"Iskoláinkban a nevelés összes ágazata közül a vallásgyakorlat a legfontosabb. Kezdhetjük azt a legünnepélyesebben, mély tisztelettel, de tegyük a lehető legvonzóbbá is. A vallásgyakorlat ne legyen hosszú és unalmas, mert ez arra a gondolatra készteti a fiatalokat, hogy a száraz és unalmas dolgokkal vegyék egy kalap alá a vallást. Sokakat pedig egészen odáig vezet, hogy az ellenség oldalán vessék be magukat. Ezek az ellenségé vált ifjak, ha helyesen tanították volna őket, a világ és a gyülekezet áldásaivá váltak volna. Ha nem bölcsen tervezik meg a szombatnapi Isten-tiszteletet, a reggeli és esti áhitat alkalmait, akár otthon, akár a kápolnában, akkor Isten Lelke nem élénkíti fel azokat s az iskola összes foglalkozásai közül a legkülsőségesebbé, a legkellemetlenebbé s legkevésbé vonzóvá, a fiatalok számára pedig a legterhesebbé válnak. A társas összejöveteleket s minden más vallásgyakorlatot tervezzünk és vezessünk úgy, hogy ne csak hasznosak, de annyira kellemesek, hogy kifejezetten vonzók legyenek. Ha együtt imádkozunk, tartósan Istenhez kötjük a fiatalokat. … Állítsuk mindig Krisztust az előtérbe, mint aki "tízezer közül is kitetszik" és "mindenestől fogva kívánatos". Úgy hirdessük és testesítsük meg Krisztust, mint aki minden gyönyörűség és kielégülés forrása, minden jó és tökéletes ajándék adományozója, minden áldás szerzője és aki köré örök életünknek minden reménysége összpontosul. Minden vallásgyakorláson hagyjuk teljes szépségükben megjelenni Isten szeretetét és a keresztény élmények örömét. Úgy mutassuk be a Megváltót, mint aki helyreállítja a bűn összes hatását.

Hogy ezt elérhessük, el kell kerülnünk minden szűklátókörűséget. Őszinte becsületes, szívből fakadó odaadásra van szükség. A tanítóknak buzgó, tevékenység istenfélelemre van föltétlen szükségük. Erő áll rendelkezésünkre, ha elfogadjuk. A kegyelem áll rendelkezésünkre, ha megbecsüljük. A Szentlélek várva várja kéréseinket… Majd ha iskoláink vezetői értékelni fogják az így elérhető kiváltságokat és lehetőségeket, akkor olyan munkát végezhetnek el Istenért, amit a menny helyeselni fog."

"Azoknak a fiataloknak, akiknek erkölcsromboló a légköre, nincs helyük főiskolánkban. Akiket a szerelemvágyó érzelgősség szállt meg s a főiskolába járást csak jó alkalomnak tartják, hogy udvarolgassanak és nem helyénvaló figyelmet tanúsítanak egymás iránt, azokat a legszigorúbb korlátozások alá kell helyeznünk. Föltétlenül fenn kell tartanunk a tekintély tiszteletet. Az igazság és a könyörület édestestvérek, egymás mellett állnak."

"Főiskolánk valahány alkalmazottja legyen olyan férfi, olyan nő, aki az Isten félelmét tartja szeme előtt, szívében pedig az Isten szeretetét. Tegyék a vallást vonzóvá azok előtt a fiatalok előtt, akik hatáskörükbe kerülnek. … Szent légkörnek kellene hát áradnia főiskolánkból, hogy fölvegye a harcot a mindenfelé burjánzó erkölcsi sötétséggel."

"Főiskolánk tanárainak fárasztó lesz a munkája. Azok közt, akik iskolába járnak, lesznek egyesek, akik nem mások mint az ördög ügynökei. Az ilyenek nem tartják tiszteletben az iskola szabályait, … Miután a tanárok megtették, ami csak tőlük telik, hogy megjavítsák… személyes igyekezettel, kérlelésekkel és imával… , de ők visszautasítják… szükségessé válik eltávolítani őket az iskolából."

"Ne terhelődjenek le annyira tanulmányaikkal, hogy elhanyagolják a viselkedés művelését; s mindenek fölött, semminek se engedjék meg, hogy megakadályozzák az imádkozás, áhitat óráit, melyek Jézus Krisztussal kapcsolják őket össze, a legkiválóbb tanítóval, akit valaha is ismert a világ. Semmi esetre se fosszák meg magukat a vallásos előjogoktól. Sok tanuló legfőbb céljává tette a tanulást, de elhanyagolta az imát, elmaradt a szombatiskoláról, imaóráról, s a vallásos kötelességek elhanyagolása következtében Istentől elszakadva tértek vissza családjukhoz."

"Közölték velem, hogy Isten arra szánta főiskolánkat, hogy sok lelket nyerjenek meg. Csakis amikor teljesen az Isten Lelkének vetjük alá az egyén tehetségét, akkor tesszük hasznossá azt a legteljesebb mértékben. A vallás tanításai és elvei a legfontosabb lépések a tudás elsajátításához s az igaz nevelés legmélyebb alapjához tartoznak. A tudásnak és tudománynak Isten Lelke által kell életre keltve lenniük, hogy a legnemesebb célt szolgálják."

"… a gyermekek előnyére válna, ha elvennék őket az esztelen szülőktől és olyan szigorú fegyelem és kiképzés alá helyeznék őket, mint a katonákat a hadseregben.

Akik nem tartják tiszteletben a rendet és fegyelmet ebben az életben, azok nem tartanák tiszteletben azt a rendet sem, amelyhez a mennyei lények tartják magukat. Mikor Krisztus eljön, nem fogja megváltoztatni egyetlen egyén jellemét sem. Értékes próbaidőt kaptunk, hogy arra használjuk, hogy kimossuk jellemünk ruháját és megfehérítsük a Bárány vérében. A bűn szennyének eltávolítása élethosszig tartó igyekezetet igényel."

"Szombattartó hallgatók rendelkezzenek több erkölcsi bátorsággal, mint amennyit eddig tanúsítottak, hogy megóvják az iskola erkölcsi és vallásos hatását, máskülönben csak a neve lesz más, mint a többi felekezetek főiskoláinak. Isten tervezte és alapította ezt a főiskolát, azzal a céllal, hogy magasztos vallásos vonások alakítsák majd s hogy majd minden évben a megtéretlen hallgatók, akiket …(erre az iskolára) küldtek, Krisztus keresztjének katonáiként térjenek vissza otthonaikba."

"Ha az ifjúság felismerné végre, hogy az intézetek rendjével és házszabályainak való engedelmességgel csupán azt teszik, ami emelkedetté fogja tenni helyzetüket a társadalomban, magasztossá a jellemüket, nemessé a gondolkodásukat s növeli a boldogságukat, akkor nem lázadoznának a méltányos szabályok, üdvös követelmények ellen."

"A főiskolánkon fiatal férfiaknak kellene tanulniuk, műveltséget szerezniük, mégpedig a lehető leggondosabban és legalaposabban, hogy felkészüljenek az Istenért végzendő munkára. Iskolánk alapításának ez volt a célja. Testvéreink viseljék szívükön a főiskola anyagi támogatását. Ne tűrjétek el, hogy eredeti céljától eltérjen, s világi iskolákhoz szabja magát! Szüntelenül őrködnünk kell a vallásos nevelés fenntartásán. Nemsokára lejár a kegyelemidő, küszöbön a nagy aratás - mit teszünk, hogy felkészüljünk erre a feladatra?"

"Istennek sohasem az volt a terve, hogy főiskolánk utánozza a hasonló intézményeket. Nálunk a vallásos vonások uralkodjanak! Ha a hitetlenek ezt a légkört választják, az rendjén van. Ha a sötétségben veszteglők a világosságra jönnek, az Isten terve szerint történik. De ha nem őrködünk éberen, ha nem vigyázunk, és a világi vonásokat hagyjuk felülkerekedni azért, hogy több tanulónk legyen, az Isten akarata ellen való. Iskolánk ereje abban rejlik, hogy egyre jobban előtérbe állítjuk a vallásos elveket. Amikor a tanárok feláldozzák ezeket azért, hogy kivívják a világi élvezeteket kedvelői tanulók helyeslését, akkor hűtlenek a megbízatásukhoz, és el kell bocsátanunk őket."

"Messzi vidékekről küldik a tanulókat Battle Creek-i főiskolánkra, azzal a kifejezett szándékkal, hogy jártassá váljanak a Biblia tárgyköreiben. Az elmúlt pár év folyamán azonban az a törekvés kerekedett felül, hogy más iskolákhoz szabjuk a miénket. Ha ez megtörténik, nem serkenthetjük többé a szülőket, hogy küldjék gyermekeiket Battle Creek-be. Semmi esetre sem szabad háttérbe szorítanunk az erkölcsi és a vallásos nevelést."

"Általánosságban véve a fiatalok erkölcsi ereje csekély, s ez a gyermekkorban elhanyagolt nevelés következménye. Nagyon fontos, hogy megismertessük gyermekeinkkel Isten jellemét és az Isten iránti kötelezettségeinket. A fiatalok egyedüli biztonsága a Biblia vallása. Iskoláinkban különleges figyelmet kell szentelnünk az erkölcsi nevelésnek és a vallásnak."

"A közönséges iskolák elhanyagolják a nevelés legfontosabb részét, a Biblia vallását."

"Iskolánkban nem elég magas a vallásos nevelés mércéje. A tanítók és tanulók többsége szüntelenül arra törekszik, hogy háttérbe szorítsa a vallást. Ez különösen azóta van így, amióta világiak is beiratkoztak a főiskolánkra. Krisztus elvárja minden követőjétől, hogy nyíltan, egyenesen vallja meg hitét. Mindenki foglalja el az őrhelyét, s legyen azzá, amivé Isten eltervezte: látványosságává az egész világnak, angyaloknak és embereknek egyaránt. A keresztény legyen világosság, amelyet nem a véka alá rejtenek, hanem a gyertyatartóra tesznek, hogy világítson a ház valamennyi lakójának."

"A szerelem, amelybe estél, inkább Sátántól származik, mint Istentől. Nem akarlak félrevezetni Battle Creek felől. Szigorú szabályok érvényesek ott. Az udvarlás tilos. … Ha a házirend lazasága megengedné a fiataloknak, hogy elveszítsék a fejüket, amint te tetted az elmúlt néhány hónapban, akkor semmi értelme sem lenne annak, hogy oda járjanak."

"A főiskola néhány hallgatója nem használja ki kellően az idejét. Le akarják rázni a rájuk kényszerítettnek érzett fegyelmet. Különösen az ellen lázadoznak, hogy az ifjak ne legyeskedhessenek a lányok körül. Ennek rossz következményei azonban nagyon is ismertek a mi romlott korunkban. Ha a világ szokásait utánoznák a főiskolán, ahol sok fiatal kerül össze, olyan vágányra terelnék gondolataikat, ami hátráltatná a tanulást és a vallás iránti érdeklődést. A ifjak és lányok lángra lobbanása egymás iránt az iskolaév alatt azt mutatja, hogy hiányzik belőlük a jó ítélőképesség."

"Főiskolánk kapui nyitva állnak azok előtt, akik nem vallásosak, s a hívő fiatalok, ha tehetik, mindig vallástalan társaságban töltik idejüket. Ha jó szándékhól tennék ezt, s elég lelkierővel rendelkeznének, hogy ne kerüljenek a megtéretlenek befolyása alá, akkor jó munkát végezhetnének. Miközben tanulnak, egyúttal tanítók is lehetnének. Az igaz keresztény nem azért választja a világiak társaságát, mert kedveli az őket körülvevő hitetlen légkört, vagy hogy megkedveltesse magát, hanem hogy átadja a világosságot és ismeretet, s fölemelje őket a nemes, magasztos mértékhez, az örök igazsághoz."

"Akik azonban Isten teljes fegyverzetét öltik magukra, s naponta szentelnek időt az elmélyedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel állnak kapcsolatban, és megmentő, átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre.

Gondolataik emelkedettek, törekvéseik nemesek lesznek. Világosan megértik az igazságot és Isten iránti kötelességeiket. Vágyakozni fognak az ártatlanságra, a világosságra, a szeretetre, és a többi mennyei adományra. Komoly imájuk behatol a függöny mögé. Szent bátorsággal lépnek a végtelen Isten jelenlétébe. Tudják, hogy övék a menny fénye és dicsősége, annak a szoros kapcsolatnak köszönhetően, amely összeköti őket Istennel. Ez a valódi keresztények kiváltsága.

Nem elég az elvont elmélyedés, s a jótettek sem elegendőek önmagukban - mindkettőre szükség van a keresztény jellem kialakításához. A komoly, titkos imával nyert erő felkészít arra, hogy ellenálljunk a társas szórakozás vonzalmainak. Azonban nem kell elzárkóznunk a világtól, mert keresztény életünk célja, hogy a világ világossága legyünk. Csak akkor nincs ártalmunkra a világiak társasága, ha azzal a céllal érintkezünk velük, hogy Istenhez vezessük őket, és ha lelkileg elég erősek vagyunk, hogy ellenálljunk rossz hatásuknak.

Krisztus azért jött a világba, hogy megmentse és a végtelen Istenhez vezesse a bukott embert. Krisztus követői legyenek a világosság közvetítői. Istennel fenntartott közösségben adják tovább a mennyből kapott áldásokat a sötétségben és tévedésekben veszteglőknek. Énokhot nem szennyezte be karának bűnözöne, miért szennyeződnénk hát be ma' Nekünk is, akárcsak Mestercinknek, szánnunk kell a szenvedő emberiséget, bőkezűen figyelembe kell vennünk a szerencsétlenek, ínséget szenvedők, kétségbeesettek érzéseit és szükségleteit."

"Alázatosan nevelniük kell a hallgatókat, fel kell tárniuk előttük a Szentírást, s életükkel és jellemükkel is példát kell nyújtaniuk a fiataloknak a Biblia vallásának értékéről, a szentség szépségéről."

"A vallásgyakorlatokkal bánjunk a legmélyebb tisztelettel és komolysággal. A tanítás tegyen magasabb rendű, szentebb és vallásosabb, mint amilyenben az iskolákban általában részesítenek."