Védelem a fiatalok számára — A fiatalság egyik legbiztosabb védelme a hasznos elfoglaltság. Azok a gyermekek, akiket szorgalomra neveltek, akiknek minden órájuk hasznos, mégis kellemes elfoglaltsággal kitöltött, nem fognak sorsuk miatt elégedetlenül zúgolódni, s nem lesz idejük haszontalan ábrándozásra. Annak is csökken a veszélye, hogy romlott szokásokat alakítsanak ki, vagy rossz társaságba kerüljenek.

A szorgalom felbecsülhetetlen érték. Tanítsátok a gyerekeket arra, hogy mindig valami hasznosat végezzenek! Az emberi bölcsességnél több szükséges ahhoz, hogy a szülők megérthessék, hogyan nevelhetik a lehető legjobban gyermekeiket, hogy azok itt a földön is hasznos és boldog életet élhessenek, s alkalmassá váljanak egy még magasabb szolgálatra és még nagyobb boldogságra az eljövendő életben.

Megfelelő feladatokat adni — A gyermekeket arra kell tanítani, hogy végezzék el a korukhoz és képességeikhez mért feladatokat. A szülők serkentsék őket, hogy váljanak minél inkább önállóvá. Hamarosan súlyos próbák nehezednek az egész földre, ezért jó ily módon arra nevelni őket, hogy szembenézhessenek azokkal.

Tanítsátok hasznos tevékenységre, koruknak megfelelő terhek hordozására gyermekeiteket, s meglátjátok, a munka második természetükké válik, és nem robotolásnak tekintik majd.

A tétlenség gyümölcse — A szülők nem követhetnek el nagyobb bűnt, mint hogy elhanyagolják Istentől kapott felelősségüket gyermekeik nevelésében, s hagyják, hogy azok semmittevéssel töltsék idejüket. Az ilyen gyerekek hamar megtanulják a haszontalan tétlenséget, és lusta, hasznavehetetlen férfiakká és nőkké válnak. Amikor elég idősek lesznek, hogy munkába állva eltartsák magukat, úgy gondolkodnak, hogy fizetésüket egyaránt megkapják, ha elhenyélik napjukat, vagy ha hűségesen dolgoznak. Ezért aztán munkájukat lustán, lelkiismeretlenül végzik. Ez a különbség az ilyen emberek és azok között, akik megértették, hogy hű sáfároknak kell lenniük. Bármivel is foglalkozzanak, a fiatalok mindig legyenek szorgalmas munkások, buzgó lelkűek, mint akik az Úrnak szolgálnak, mert aki a kevésen hűtlen, az a sokon is annak bizonyul majd.

Azok a gyerekek, akik otthon megfelelő nevelést kapnak, nem csatangolnak az utcán, hogy ott a véletlen nevelje őket - amint ez sokakkal történik. Azok a szülők, akik értelmes módon szeretik gyermekeiket, nem engedik, hogy a lustaság szokásával és a házi kötelességek iránti tudatlanságban nőjenek fel.

Az idő bölcs felhasználása — Ahol sok a tétlenség, ott Sátán rögtön megjelenik kísértéseivel, hogy megmérgezze az életet és a jellemet. Ha a fiatalokat nem nevelik hasznos munkára, akkor - nem számít, gazdagok-e vagy szegények - állandó veszélyben lesznek, mert Sátán talál elfoglaltságot számukra, saját céljai szerint. Azok a fiatalok, akik nem vágják el a Kísértő útját, szilárd elvekkel felvértezve magukat, nem óvják drága kincsként az időt sem, mint Istentől rájuk bízott ajándékot, amiről egyszer minden emberi lénynek számot kell majd adnia.

A gyermekeket meg kell tanítani, hogy idejüket a lehető legjobban használják fel, hogy segítsenek szüleiknek, s önállóak legyenek.

Az idő értéke felbecsülhetetlen. Az eltékozolt időt nem lehet többé visszanyerni. Kincset talál, aki felhasználja a veszteségbe menő pillanatokat.

Legyőzni minden rossz szokást — Isten az Ő Szavában tervet adott a gyermeknevelésre nézve, és ezt a tervet a szülőknek követniük kell. Meg kell tanítaniuk gyermekeiknek, hogy győzzenek le minden hanyagságot. Minden gyermek legyen tudatában, hogy elvégzendő feladata van a világban.

A lustaság és tétlenség nem a kereszténység fáján termő gyümölcsök.

A tétlenség nagy átok. Isten nem azért áldotta meg az embert idegekkel, szervekkel és izmokkal, hogy azok a mozgás hiánya miatt tönkremenjenek, hanem hogy erősödjenek és gyakorlással egészségesek maradjanak. A tétlenség és semmittevés nagy szerencsétlenség, az emberiség számára mindig is átok volt, és az is marad.

A gyerekek ne legyenek hűtlen sáfárok otthonukban, ne húzzák ki magukat a kötelességek teljesítése alól. A nehéz munka fejleszti az izmokat, s a család jólétét elősegítve a legnagyobb áldás származik belőle.

Miért kell dolgozni? — Anyám tanított meg dolgozni. Gyakran megkérdeztem tőle: „Miért kell mindig olyan sokat dolgoznom, mielőtt játszanék?” így válaszolt: „Ez nevel és szoktat a hasznos munkára, és távol tart a rosszalkodástól. Idősebb korodban hálás leszel érte.” Egyik kisleány unokám kérdezte: „Miért kell nekem kötnöm? A nagymamák szoktak kötni!” Így feleltem: „És azt tudod-e, hogy a nagymamák azért tudnak kötni, mert akkor kezdték tanulni, amikor még kicsi lányok voltak?”

A napirend fontossága — Amennyire csak lehetséges, jó felmérni, mi az, amit a nap folyamán el kell végeznünk. Készítsetek feljegyzést a rátok váró különböző feladatokról, és határozzátok meg az elvégzésükre szánt időt. Végezzetek mindent teljes alapossággal, gondosan, mégis gyorsan! Ha neked egy szobalány teendői jutottak, győződj meg róla, hogy a szobák jól ki vannak-e szellőztetve, és az ágynemű ki van-e téve a napfényre. Szabj magadnak meghatározott időt a munkára, és ne állj meg böngészgetni, ha a szemed elé újságok vagy könyvek kerülnek. Szólj így: „Nem! Csak ennyi és ennyi időm van ezt a munkát elvégezni, és be kell fejeznem az adott időpontra!”

Akik természetükből fakadóan lassú mozgásúak, azoknak szükséges, hogy serénnyé, gyorssá, energikussá váljanak, emlékezve Pál apostol szavaira: „Nem lusták a dologban, buzgók lélekben, az Úrnak szolgálva.” (Rm. 12:11)

Ha az jutott részedül, hogy az ételt készítsd el, gondosan számítsd ki, mennyi idő szükséges hozzá, és szép rendben, időben tedd az asztalra. Ha öt perccel hamarabb készül el, az sokkal dicséretesebb, mint ha öt perccel később. Ám ha mozgásod lassú, akkor munkád elhúzódik. Mindenkinek, aki lassú, kötelessége megújulni és eredményesebbé válni! Aki akarja, le tudja győzni a piszmogás szokását. A mosogatásnál is lehet óvatosnak s egyben gyorsnak lenni, csak gyakorolni kell, mert a gyakorlat teszi a mestert, s a kezek megtanulnak fürgébben mozogni.

Váltogassátok a fizikai és a szellemi munkát! — Amikor gyermekeket küldtek családunkhoz, hogy ellátást adjunk nekik, s ők azt mondták: „Anyukám nem akarja, hogy én mossak magamra”, én azt feleltem: „Nos, rendben, de számoljunk fel emiatt fél dollárral többet a szállásodért?” „Ó nem, anyukám nem akar többet fizetni miattam.” „Hát akkor - mondtam -, fölkelhetsz reggel, és megcsinálhatod. Isten sem akarja, hogy tőlünk várd el magad helyett! Amikor édesanyád reggel fölkel, hogy ételt készítsen, amíg te az ágyban fekszel, ezt kellene mondanod: Anya, ezután mi hordozzuk ezeket a terheket!” Hagyjátok azokat az ágyban pihenni reggel, akiknek már őszül a hajuk!

Vajon miért nincs ez így? Hol van a baj? A szülőknél, akik hagyják gyermekeiket anélkül felnőni, hogy terheket hordoznának otthonukban. Amikor iskolába kerülnek, ott ezt mondják: „Anyukám nem akarja, hogy dolgozzak.” Az ilyen anyák buták. Megmérgezik gyermekeiket, majd így küldik őket iskolába, s ott tovább mérgeznek másokat... A munka a lehető legjobb fegyelmezés, amit kaphatnak. Ez nekik sem jelent nagyobb megterhelést, mint anyjuknak. Váltogassátok a fizikai munkát a szellemivel, és a gondolkodásuk sokkal jobban fog fejlődni!

Módszereket kitalálni — A szülők találjanak ki módszereket és eszközöket, hogy gyermekeiket lefoglalják. Kaphat a gyermek egy kis darab, megművelésre váró földet, így neki is lesz valamije, amiből majd szabad elhatározással adakozhat.

Engedjétek nekik, hogy amiben csak tudnak, segítsenek, és fejezzétek ki, hogy nagyra értékelitek segítségüket. Éreztessétek velük, hogy a családi közösség tagjai. Tanítsátok őket használni az eszüket, és amennyire csak lehetséges, előre tervezve, gyorsan és alaposan végezni munkájukat. Tanítsátok őket arra is, hogy serények és határozottak legyenek, úgy takarékoskodva az idővel, hogy egyetlen perc se vesszen el.

A munka nemes dolog — Tanítsuk a kicsinyeket arra, hogy segítsenek nekünk már akkor, amikor kezük még kicsi és erejük gyenge. Véssük elméjükbe, hogy a munka nemes, a menny által az ember számára rendelt dolog, és Isten Ádámnak is ezt parancsolta az Édenben, mint az értelem és a test egészséges fejlődésének nélkülözhetetlen eszközét. Tanítsuk meg nekik, hogy az igazi örömök a szorgalmas munkavégzésből következnek.