Minden gyermek tanuljon valamilyen szakmát! — Kimondhatatlan károkat okoz a szülői hanyagság, hogy gyermekeiknek - akikért világrahozatalukkal felelősséget vállaltak - nem adnak semmilyen hasznos elfoglaltságot. Ez sok fiatal életét veszélyezteti és nagyban akadályozza hasznavehetőségüket. Óriási hiba megengedni, hogy egy fiatal úgy nőjön fel, hogy nem tanult semmilyen szakmát.

Jézus a felhőoszlopból utasításokat adott Mózesnek és a zsidóknak, hogy tanítsák meg gyermekeiket dolgozni, oktassák őket valamilyen mesterségre, és egy se legyen köztük tétlen.

Gyermekeiteket olyan tudás megszerzéséhez segítsétek hozzá, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy ha szükséges, meg tudjanak élni a saját munkájukból. Tanítsátok meg nekik, hogy eltökélten kövessék a kötelesség hívó szavát.

A szerszámok használatának elsajátítása bibliai elvek alapján történjék — Amikor a gyermekek elérik az arra alkalmas kort, adjunk a kezükbe szerszámokat. Ha munkájukat érdekessé tesszük, ügyes tanítványoknak bizonyulnak majd. Ha az apa foglalkozása ács, akkor fiait tanítsa meg a házépítés alapvető mozzanataira. Minden lépésnél vonjon párhuzamot a Biblia tanításai és a saját oktatása között, hogy lássák, mit mond a Szentírás, amely az embereket mint az Ő épületeit említi.

A legérdekesebb munkák egyike: a földművelés — Az apák neveljék fiaikat, hogy részt vegyenek munkáikban és elfoglaltságukban. A földművesek ne gondolják, hogy a föld megművelése nem elég felemelő mesterség fiaik számára. A növénytermesztésnek tudományos szintre kell emelkednie.

A farmgazdálkodást rosszul jövedelmezőnek tartják az emberek. Azt mondják, a föld nem fizeti vissza a belefektetett munkát, és siratják azok gyászos sorsát, akik a földműveléssel foglalkoznak... De ha egy megfelelő képzettségű ember veszi kézbe a dolgokat, aki tanulmányozza a talaj minőségét, megtanulja, hogyan kell ültetnie, gondoznia és betakarítania a terményt, akkor sokkal biztatóbb eredmény várható. Sokan mondják: „Mi próbálkoztunk a földműveléssel, és jól tudjuk, milyen eredménnyel jár.” Nekik is meg kell tanulniuk, hogyan kell megművelni a talajt, és munkájukba tudást kell vinniük. Ekéikkel mélyebbre kellene hatolniuk, mélyebb, szélesebb barázdákat szántva, s meg kellene tanulniuk, hogy a földművelés során nem szükséges közönséges, átkozódó természetű emberré válniuk... Tanulják meg a kellő időben elvetni a magot, kellő figyelmet szentelve a növényeknek, és követni az Isten által tanácsolt tervet.

A kézművesség egyik ága sem értékesebb a földművelésnél. Tegyünk nagyobb erőfeszítéseket, hogy felkeltsük és növeljük az érdeklődést iránta! A tanító hívja fel a figyelmet arra, amit a Biblia mond erről a munkáról, mert Isten terve az volt az emberiség számára, hogy művelje a földet. Az első ember, az egész föld uralkodója, egy kertet kapott, hogy abban dolgozzék. A világ nagyjai közül, az igazán nemesek között sokan voltak földművelők. Mutassátok be ezt az életet!...

Aki földműveléssel keresi kenyerét, sok kísértéstől menekül meg, és számtalan olyan kiváltságnak örvend, amelyet a nagyvárosok munkásai nélkülöznek. A nagy gyárak és az üzleti versenyek napjaiban kevesen örvendenek olyan valódi függetlenségnek, és munkájukért kevesen kapnak oly bizonyossággal szép jutalmat, mint a földművesek.

A friss termény különleges érték — A családok és intézmények tanuljanak meg többet a földművelésről és a gazdálkodásról. Ha csak sejtelmük lenne az embereknek a föld terményeinek értékéről, sokkal nagyobb erőfeszítéseket tennének. Mindenkinek meg kellene ismernie a kertekből és gyümölcsösökből frissen kikerülő zöldségek és gyümölcsök óriási értékét.

Az iskolákban oktassanak hasznos szakmákat — A kézügyesség fejlesztése több figyelmet érdemel, mint amennyit eddig kapott. Iskolákat kell alapítanunk, ahol a legmagasabb szellemi és erkölcsi műveltség mellett gondoskodnunk kell a lehető legjobb eszközökről a testi fejlődés és a szakmai képzés érdekében! Adjunk oktatást a földművelés, a gyáripar területén, beleértve a hasznos szakmákat, tanítsuk meg a gazdálkodást a háztartásban, az egészséges főzést, az egészséges öltözködés alapismeretét, a betegek ápolását és hasonlókat. Gondoskodjunk kertekről, műhelyekről, kezelőhelyiségekről! Ennek a munkának minden ágát ügyes szakmai oktatók irányítsák.

Munkánknak legyen határozott célja, és végezzük azt alaposan! Miközben mindenkinek szüksége van általános ismeretekre, nélkülözhetetlen, hogy a fiatalok legalább egy szakmában jártasak legyenek! Az iskolában minden ifjúnak el kellene sajátítania egy ipari vagy kereskedelmi szakmát, amellyel szükség esetén biztosítani tudná megélhetését.

Kettős haszonnal járó oktatás — Iskoláinknak összeköttetésben kellene állniuk olyan létesítményekkel, amelyekben a tanulók a különböző szakmai ágakban gyakorlatot szerezve dolgozhatnának az iskolai órák után. Ezzel nemcsak hasznosan foglalnák el magukat, de a szükséges testmozgáshoz is hozzájutnának... Ezenkívül gyakorlati oktatást kellene kapniuk az ügyintézés és üzletvitel terén a már megszerzett elméleti ismeretek mellé.

A gyakorlati ismeretek értékesebbek, mint a tudományosak — Tapasztalt tanítókat kellett volna alkalmaznunk, akik főzésre, szabás-varrásra tanították volna a lányokat, ezzel is nevelve őket az élet gyakorlati kötelességeire.

Olyan intézményeket kellett volna alapítanunk a fiatalok számára, ahol különböző szakmákat tanulhatnának, amelyek nemcsak szellemi képességeiket, de izmaikat is igénybe vennék. Ha választani kellene, akkor melyik lenne a fontosabb? A tudományok ismerete, az egészségre kiható összes hátrányaival, vagy pedig a gyakorlati élethez szükséges kétkezi munka? Habozás nélkül felelek erre: az utóbbi. Ha valamelyiket el kell hanyagolnunk, a könyvekből való tanulás legyen az.

Lehetnek olyan fiatalok, akiket rosszul neveltek, mert szüleik nem értettek a gyermekneveléshez. Nekik a lehető legjobb oktatásban kell részesülniük, amelyben a szellemi és fizikai munka megfelelő egyensúlyban van, mert e kettőnek együtt kell járnia.

Jézus a megelégedettség és szorgalom példája volt — Sokkal több kegyelmet, és sokkal szilárdabb önfegyelmet igényel szerelőként, kereskedőként, ügyvédként vagy földművesként végezni Isten munkáját, s a kereszténység elveit belevinni a mindennapi megszokott üzleti életbe, mint egy misszionáriusnak a misszióterületen munkálkodni, ahol mindenki számára közismert, hogy mi a feladata. Nagy lelkierőt igényel vallást vinni a műhely vagy az iroda életébe, s megszentelni az ottani légkört, hogy minden ügy a bibliai mérték szerint bonyolódjék.

A názáreti visszavonultságban töltött harminc év alatt Jézus éppen úgy dolgozott és pihent, evett és aludt hétről hétre és évről évre, mint kortársai. Nem hívta fel magára a figyelmet, mintha kiemelkedő személyiség volna, noha Ő volt a világ Megváltója, akinek angyalok hódoltak, s aki mindig Atyja akaratát teljesítve élt, hogy ezzel az idők végéig követhető példát hagyjon az emberiségnek.

Az elégedett és derűs munkálkodás nélkülözhetetlen leckéjét - legyen az bármilyen egyszerű is - még sokaknak meg kell tanulniuk Krisztus követői közül. Ha emberi szemek nem bírálják is munkánkat, ha senki nincs, aki dicsérje vagy kritizálja, akkor is olyan tökéletesen kell végeznünk azt, mintha a Mindenható maga ellenőrizné személyesen. Ugyanolyan hűségesnek kell lennünk üzleti ügyeink apróbb részleteiben, mint az élet nagy kérdéseinek megoldásában.