység tudománya és az értelem. A kereszténység tudománya elsajátításra vár. Ez annyival mélyebb, szélesebb, magasabb, mint bármely emberi tudomány, amint az egek is magasabbak a földnél. Az értelmet meg kell fegyelmeznünk, nevelnünk, kiképeznünk; mert Istennek kell szolgálatot végeznünk oly módon, mely nem egyezik hajlamainkkal. Gyakran az egész élet nevelését s műve lődését el kell vetni, hogy az ember Krisztus iskolájának tanulójává váljék. Szívünket rá kell nevelni, hogy szilárdan ragaszkodjék Istenhez. Idősnek, fiatalnak olyan gondolkodást, szokásokat kell elsajátítani, mely képesíti őket ellenállni a kísértéseknek. Tanuljanak meg fölfelé tekinteni. Értsék meg Isten szavának elveit – melyek magasak, mint az égbolt s fölölelik az örökkévalóságot – a mindennapi éle tük vonatkozásaival. Minden szó, tett, gondolat álljon összhangban ezekkel az elvekkel. (Tanács tanítóknak 20)

Fejlődés csakis küzdelmen át. Egy tudomány sem ér föl azzal, ami a főiskolás szívében kifejleszti Isten jellemét. Akik Krisztus követőivé válnak, azt találják, hogy a cselekvés új indítékaiban részesülnek, új gondolataik támadnak, s új cselekedetek az eredmény. Ám csakis küzdelem árán haladhatnak előre, mert az ellenség szembeszáll velük, áll kísértésekkel eléjük, hogy lelküket kétségek és bűn gyötörjék. Örökölt és fölvett hajlamokat kell legyőzni. Az étvágyat, szenvedélyt s indulatokat a Szentlélek ellenőrzése alá kell hozni. Az örökkévalóságon innen nem szűnik meg a harc. De míg folytonos csatákat kell megvívnunk, drága győzelmeket érhetünk el, s a magunk s a bűn fölötti diadal értékesebb, mintsem fölfoghatnánk. (Tanács tanítóknak 20)

Az értelem fejlesztése keresztény kötelesség. A keresztények kötelessége szert tenni a rendszeretet, alaposság és gyors munka szokásaira. Semmi mentség a piszmogásra. Ha valaki folyton tevékenykedik és mégsem ér soha a végére, az azért van, mert nem viszi mun kájába az eszét és szívét. Aki lassú és hátránnyal dolgozik, vegye eszébe, hogy ezeket a hibákat helyesbítenie kell. Tervezze meg értelmesen, hogyan tölthetné el idejét a legeredményesebben.

Beosztással és helyes módszerrel némelyek öt óra alatt végeznek annyit, mint mások tízórányi időben. Egyesek állandóan végzik a házi munkát, nem mert annyi a dolguk, hanem mert nem terveznek időmegtakarításra. Lassú, lanyha mozgásukkal nagyon kevésből sok munkát csinálnak. Mégis, aki akar, ki tudja verekedni magát ezekből a pepecselő, vontatott módszerekből. Munkájuknak legyen határozott célja. Szabják meg, mennyi idő szükséges valami elvégzéséhöz, s aztán teljes erővel igyekezzenek időre befejezni. Az akarat segítsége ügyesebbé teszi a kezet. (Krisztus példázatai 344)

Műveljük az értelem és test képességeit. Isten mindenkinek adott eszet. Azt kívánja, hogy az ő dicsőségére használjuk... Nincs sok észerőnk és nevelő készségünk. Neveljük és műveljük hát az értelem és test minden képességét – a szervezetét, melyet Krisztus megváltott – hogy a lehető legjobban használjuk. Kövessünk el mindent e képességek megerősítésére, mert Istennek tetsző, hogy egyre hatékonyabb munkatársai legyünk. (1Válogatott üzenetek 100)

Az ember mértéke a kiművelt értelem. Sohse véld, hogy eleget tanultál, s hogy most már megpihenhetsz fáradalmaidtól. A kiművelt fő az ember mértéke. Művelődésednek folytatódni kell életed folyamán; minden nap tanulnod kellene, s gyakorlati használatba állítani az elsajátított tudást. (Nagy orvos 499)

Meglepő a hasonlóság a műveletlen föld és műveletlen értelem közt. A gyermekek és fiatalok értelmében és szívében már ott a romlott mag, készen, hogy kikeljen és megteremje megrontó gyümölcsét. A legnagyobb körültekintésre és őrködésre van tehát szükség az értelem művelésénél s megtöltésénél, hogy a Biblia igazságának drága, értékes magvával töltsük meg. (Magasztos hivatásunk 202)

Az ismeretek és műveltség megszerzése. Időnk helyes fölhasználásától függ, szert teszünke ismeretekre és szellemi művelődésre. A szellemi műveltséget nem elkerülhetetlenül akadályozza a szegény ség, alacsony származás vagy kedvezőtlen környezet...Határozott szándék, szívós igyekezet s az idővel való gondos takarékosság képesíti az embereket, hogy szert tegyenek az ismeretekre és szellemi fegyelemre, mely minősíti őket csaknem bármilyen széles hatókörű tisztség és hasznos állás betöltésére. (Krisztus példázatai 343)

A megértő szív nagy érték a betegápolásnál. Nagy bölcsességre van szükség az agyon át okozott betegségek kezelésénél. Fájó, megsebzett szív, elcsüggedt értelem enyhe bánásmódot igényel... Megértés és tapintat gyakran többet használ a betegnek, mint a hideg közönnyel végzett, legképzettebb kezelés. (Nagy orvos 244)

Megértés és emberiesség nagy érték a lélekmentésnél. Tökéld el, hogy olyan hasznos és hatékony leszel, mint Isten elvárja. Légy mindenben alapos és megbízható. Tégy szert minden elérhető előnyre, hogy erősítsd szellemi képességedet. Kapcsold össze a könyvtanulást a hasznos testi munkával, s hűséges igyekezettel, figyelemmel, s imával biztosítsd a fölülről jött bölcsességet. Ez majd sokoldalú nevelést nyújt neked. Így emelkedhetsz jellemileg, s nyerhetsz áldó befolyást más értelmek fölött, képesítve, hogy az egyenesség és szentség ösvényén vezesd őket. (Krisztus példázatai 334)

Iparosok, ügyvédek, kereskedők, de minden más foglalkozású s hivatású ember is kiképzésben vesz részt, hogy foglalkozásuk meste révé váljanak. Krisztus követői talán kevésbé értelmesek legyenek, s szolgálatuk végzésénél talán tudatlanok legyenek a kellő utak és módok felől? Hiszen az örök élet elnyerésének vállalkozása minden földi szempont fölé tornyosul. Emberek Jézushoz vezetéséhez fontos ismernünk kell az emberi természetet, kutatnunk kell az emberek gondolkodását. Sok körültekintő elmélyedés s buzgó ima kell ahhoz, hogy tudjuk, miként közelítsünk meg férfiakat s nőket az igazság magasztos tárgyával. (4Bizonyságtételek 67)

A kiművelt képességek keresetté teszik szolgálatainkat. Az eltökéltség hiányában, hogy határozottan kézbe veszik magukat, s meg változnak, némelyek helytelen irányban rögződhetnek meg; vagy pedig olyan képességre tehetnek szert, hogy a legkitűnőbb szolgálatot végezzék. Az ilyeneket teljes becsük szerint fogják értékelni bárhol és mindenütt. (Krisztus példázatai 344)

Csaknem az angyalok kitűnősége érhető el. Isten folyamatos javulásra adott készséget az embernek, s minden lehető segítséget meg adott a föladatra. Az isteni hatalom gondoskodásai által csaknem az angyalok kitűnőségéig juthatunk. (Magasztos hivatásunk 218)