Tanítások, melyekre minden otthonban szükség van — Minden otthonban tanítani kellene az önmegtagadás leckéit. Apák és anyák, tanítsátok gyermekeiteket takarékosságra! Ösztönözzétek őket arra, hogy takarítsák meg fillérjeiket a missziómunkára. Krisztus a mi példaképünk. Szegénnyé lett értünk, hogy mi az Ő szegénysége által gazdagok lehessünk (II. Kor. 8:9). Azt tanította, hogy egynek kell lennünk a szeretetben. Munkálkodnunk kell, ahogyan Ő munkálkodott, áldozatokat hoznunk, ahogyan Ő tette, s úgy szeretnünk, mint Isten gyermekei.

Tanuljátok meg az önmegtagadást, és tanítsátok meg azt gyermekeiteknek is. Mindenre, ami önmegtagadás által megmenthető, szükség van az elvégzésre váró műben. Enyhíteni kell a szenvedést, ruházni a mezíteleneket, táplálni az éhezőket, s a napjainknak szóló igazságot el kell juttatni azokhoz, akik még nem hallották.

Váljék szokássá az áldozathozatal — Példamutatással és elvek tanítása által neveljetek önmegtagadásra, takarékosságra, nagylelkűségre és önállóságra. Aki igaz jellemmel rendelkezik, képes megbirkózni a nehézségekkel, s követni fogja az „Így szól az Úr!” kijelentést. Az emberek vonakodnak megérteni Isten iránti kötelességüket mindaddig, amíg Krisztus iskolájában meg nem tanulják hordozni az Ő szabályozó, engedelmességre késztető igáját. Az igazság terjesztésének és intézmények alapításának munkájában az első lépés az áldozathozatal. Ez nélkülözhetetlen része a nevelésnek is. Az önfeláldozásnak mindannyiunk szokásává kell válnia, akik jellemünk épülését munkáljuk, és olyan épületet szeretnénk, amely „nem kézzel csinált, hanem örökkévaló a mennyben” (II.Kor. 5:1).

„Lemondásdoboz” — Neveljük a gyermekeket önmegtagadásra. Egyszer, amikor beszédet tartottam Nashville-ben, az Úr világosságot adott nekem ebben a dologban. Nagy erővel villant fel előttem, hogy minden otthonban kellene tartani egy „lemondásdobozt”, amelybe a gyerekek beledobálhatják a pénzt, melyet egyébként édességekre és más fölösleges dolgokra költöttek volna...

Meglátjátok, hogy ha ezekbe a dobozokba teszik megtakarított pénzüket, nagy áldásban lesz részük... A család minden tagjának - a legöregebbtől a legfiatalabbig - önmegtagadást kell gyakorolnia.

A gyerekek ne legyenek a középpontban! — A kettőtől négyéves korú gyermekekben ne tápláljuk azt a gondolkodást, hogy mindent meg kell kapniuk, amit kérnek. A szülők tanítsák meg őket az önmegtagadás leckéire, és soha ne viselkedjenek úgy velük, hogy azt képzeljék, ők vannak a középpontban és minden körülöttük forog.

Sok gyermek önző hajlamokat örököl szüleitől, ám a szülőknek arra kell törekedniük, hogy természetükből eltávolítsanak minden ilyen gonosz hajlamot. Jézus sokszor dorgálta azokat, akik önzők voltak és kívánságaik kielégítésének éltek. A szülők figyeljék gyermekeik első önző megnyilvánulásait akár viselkedésükben, akár más gyermekekkel való érintkezésük közben, hogy megfékezhessék és gyökerestől kiirthassák ezeket a vonásokat jellemükből.

Némely szülő túl sok időt és figyelmet fordít gyermekei szórakoztatására, pedig inkább arra kell tanítani őket, hogy hasznosan foglalják le magukat, saját ügyességüket és leleményességüket gyakorolják. Így megtanulnak megelégedni az egészen egyszerű örömökkel is. Legyenek arra tanítva, hogy bátran elviseljék kis csalódásaikat és próbáikat. Ahelyett, hogy felhívnánk a figyelmet minden csekély fájdalomra vagy bántódásra, tereljük el figyelmüket; tanítsuk őket arra, hogy tegyék túl magukat a kis bosszúságokon, kellemetlenségeken.

Az önzetlen lelkület szépsége — Minden gyemekben ápolni és gondozni kell az önzetlenség lelkületét, amely - tudtán kívül - szépséget, kedvességet kölcsönöz neki. Ez az egyik leglényegesebb tulajdonság.

Tanulmányozzátok, hogyan taníthatjátok a gyermekeket arra, hogy előzékenyek legyenek másokkal. A fiatalok korán szokjanak hozzá az engedelmességhez, önmegtagadáshoz, és ahhoz hogy tekintettel legyenek másokra. Meg kell tanulniuk megfékezni a hirtelen indulatokat, a szenvedélyes szavakat, s mindig kedvesnek kell lenniük, udvariasságot és önuralmat gyakorolva.

Micsoda gondossággal kell a szülőknek nevelniük gyermekeiket, hogy ellensúlyozzanak és semlegesítsenek minden önző hajlamot! Szakadatlanul azon kell fáradozniuk, hogy gyermekeiket arra befolyásolják: legyenek figyelmesek másokkal, s tanuljanak meg szolgálatokat végezni szüleiknek, akik mindent megtesznek értük.