Utasítást kaptam, hogy üzenetet közvetítsek egész népünknek az egészségügy megújulásáról, mert sokan visszaestek a megújulás elvei iránti régi hűségükben.
Isten célja, hogy gyermekei meglett emberré legyenek Krisztus teljességének mértékében. Ezért helyesen kell használni értelmük, lelkük és testük minden erejét. Nem engedhetik meg maguknak, hogy eltékozolják szellemi vagy testi erejüket.
Egészségünk megóvása elsődleges fontosságú. Ha istenfélelemmel tanulmányozzuk a kérdést, megtanulhatjuk, hogy mind testi, mind lelki fejlődésünkhöz legelőnyösebb, ha ragaszkodunk az egyszerű étrendhez. Tanulmányozzuk türelmesen e kérdést. Bölcs döntéshez tudásra és ítélőképességre van szükségünk. A természet törvényeinek nem ellenállnunk, hanem engedelmeskednünk kell.
Akik utasításokat kaptak a húsételek, tea, szemes kávé, nehéz és egészségtelen ételek káros hatásáról, s akik eltökélték, hogy áldozathozatallal szövetségre lépnek Istennel, azok nem engedik meg továbbra is étvágyuknak az ételeket, melyekről tudják, hogy ártalmasak. Isten megköveteli, hogy tisztítsuk meg étvágyunkat az ártalmas dolgoktól. Legyünk önmegtartóztatók. Ezt el kell érnünk, mielőtt tökéletes népként állhatnánk Isten előtt.
Isten maradék népe legyen megtért nép. Ennek az üzenetnek a hirdetését lelkek megtérése, és megszentelődése kell kövesse. E mozgalomban éreznünk kell Isten Lelkének erejét. Csodálatos és határozott üzenet ez. Jelentsen ez mindent befogadójának, és hirdesse is hangos kiáltással. Igazán és megingathatatlanul kell hinnünk, hogy ez az üzenet egyre növekvő fontossággal halad előre az idők végéig.
Akadnak hívők, akik Isten üzenetének fogadják el e bizonyságtételek bizonyos részeit, de a kedvenc bűneiket elitélő részeket elvetik. Ezek a maguk és a gyülekezet jóléte ellen tesznek. Elengedhetetlen, hogy ha világossággal rendelkezünk, járjunk is a világosságban. Akik állítólag hisznek az egészségügyi megújulásban, de mindennapi életükben mégis annak elvei ellen dolgoznak, kárt tesznek lelkükben, s károsan befolyásolják a hívők és hitetlenek értelmét.
Az igazság ismerőin ünnepélyes felelősség nyugszik, hogy minden tevékenységük megegyezzen hitükkel, hogy életük nemes és megszentelt legyen, s hogy készen álljanak a munkára, melyet az üzenetnek e zárónapjaiban gyorsan kell elvégezniük. Ne legyen idejük, se erejük arra, hogy az étvágy bűnös kielégítésére pazarolják. Kényszerítő komolysággal kell vennünk most e szavakat: „Tartsatok bűnbánatot és térjetek meg, hogy Isten eltörölje bűneiteket, és elérkezzék az Úrtól a megenyhülés ideje.” (Cselekedet 3:19.) Közülünk sokakból hiányzik a lelkiség, akik, hacsak teljesen meg nem térnek, bizonyosan elvesznek. Megengedhetitek-e ezt a kockázatot?
A büszkeség és az erőtlen hit sokakat megfoszt Isten áldásától. Ha meg nem alázzák szívüket az Úr előtt, csodálkozni és csalódni fognak, mikor elhangzik a kiáltás: „Jön a vőlegény.” (Máté 25:6.) Övék ugyan az igazság elmélete, de edényeikből hiányzik az olaj. Manapság hitünknek nem szabad arra szorítkozni, hogy egyetértünk a harmadik angyal üzenetének elméletével, vagy ez a meggyőződésünk. Krisztus kegyelmének olajával kell rendelkeznünk, táplálni a lámpát, hogy ragyogjon az élet fénye, mutassa az utat a sötétben élőknek.
Ha el szeretnénk kerülni lelki életünk csenevész voltát, fogjunk hozzá komolyan és azonnal, hogy félelemmel és rettegéssel vigyük véghez üdvösségünket. Sokan nem szolgáltatnak kétségbevonhatatlan bizonyítékot, hogy hűek keresztségi fogadalmukhoz. Buzgóságukat külsőségesség, világi becsvágy, büszkeség és önszeretet hűti le. Érzelmeik olykor megmozdulnak, de nem zuhannak a sziklára, a fölkent szabadítóra. Nem jönnek Istenhez megtört szívvel, bűnbánattal és vallomással. Akik megtapasztalják szívükben az igaz megtérést, azok életében nyilvánvalóvá lesznek a Lélek gyümö1csei. Bárcsak a gyönge lelki életet élők fölismernék, hogy Isten csak azoknak adhat örök életet, akik az isteni természet részeseivé lesznek és elmenekülnek a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik a világon.
Csak Krisztus elég hatalmas véghezvinni a szív és gondolkodás átalakulását, melyet mindenkinek tapasztalnia kell, aki részt kíván venni az új életben, a mennyek országában. „Ha valaki újjá nem születik,” mondta az Üdvözítő, „nem láthatja meg Isten országát.” (János 3:3.) Csakis az Istentől származó vallás vezethet Istenhez; Isten helyes szolgálatához. Az ő Lelkétől kell születnünk. Ez majd éberré tesz. Megtisztítja a szívünket, megújítja gondolkodásunkat, új befogadóképességet ad Isten ismeretére és szeretetére. Készségesen engedelmessé tesz minden követelmény iránt. Ez az igaz istentisztelet.
Isten szakadatlan fejlődést vár el népétől. Vegyük tudomásul, hogy értelmi fejlődésünk és lelki megszentelődésünk legfőbb akadálya az étvágy kielégítése. Sokat beszélünk az egészségügyi megújulásról, mégis sokan étkeznek helytelenül. A testi és szellemi erőtlenség oka az étvágy bűnös kielégítése, s ez a gyökere a betegségeknek és korai halálnak. Aki megtisztult lélekre törekszik, ne feledje, hogy Krisztus hatalma meg tudja fékezni az étvágyat
Ha a hús ételek fogyasztása előnyünkre válna, nem intézném hozzátok ezt a felhívást; de tudom, hogy nem válik javunkra. A húsételek károsak a testi jólétre, tanuljunk hát meg azok nélkül élni. Aki növényi ételeken élhetne, de azt teszi, amit jobban kedvel, eszik, iszik, ami neki tetszik, az hanyag lesz a többi utasítással szemben is, melyeket az Úr a jelen igazság más kérdéseiről adott, s nem fogja föl többé, hogy mi az igazság. Az ilyen azt aratja majd, amit vetett, semmi kétség.
Utasítást kaptam, hogy iskoláinkban ne szolgáljunk föl húsételeket, sem mást, amiről tudjuk, hogy egészségtelen. Semmit se adjunk tanulóinknak, ami erősíti az izgatószerek utáni vágyat. Fölhívok mindenkit, ifjakat, öregeket s közbül esőket. Tagadjatok meg étvágyatoknak minden ártalmasat. Szolgáljátok az Urat áldozathozatallal.
A gyermekek is értelmesen vegyenek részt ebben. Valamennyien az Úr családjának tagjai vagyunk, s azt szeretné, hogy összes gyermeke, akár ifjak, akár öregek, eltökéljék, hogy megtagadják étvágyukat, és takarékoskodnak az imaházakra, és a hittérítők eltartására.
Utasítottak, hogy mondjam meg a szülőknek, hogy e kérdésben álljatok testestől-lelkestől az Úr oldalára. Sose feledjük, hogy a próbaidő eme napjaiban a mindenség Ura vizsgál bennünket. Hát nem akartok megválni kielégüléseitektől, melyek kárt tesznek bennetek? A hitvalló szavak nem sokat érnek. Hadd bizonyítsák lemondó tetteitek, hogy engedelmeskedni kívántok Isten különleges népe elé állított követelményeinek. A lemondással megtakarított összeg egy részét tegyétek a kincstárba, s lesz mivel folytatnunk Isten munkáját.
Sokan azt gondolják, hogy húsételek nélkül nem lennének meg, de ha az Úr oldalára állnak, ha szilárdan eltökélik, hogy az Úr által kijelölt úton járnak, erőt és bölcsességet nyernek, akár Dániel és társai. Meglátnák, hogy az Úr megbízható ítélőképességet ad nekik. Sokan csodálkoznának, ha látnák, hogy lemondó tetteikkel mennyi pénzt takaríthatnak meg Isten ügye számára. Az áldozattal megtakarított kis összegek többet végeznek Isten ügyének fölemeléséért, mint a nagyobb ajándékok, melyek nem kerülnek lemondásba.
A hetediknapi adventisták kezében nagyfontosságú igazságok vannak. Az Úr több mint negyven évvel ezelőtt különleges világosságot adott nekünk az egészségügyi megújulásról. Miként járunk a világosságban? Hányan visszautasították, hogy Isten tanácsaival összhangban éljenek. Népünk fejlődjék a nyert világossággal arányosan. Kötelességünk megérteni és tisztelni az egészségügyi megújulás elveit. A mértékletesség terén legyünk fejlettebbek, mint bárki más. Mégis akadnak közöttünk képzett gyülekezeti tagok, sőt az evangélium lelkészei, akik kevésre becsülik a fényt, melyet Isten nyújtott erről. Úgy táplálkoznak, úgy dolgoznak, amint jól esik nekik.
Ügyünk tanítói és vezetői helyezkedjenek szilárdan a Biblia alapjára az egészségügyi megújulás kérdésében. Tegyenek félreérthetetlen bizonyságot azoknak, akik hiszik, hogy a föld történelmének utolsó napjaiban élünk. Húzzuk meg a válaszvonalat Isten szolgái, és a magukat szolgálók között.
Az Úr megmutatta, hogy az üzenet kezdetén adott elvek ma is olyan fontosak, olyan lelkiismeretesen követendők, mint akkor. Egyesek sohasem követték az étkezést érintő fényt. Ideje kivennünk a fényt a véka alól, s előragyogtatnunk tiszta, fényes sugarait.
Az egészséges életmód elvei egyénenként, és közösségünknek is fontosak. Mikor az egészség-megújulás üzenetét kaptam, gyönge és erőtlen voltam, gyakran környékezett ájulás. Kértem Istent, segítsen rajtam, s ő megnyitotta az egészségügyi megújulás fontos témáját. Utasított, hogy parancsolatai megtartói lépjenek szent kapcsolatra vele, s hogy mértékletes evéssel-ivással tartsák értelmüket és testüket a szolgálatra legkedvezőbb állapotban. Ez a világosság gazdag áldásnak bizonyult számomra. Kiálltam az egészségügyi tökéletesedés mellett, s tudtam, hogy az Úr majd erősebbé tesz. Ma hajlott korom ellenére egészségesebb vagyok, mint fiatalon voltam.
Egyesek azt mondják, hogy kevésbé követem az egészségügyi megújulás elveit, mint tollammal javaslom, de állíthatom, hogy hű egészségügyi megújuló vagyok. Családom tagjai jól tudják ezt.
Nem hoztunk pontos szabályokat az étkezésre, de hangoztatjuk, hogy olyan országokban, ahol bőven terem gyümölcs, gabona, és diófélék, a húsétel nem megfelelő táplálék Isten népe számára. Figyelmeztetést kaptam, hogy a hús az állati természet felé késztet, megfosztja a férfiakat és nőket a szeretettől és szánalomtól, melyet mindenki iránt táplálniuk kellene. Elősegíti az alantas szenvedélyek és indulatok uralmát az ember magasztosabb erői fölött. Ha a húsfogyasztás valaha egészséges is volt, ma nem az. Rákot, daganatokat és a tüdőbetegségek nagyrészt a húsételek okozzák.
A húsételeket ne tegyük a közösségi tagság próbakövévé, mégis fontoljuk meg a húsevő hívők befolyását másokra. Szóljunk népünkhöz, Isten hírnökeiként: „Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.” (1Korintus 10:31.) Mégse foglaljunk határozott állást a megromlott étvágy kielégítése ellen? Az evangélium lelkészei, akik a halandóknak valaha is adott legkomolyabb üzenetet hirdetik, az egyiptomi húsos-fazekakhoz való visszatérésre adjanak talán példát? Az Isten tárháza tizedéből élők megengedhetik-e maguknak, hogy étvágyuk bűnös kielégítésével mérgezzék ereikben az életet adó áramlatot? Ne vegyétek semmibe Isten világosságát és figyelmeztetéseit! A kegyességben való növekedéshez, s a nyugodt természet elnyeréséhez tartsuk elengedhetetlennek a test egészségét. Ha nem vigyázunk gyomrunkra, akadályozzuk az egyenes, erkölcsös jellem kialakulását. Az agy és idegek összefüggnek a gyomorral. A helytelen evés-ivás helytelen gondolkodáshoz és tettekhez vezet.
Mindnyájan próba és igazolás alatt állunk. Megkeresztelkedtünk Krisztusban, s ha megtesszük, amit tennünk kell; vagyis elválasztjuk magunkat mindattól, ami lehúz, s azzá tesz, amivé nem szabad lennünk, erőben részesülünk, hogy növekedjünk Krisztusban, aki a mi élő fejünk, s akkor látni fogjuk Isten szabadítását.
Csak ha értelmesen fogadjuk az egészséges életmód elveit, akkor ébredünk rá a helytelen étkezésből származó veszedelmekre. Akik kezdeti melléfogásaik után elég bátrak szokásaik megváltoztatásához, tapasztalni fogják, hogy a megújulás folyamata küzdelmes és kitartást igénylő. Hanem amikor a helyes ízlés kialakult, rájönnek, hogy az előzőleg ártalmatlannak tekintett ételek lassan, de biztosan az emésztési zavarok és más betegségek alapjait fektették le.
Apák és anyák, virrasszatok és imádkozzatok! Szigorúan őrizkedjetek a mértéktelenség összes fajától. Tanítsátok gyermekeiteket az egészségügyi megújulás elveire. Tanítsátok őket, hogy egészségük megóvása érdekében mitől kell tartózkodniuk. Isten haragja már kezdi meglátogatni az engedetlenség gyermekeit. Micsoda bűntények, mily vétkek, mily gonosz szokások jönnek napvilágra minden felől! Népünk nagy gonddal őrizze gyermekeit a romlott barátoktól.
Komolyabban törekedjünk ránevelni az embereket az egészségügyi megújulás elveire. Alapítsunk főzőiskolákat, házról-házra tanítsuk az egészséges ételek elkészítésének művészetét. Öregnek, ifjúnak meg kellene tanulni az egyszerűbb főzést. Ahol hirdetjük az igazságot, tanítsunk az ételek egyszerű, de étvágygerjesztő elkészítésére. Mutassuk meg, hogy hús nélkül is lehet tápláló ételeket készíteni.
Tanítsuk az embereket, hogy jobb, ha megtanulják, miként maradjanak egészségesek, mintha betegápolást tanulnának. Orvosaink legyenek bölcs nevelők. Óvjanak mindenkit az étvágy bűnös kielégítésébe merüléstől. Mutassanak rá, hogy csak akkor akadályozhatjuk meg a test és értelem romlását, ha tartózkodunk attól, amitől Isten eltiltott.
Nagy tapintattal és körültekintéssel olyan ételeket kell készítenünk, melyek azelőtt azok étrendje volt, akik most egészségügyi megújulókká képezik magukat. Ehhez Istenbe vetett hit, a szándék komolysága, s egymás segítése iránti készség szükséges. A helytelen étrend szégyent hoz az egészség-megújulás ügyére. Halandók vagyunk, ezért olyan élelmet fogyasszunk, mely helyesen táplálja testünket?
Népünk egy része lelkiismeretesen tartózkodik az egészségtelen ételektől, de nem látja el magát a test fönntartásához szükséges élelemmel. Akik túlzásba viszik az egészségügyi megújulást, azok az ízetlen ételek készítésének hibájába esnek. Oly egyhangúvá teszik az étrendet, hogy nem elégíti ki őket. Az élelmet nemcsak táplálóan, hanem étvágygerjesztően kell elkészítenünk. Ne fosszuk meg étrendünket a testnek szükséges anyagoktól. Magam is használok, s mindig is használtam kevés sót; mert a só nemhogy káros lenne, hanem elengedhetetlen a vérhez. A zöldségeket ízesítsük kevés tejjel, tejföllel vagy hasonló dolgokkal.
Noha figyelmeztetések hangzottak el a vajtól kapható betegségekről, valamint a gyermekek korlátlan tojásfogyasztásából származó veszélyekről, mégse tekintsük elvhűtlenségnek, ha egészséges, jól táplált tyúkok tojásait fogyasztjuk. A tojásban bizonyos mérgek ellenszerei vannak.
Egyesek a tejtől, tojástól és vajtól tartózkodva, nem táplálják magukat eléggé, ezért legyöngülnek, munkaképtelenekké válnak. Ezzel rossz hírbe keverik az egészségügyi megújulást. A művet, melyet szilárdan igyekeztünk fölépíteni, fura dolgokkal tévesztik össze, amiket Isten nem vár el, s ettől a gyülekezet erői megbénulnak. De Isten közbelép, hogy elejét vegye az erőltetett elgondolások következményeinek. Az evangélium föladata a bűnös faj összhangba hozása. Gazdagot, szegényt össze kell hozni Jézus lábánál.
Eljön az idő, mikor el kell vetnünk néhány, most még fogyasztott, élelmet. Például a tejet, tejfölt és tojást. Mégsem kell zavart keltenünk idő előtti túlzó korlátozásokkal. Várjuk meg, amíg a körülmények megkövetelik, s az Úr előkészíti erre az utat.
Akik sikeresen szeretnék hirdetni az egészségügyi megújulás elveit, tegyék Isten szavát életük irányítójává és tanácsadójává. Csak amikor az egészség-megújulás tanítói ezt teszik, akkor lesznek előnyös helyzetben. Sose tegyünk bizonyságot az egészség-megújulás ellen azzal, hogy az ártalmas ételeket elmulasszuk egészséges, étvágygerjesztő ételekkel helyettesíteni! Az izgatószerek utáni vágyat semmi körülmények között se bátorítsuk. Csakis egyszerű, egészséges ételeket együnk, s szüntelen mondjunk köszönetet Istennek az egészségügyi megújulás elveiért. Legyetek igazak és egyenesek mindenben, így értékes győzelmet arattok.
Bár ellene vagyunk a falánkságnak és mértéktelenségnek, vegyük figyelembe a körülményeket, melyekben az emberi család él. Isten gondoskodott a különböző országokban élő emberekről. Akik Isten munkatársai szeretnének lenni, mielőtt megszabnák, hogy mit szabad és mit nem szabad enni, először alaposan fontolják meg körülményeiket. Lépjenek kapcsolatba a sokaságokkal. Ha a legszélsőségesebb formájában tanítjuk az egészségügyi megújulást olyanoknak, akik körülményei nem engedik meg a szélsőségek elfogadását, több kárt okozunk, mint hasznot. Ha a szegényeknek hirdetem az evangéliumot, megbízásom azt mondani nekik, hogy fogyasszák a legtáplálóbb ételeket. Nem mondhatom, hogy ne egyenek tojást, tejet vagy tejfölt, ne használjanak vajat az ételek elkészítésénél. Hirdetnünk kell a szegényeknek az evangéliumot, de még nem jött el a legszigorúbb étrend előírásának az ideje.
A lelkészek nagyon elhibázzák, ha szabadon kielégítik étvágyukat. Isten azt kívánja, hogy egészség-újítók legyenek. Azt akarja, hogy a nyert világosság szerint éljenek. Elszomorít látnom, hogy akiknek lelkesedni kellene az egészségügyi megújulás elveiért, nem tértek a helyes életmód útjára. Imádkozom, hogy az Úr győzze meg őket súlyos károkozásuk felől. Ha a gyülekezetet alkotó háztartásokban jól állnának a dolgok, kétszer annyit végezhetnénk az Úrért.
Ha a hetediknapi adventisták meg akarnak tisztulni, s tisztán maradni, be kell fogadniuk szívükbe és otthonaikba a Szentlelket. Az Úr fölvilágosított, hogy ha a mai Izráel megalázkodik előtte, s megtisztítja minden mocsoktól lelki templomát, Isten meghallgatja a betegekért mondott könyörgéseit, s megáldja gyógymódjait. Mikor az ember hittel mindent megtesz a betegség ellen, felhasználva az Isten nyújtotta egyszerű gyógymódokat, akkor megáldja törekvéseit.
Ha viszont a nagy világosság ellenére Isten népe helytelen szokásokat dédelget, elnéző magával szemben, s nem hajlandó megújulni, el kell szenvednie az áthágás kikerülhetetlen következményeit. Ha eltökélten, bármi áron is kielégítik megromlott étvágyukat, Isten nem tesz csodát, hogy megóvja őket kielégülésük következményeitől, hanem „fájdalomban fognak feküdni”, (Ézsaiás 50:11.)
Aki elbizakodottan így szól: Az Úr meggyógyított, nem kell korlátoznom étrendemet, ehetek, ihatok, ami tetszik, az rövidesen testében és lelkében is rászorul Isten gyógyító, hatalmára. Mivel az Úr kegyelmesen meggyógyított, ne gondoljátok, hogy belevethetitek magatokat a világ féktelen szokásaiba. Tegyétek, amit Krisztus parancsolt a meggyógyultnak: „Eredj el, de többé ne vétkezzél.” (János 8:11.) Ne az étvágyad legyen istened!
Az Úr szavát adta ősi Izráelnek, hogy ha szigorúan ragaszkodnak hozzá, s eleget tesznek minden követelményének, akkor az összes olyan betegségektől megóvja őket, melyeket az egyiptomiakra hozott. De az ígéretet az engedelmesség föltételéhez kötötte. Ha az izráeliták engedelmeskedtek volna a kapott utasításoknak, s előnyeiket javukra fordították volna, az egészség és jólét terén szemléltető példák lehettek volna a világnak. Ők azonban nem töltötték be Isten szándékát, így nem nyerték el az áldásokat, melyekben részesülhettek volna. Másrészt József és Dániel, Mózes és Illés, és sokan mások az igaz élet eredményei nemes példáját nyújtották. Hasonló hűség ma is hasonló eredményeket ér el. Rólunk írták: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Péter 2:9.)
Ó, mily sokan elveszítik a leggazdagabb áldásokat, melyeket Isten tartogat számukra egészség és lelki adományok formájában! Sokan tusakodnak különleges. győzelmekért és áldásokért, hogy valamely nagy ügyet vihessenek végbe. Azt gondolják, hogy az elnyeréséért imában és könnyekkel kell keservesen küzdeniük. Mikor a testvérek imádkozó szívvel kutatják az írásokat, hogy megismerjék Isten kifejezett akaratát, majd szívük mélyéből egyetlen fönntartás és maguk kényeztetése nélkül azt is teszik, akkor nyugalmat találnak. Minden önkínzásuk, összes könnyük és tusájuk sem hozza meg a vágyott áldást. Teljesen adják föl énjüket. Végezzék a kínálkozó föladatot, értékeljék Isten kegyelmének gazdagságát, melyet mindenkinek megígért, aki hittel kéri.
„Ha valaki én utánam akar jönni, – mondta Jézus – tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.” (Lukács 9:23.) Kövessük Megváltónk egyszerűség és igénytelenség példáját. Szavunkkal és szent életünkkel dicsőítsük a Kálvária emberét. A Megváltó nagyon közel jön azokhoz, akik Istennek szentelik magukat. Ha volt valaha idő, mikor szükségünk volt Isten Lelkének szívünkön és életünkön végzett munkájára, az most jött el. Ragadjuk meg ez isteni hatalmat, hogy legyen erőnk a szentség-, és az akaratunkról való lemondás életét élni.
Isten szava legyen a tankönyvünk. Az Úr a segítőnk és Istenünk. Tőle várjuk, hogy utat nyisson terveink végrehajtáshoz.