Nem szabad kötelességünk felelősségét másokra ruháznunk és várnunk, hogy megmondják nekünk, mit tegyünk. Nem hagyatkozhatunk csak emberek tanácsára. Az Úr bennünket is olyan készségesen megtanít kötelességünkre, mint bárki mást. Ha hittel jövünk hozzá, titkait személyesen nekünk mondja el. Szívünk gyakran fog lángolni, amikor közeledik, hogy úgy szóljon hozzánk, mint ahogy szólt. Akik elhatározták, hogy semmi olyat nem tesznek, ami ne tetszene Istennek, miután ügyüket őszintén elé tárták, tudni fogják, hogy melyik irányba haladjanak. És nem csak bölcsességet, hanem erőt is kapnak. Krisztus erőt ad nekik az engedelmességre, a szolgálatra, ahogy azt megígérte.1

A házasság meghatározza és befolyásolja életedet ezen a világon éppúgy, mint az eljövendőben. Az őszinte keresztény nem kovácsol terveket ezen a téren, míg nem tudja, hogy Isten jóváhagyja-e. Nem akar választani magának, hanem úgy érzi, hogy Isten választ neki. Nem szabad a magunk kedvét keresni, mert Krisztus sem kedvezett magának! Nem szeretném, ha ezt úgy értenétek, hogy bárki is szerelem nélkül kössön házasságot. Ez bűn volna. De megengedhetetlen, hogy a képzelet és az érzelmi természet végül romboljon. Isten az egész szívre igényt tart, a legnagyobb vonzalomra is.2

Ha férfiaknak és nőknek az a szokásuk, hogy naponta kétszer imádkoznak, imádkozzanak négyszer naponta mielőtt a házasság gondolatával foglalkoznának! A házasság befolyásolja és meghatározza életedet ezen a világon éppúgy, mint az eljövendőben. Az őszinte keresztény nem kovácsol terveket ezen a téren, míg nem tudja, hogy Isten jóváhagyja-e.3

Ha van valami, amit nyugodt érveléssel és szenvedélymentes ítélettel kell mérlegelni, akkor a házasság kérdése az. A két személy életét összekötő lépés megtétele előtt van leginkább szükségünk a Biblia tanácsára.4

A házasság intézményét Isten alapította. Szent rendtartás ez, amit nem szabad az önzés szellemében megkötni. Akik ezt a lépést fontolgatják, komolyan és imádkozva mérlegeljék fontosságát, és kérjék Isten tanácsát, hogy megtudhassák: elgondolásuk egyezik-e Isten akaratával. Alaposan meg kell fontolni Isten Igéjének tanítását ezzel kapcsolatban! A menny örömmel figyeli azt a házasságot, amit azzal a buzgó vággyal kötöttek meg, hogy a Szentírásban adott útmutatásokhoz igazodjanak.5

Úgy tűnik, hogy Belle semmiféle tanácsot nem hajlandó megfogadni, még azokét sem, akik a legközelebb állnak hozzá, akik a legjobban törődnek boldogságával. Ellen White figyelmezteti, hallgatnia kellene szüleire, és csalódott amiatt, hogy Belle az ő tanácsát is figyelmen kívül hagyta. Azzal érvel, hogyha nem hajlandó emberi segítséghez folyamodni, akkor feltétlenül Istenhez kell folyamodnia. Itt két levelet olvashatunk, amit White asszony neki írt:

1. levél

Battle Creek, Mich.

1889. március 1.

Kedves Belle!

Reméltem, hogy találkozunk, és beszélhetek Veled. Nagyon félek, hogy semmibe veszed azt a világosságot, amit az Úr küldött Neked általam. Tudom, hogy az Úr gyengéd, szánakozó szeretettel viseltetik irántad, és remélem, hogy a kísértés hatására nem lépsz olyan útra, ami elválasztana Istentől! Sokan készségesek tanácsot adni és tanácsukkal megzavarni a gondolatokat, de ők nem Istentől várják a tanácsot, ezért mindaz, amit mondanak csak még zavarosabbá teszi a már addig is igencsak bonyolult ügyet.

Belle, a természeted és temperamentumod olyan, hogy emiatt nagyon féltem a lelkedet. Attól félek, hogy nem diszkrét, bölcs és alázatos szívű embereket választasz barátaidnak, akik szeretik Istent, és megtartják parancsolatait.

A gonosznak még a látszatát is kerüld! – ez az ihletett apostol tanácsa. Ezt tetted? Az érzékek és érzelmek fejlettebbek az értelemnél. Mindent kerülnöd kellene Belle, ami ezt a hajlamot túlsúlyban levő erővé teszi. Van benned hajtóerő, hadd maradjon ez romlatlan és teljesen Istennek szentelt! Isten képességekkel és erővel ajándékozott meg, amelyeket meg kell szentelned és fejlesztened kell az Ő dicsőségére.

Életednek ebben a kritikus szakaszában gondolkodásod megváltozhat, nem finomodik, hanem eldurvul. A világ fertőző hatásai átformálják szokásaidat, ízlésedet, társalgásodat és viselkedésedet. A vesztes oldalon állsz. A komoly, örök sorsodat meghatározó drága percek talán teljesen Sátán oldalára állítanak, és pusztulásodat okozhatják. Nem akarom, hogy ez így történjen! Azt akarom, hogy keresztény légy, Isten gyermeke, a menny örököse!

Abban a veszélyben vagy, hogy elhagyod Krisztust, meggondolatlanná válsz, és nem vagy hajlandó meghallgatni a bölcs tanácsot. A szülői szeretet tanácsa süket fülekre talál. Hajlandó leszel arra Belle, hogy megfogadd a tapasztalt emberek tanácsát? Vagy barátaid fognak vezetni? Nem hallgatsz a szülői tanácsra? A saját kezedbe akarod venni ügyedet?

Remélem, hogy letérsz erről az útról, mert most általam szól az Úr, hogy visszafordítsa lépéseidet. Szenvedélyed erős, és elveid veszélyben forognak. Nem akarod megfontolni és követni a tanácsot, amiről ugyan tudod, hogy jó és ez az egyetlen világos, biztonságos és következetes dolog, amit tehetsz? Megígéred, hogy a jót teszed, igaz leszel és megfogadod az Úr nevében adott tanácsomat? Isten képességeket adott Neked. Vesszenek kárba? A szabadjára engedett erőfeszítések leggyakrabban rossz irányba haladnak. Hagyod, hogy a csökönyösség, csalódás és szégyen évei alatt olyan sok rossz hatás érje gondolataidat cselekedeteid miatt, hogy ne legyen olyan befolyásod, amilyen lehetne?

Olyan úton haladsz, hogyha elnyered azt, amit szabadságnak gondolsz, és ha tovább mész rajta, a rabszolgaságnál is rosszabb fogságban tart majd. Meg kell változtatnod viselkedésedet és engedned kell, hogy a tapasztaltak tanácsa vezessen és azoknak bölcsessége, akik az Úrtól tanulnak. Akaratodat állítsd Isten akaratának oldalára!

De ha eltökélted, hogy nem hallgatsz tanácsokra, csak a magadéra, és minden problémát magadban dolgozol fel, akkor biztos lehetsz abban, hogy learatod, amit vetettél. Vagy teljesen letérsz a jó útról, vagy sebzetten, összetörve és hitbeli jellemedben eltörpülve fordulsz majd az Úrhoz megalázva, vezekelve és bűneidet megvallva. Belefáradsz abba, hogy a levegőt vagdosd.

Ne feledd, minden tett és minden eljárás kétféle lehet: vagy erényes, vagy erkölcstelen. Isten elégedetlen Veled. Megengedheted magadnak, hogy tovább haladj azon az úton, amelyre léptél?

Ellen G. White

1889. 47. levél

2. levél

Kedves Belle!

Már megint a szívemből szólok Hozzád. Milyen a lelki életed? Nem terheli a lelkiismeretedet Isten és ember elleni vétek? Azoknak, akikkel kapcsolatban állsz, olyan a jellemük, hogy gondolataidat Isten és a mennyei dolgok felé terelik, növelik szüleid iránti tiszteletedet és tiszta, szent törekvésedet? Szereted az igazságot? Vagy inkább a lélekre egészségtelen hatást árasztó képzelgésben ringatod magad? Megelégedéssel tudsz visszatekinteni életed elmúlt éveire? Tapasztalsz fejlődést a lelki erődben? Minden olcsó kielégülés, az én kényeztetése sebhely a lelken, és megrontja az értelem nemes erőit. Megtérsz ugyan, de a lélek elsorvad és sebhelyeit mindvégig viselni fogja. Jézus lemoshatja a bűnt, de a Lélekben megmarad a veszteség.

Könyörögve kérlek Belle, fordulj Istenhez bölcsességért! Saját magaddal lesz a legnehezebb dolgod. Saját hétköznapi megpróbáltatásaid, az érzelmeid és különös temperamentumod, belső ösztöneid; mindezeken nehezen tudsz úrrá lenni, és ezek a csökönyös hajlamok gyakran visznek sötétségbe.

Egyetlen lehetőséged az, hogy fenntartás nélkül Jézus kezébe teszed az életed, minden tapasztalatod, minden kísértésedet, minden próbádat, ösztöneidet, és engeded, hogy az Úr úgy formáljon Téged, mint ahogy a fazekas az agyagot. Nem a saját tulajdonod vagy, ezért szükséges, hogy féktelen énedet annak a kezére bízd, aki képes kormányozni. Drága nyugalom és béke költözik majd lelkedbe.

Belle, most még nem késő helyrehozni a hibákat! Most még nem késő biztossá tenni elhívatásodat és kiválasztásodat! Most még elkezdhetsz a fejlesztés tervén dolgozni! Adj a hitedhez tudást, mértékletességet, türelmet és minden egyéb keresztény erényt! Minden más elenyészik a tűz nagy napján, de a szent jellem aranya mindent kiáll. Nem ismer pusztulást. Kiállja az utolsó nap tüzének próbáját. Drága gyermekem, gondolj arra, hogy „minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az” (Préd 12,16).

Mit teszel, Belle? Mióta elhatároztad, hogy félreteszed és visszautasítod a tanácsot, vajon szilárd, fejlett kereszténnyé nőttél-e? Vagy saját utadat választva rájöttél, hogy az nyugtalanságot, gondokat és aggodalmat hozott?

Miért nem hallgatsz szüleid tanácsára? A biztos pusztulásba vezető út van előtted. Nem akarsz visszafordulni, amíg még lehet? Keresed az Urat, míg a Kegyelem édes hangja kérlel, vagy továbbra is a saját utadat járod? Az Úr szán Téged. Az Úr hív Téged. Elindulsz?

Az Úr segítsen Neked úgy dönteni, hogy teljesen az Övé légy!

Azért írok Neked, mert szeretlek.

Ellen G. White

1889. 51. levél