A szív vágyódik a szerelemre, de a szerelem nem elég erős, nem elég tiszta ahhoz, hogy pótolja Jézus szeretetét. A feleség csak a Megváltóban találhat elég bölcsességet, erőt, kedvességet ahhoz, hogy helyt tudjon állni az élet gondjai és kötelességei között, és el tudja viselni az élet fájdalmait. A Megváltótól várja az asszony az erőt és az útmutatást. Krisztusnak adja át magát, mielőtt földi barátaihoz kötődne, és olyan kapcsolatba ne lépjen, ami Krisztussal való egységét veszélyeztetné.

Akik meg akarják találni az igazi boldogságot, azoknak a Menny áldását kell elnyerniük minden tettükre. Az Istennel szembeni engedetlenség tesz nyomorulttá oly sok szívet és otthont. Testvérem, ha nem akarod, hogy olyan otthonod legyen, ahonnan az árnyak soha nem vonulnak el, akkor ne kösd magad olyan emberhez, aki Isten ellensége!

Ha hitetlennel kötöd össze az életed, akkor Sátán talajára lépsz. Megszomorítod Isten Lelkét, és eljátszod védelmét. Megengedhetsz magadnak ilyen rettenetes hátrányt az örök életért folytatott küzdelemben?1

„Ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám” (Mt 18,19). De furcsa kép! Míg az egymással oly szoros kapcsolatban levők közül az egyik Istenhez fordul, a másik közömbös és nemtörődöm, míg az egyik az örök életre vezető utat keresi, a másik a halálra vivő széles úton halad.2