A burjánzó romlottság korszaka — Az utolsó idők veszedelmei között élünk. Mivel a bűn elhatalmasodik, sokak szívében kihűl a szeretet. A „sokak” szó itt Krisztus hitvalló követőire vonatkozik. Hatással van rájuk az uralkodó gonoszság, és eltántorodnak Istentől. Pedig nem lenne szükségszerű, hogy őket is befolyásolja környezetük. Megromlásuk oka, hogy nem tartják távol magukat az említett bűntől. Isten iránti szeretetük a bűn miatt kezd kihűlni, s ez bizonysága annak, hogy ők is részesei a bűn világának, különben nem hidegülne meg az Úr és ügye iránt érzett szeretetük és buzgalmuk.

A szennyes képek és olvasmányok hatása — Sok fiatal mohón kap a könyvek után. Elolvasnak mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Az izgalmas szerelmi történetek és a tisztátalan képek rombolóan hatnak rájuk. A regények olvasóinak képzelete beszennyeződik. Vándor árusok gyakran kínálják meztelen nők képeit eladásra. Ezek a visszataszító képek ott találhatók a fényképészek és képkereskedők falain is. Olyan kor ez, amikor romlottság terjed mindenfelé. Olvasással és a képek nézegetésével felkorbácsolják a szemek kívánságát, s a romlott szenvedélyeket, amelyek a képzeleten át megrontják a szívet. Örömet találnak olyan jeleneteken való elmélkedésben, ami a közönséges és alantas ösztönöket kelti fel. Ezek a gonosz képzelődések megrontják az erkölcsöt és előkészítik az embereket, hogy lemondva erényeikről, érzéki szenvedélyeiknek engedjék át a gyeplőt. Ezt követik a bűnök, amelyek állati színvonalra süllyesztik, végül pedig a kárhozatba taszítják az Isten képmására teremtett lényeket.

Szabadosság a jellemző — A világ állapotának riasztó képe tárult elém. A bűn és szenny mindenfelé megsokasodott. Korunk jellemző bűne a szabadosság. A kicsapongás még soha ilyen szemtelenül nem ütötte fel torz fejét. Az emberek mintha belefásultak volna, még az erény s a valódi istenfélelem képviselői is csaknem elcsüggednek az erkölcstelenség arcátlansága, ereje s gyakorisága láttán.

A rómaiakhoz írt levél 1:18-32-re hívták fel a figyelmemet, mint a Krisztus második eljövetele előtt a földön uralkodó állapotokról beszélő bibliai igékre.

Nem a próba és a szenvedés, hanem a bűn választja el Istentől az Ő népét. Ez fosztja meg lelküket attól, hogy örvendezni tudjanak az Úrban, s hogy Őt dicsőítsék. A bűn pusztítja el a lelket. A szombattartó családokban vétek és romlottság rejtőzik.

Sátán a fiatalokat támadja — Sátán különleges erővel törekszik ezekben az utolsó napokban arra, hogy a fiatalokat megkaparintsa, gondolataikat megrontsa és szenvedélyeiket felszítsa. Jól tudja, hogy ezzel a módszerrel tisztátalan cselekedetekre csábíthatja őket. Ezáltal minden nemes képességüket tönkreteszi, és saját céljára, akaratának végrehajtására használja fel őket.

A társadalom jövője — Az ifjúság mai állapotából megítélhetjük, milyen lesz az eljövendő nemzedék. Ahogy elnézem őket, nem sok jót remélhetünk a jövőtől! A többség kerüli a munkát, s csak a szórakozást és örömöket hajszolja. Nincs önuralmuk; minden csekélység miatt ingerültek és bosszúsak. Napjainkban minden korosztályban és minden foglalkozási ágban bőven akadnak olyanok, kiknek sem lelkiismeretük, sem elveik nincsenek, s akiket könnyelműségük bűnbe kerget. A társadalmat annyira lezüllesztik, hogy földünk második Sodomává lesz. Ha a testi vágyak felett az értelem és a vallás uralkodna, akkor a világ ma másként festene. Isten sohasem akarta, hogy ilyen szomorú állapotok uralkodjanak a világon. Mindezt a természet törvényeinek féktelen áthágása okozza.

Az önkielégítés ártalmai — Némelyek, akiknek pedig magasztos a hitvallása, nem értik meg, hogy a nemi önkielégítés bűn, s elkerülhetetlen következményeket von maga után. Régóta megrögzött szokás vakítja el ítélőképességüket, s nem látják annak lealacsonyító voltát.

A gyermekek és fiatalok között mindkét nem részt vesz az erkölcsi romlottságban és gyakorolja ezt az undorító, testet-lelket pusztító gonoszságot. Sok hitvalló keresztényt is annyira érzéketlenné tett ugyanez a szokás, hogy erkölcsi érzékük nem ébreszti őket bűntudatra, s nem fogják fel azt sem, hogy ha tovább folytatják, akkor elkerülhetetlenül testük és értelmük teljes romlása lesz az eredmény. Az ember, a legnemesebb lény a földön, akit Isten a maga hasonlatosságára teremtett, állattá aljasodik! Durvává és romlottá zülleszti magát! A keresztény tanulja meg féken tartani szenvedélyeit, és uralják elvek minden cselekedetét! Ha erre nem képes, nem méltó a keresztény név viselésére.

A bűnös szenvedélyek öröklődnek — Az erkölcsi romlottság minden más bűnnél nagyobb szerepet játszott fajunk megrontásában. Riasztó méretekben gyakorolják azt, ami pedig mindenféle betegséget hoz az emberre. Már az egészen kicsi gyermekek, csecsemők is, akik nemi szerveik ingerlékenységével születtek, pillanatnyi enyhülést találnak abban, ha játszadoznak azokkal. Ez csak növeli nemi érzékenységüket, s újra és újra ismétlésével szokássá válik, ami a növekedéssel egyre erősödik a gyermekben.

A legtöbb szülő egyáltalán nem is sejti, hogy gyermekei ismerik ezeket az erkölcstelenségeket. Nagyon sok esetben maguk a szülők a bűnösek. Visszaéltek házassági előjogaikkal, s alantas vágyaik kielégítésével hizlalták magukban az állati szenvedélyeket. Amennyire erősödtek bennük ezek a szenvedélyek, úgy gyöngültek az erkölcsi és szellemi képességeik. Az állati eltiporta a lelkit. A gyermekek már nagyrészt kifejlett állati hajlamokkal születnek. Az érzékeny nemi szervek természetellenes viselkedése izgalmat okoz. Könnyen felingerlődnek, és az önkielégítésben lelnek pillanatnyi enyhülést. Az ilyen szülők gyermekei csaknem mindig magától értetődően fordulnak e titkos bűn undorító szokásához. A szülők vétke a gyermekekre is kihat, mert az apák és anyák továbbadják jellemük romlott, érzéki vonásait.

Lealjasító rabszolgaság — Mélyen megrázott, amikor elém tárták az állati szenvedélyek hatalmát olyan férfiak és nők fölött, akik máskülönben értelmesek és tehetségesek. Jó munkát végezhetnének és hatalmas erőt jelentenének, ha nem igázták volna le őket az alantas szenvedélyek. Borzalmasan megrendült az emberekbe vetett hitem!

Tudtomra adták, hogy látszólag jó magaviseletű személyek, akik bár nem közelednek jogosulatlan bizalmaskodással a másik nemhez, mégis bűnösök, mert életük csaknem minden napján titkos bujaságot művelnek. Még akkor sem tartóztatták meg magukat ettől a rettentő bűntől, amikor a legkomolyabb és legünnepélyesebb összejöveteleken vettek részt. Meghallgatták az ítéletről szóló megrázó szentbeszédet, amely mintha csak Isten bírói széke elé vitte volna őket, s félelemre és reszketésre is késztette, mégis, alig egy óra elteltével már újra gyakorolták lealjasító kedvtelésüket, amely megfertőzi egész testüket. Annyira rabszolgáivá váltak ennek az undorító bűnnek, hogy képtelenek uralkodni a szenvedélyük felett. Némelyekért közülük nagyon komolyan fáradoztunk, kérleltük őket, sírtunk és imádkoztunk értük, de tudtuk, hogy míg mi aggódunk és fáradozunk, ők éppen bűnös szokásaikat gyakorolják, mert szenvedélyük legyőzi őket.

Az erkölcstelenség terjedő ismerete — Akik megrögzülnek ebben a testet-lelket pusztító erkölcstelenségben, azok nem nyugosznak addig, amíg barátaiknak is át nem adják titkos bűnük terhét. A kíváncsiság ezzel föltámad, s az erkölcstelenség ismerete fiatalról fiatalra száll, míg végül alig találni olyat közöttük, aki ne lenne jártas ebben a lealjasító bűnben.

Egyetlen romlott ember rövid idő alatt több rossz magot tud elvetni, mint amennyit mások egész életük folyamán ki tudnának gyomlálni.