"Alapítsunk iskolákat,… egyszerűbbeket, szerényebb épületekkel és olyan tanítókkal, akik követik a prófétaiskolák elgondolásait."

"Állítsuk mindig Krisztust az előtérbe, mint aki "tízezer közül is kitetszik" és "mindenestől fogva kívánatos"…Majd ha iskoláink vezetői értékelni fogják az így elérhető kiváltságokat és lehetőségeket, akkor olyan munkát végezhetnek el Istenért, amelyet a menny helyeselni fog."

"Ha az Üdvözítővel kapcsolják össze életüket, azzal a Krisztus iskolájába lépnek… Istennek és igényeinek ismerete megnyitja majd a tanuló értelmét, hogy megértse mind Isten, mind a világ iránti kötelességeit. Rájön majd, hogy úgy kell kifejlesztenie erre a tehetségeit, hogy azzal a legkitűnőbb eredményt érje el. Ezt csakis akkor lehet elérni, ha a vallás valamennyi elvét és tanítását összekapcsoljuk az iskolai tanulással."

"Azért alapítottunk iskolát Battle Creekben, hogy ott egyrészt tudományokat tanítsunk, de ugyanakkor az Üdvözítőhöz vezessük a tanulókat, akitől minden igaz tudás ered. A Biblia vallása nélkül elsajátított nevelés meg van fosztva a műveltség igazi ragyogásától és dicsőségétől. Igyekeztem a főiskolások elméjébe vésni a tényt, hogy a nevelés szempontjából iskolánknak magasztosabb állást kell elfoglalnia, mint bármilyen más iskolának azáltal, hogy az élet nemesebb nézeteit, céljait és irányelveit tárja ki a fiatalok előtt s az ember kötelességére: az örökkévaló dolgok helyes ismeretére nevelje őket. Iskolánk alapításának az volt a magasztosabb célja, hogy rámutasson a tudomány és a Biblia tanításának összhangjára."

"Azoknak az ifjaknak, akik föl szeretnének készülni az igeszolgálatra, nagyon előnyére válna, ha főiskolánkra járnának."

"Isten célja az, hogy Battle creeki főiskolánk a szellemi és erkölcsi művelődés magasabb fokát érje el, mint bármelyik más intézet az országban."

"Ha a tanítók Isten félelmében végzik feladatukat, ha Krisztus lelkületével fáradoznak a hallgatók lelki üdvösségén, akkor Isten sikerrel fogja koronázni igyekezetüket. Az istenfélő szülőket jobban fogja érdekelni, hogy gyermekeik milyen jellemmel térnek haza a főiskoláról, mint az, hogy mennyire voltak eredményesek s mennyire haladtak a tanulásban."

"Úgy neveljék őket, hogy majd áldásul tudjanak lenni a társadalomnak, odaát pedig elnyerhessék az örök élet jutalmát."

"A tanárok és tanítók fontolják meg, hogy mik is lennének a legjobb eszközök ahhoz, hogy fönntartsuk főiskolánk különleges jellegét; mindenki becsülje nagyra az előjogokat, melyeknek örvendezünk, mivel ilyen iskolánk van; hűségesen támogassuk és óvjuk azt a rossz hírnév bármi leheletétől. Önzés lehűtheti a tanulók képességeit s a világi vonások uralkodó befolyássá válhatnak az egész iskola fölött. Ez az Isten nemtetszését váltaná ki az iskola ellen."

"A régi zászlóvivők sorra kidőlnek, azonban fiataljainkat nem nevelték arra, hogy felelősnek érezzék magukat Isten iránt: nem elegendő számukra a fizetés, hogy a munkában részt vegyenek, Isten ügyéért fáradozzanak. Olyan helyre mennek dolgozni, ahol a legmagasabb a fizetés, legkevesebb a munka és a felelősség. Közeledünk a véghez, ám népünk nem növekszik lelkiekben. Nem fogjuk fel az előttünk álló feladat nagyságát és fontosságát, ezért nem átfogóak a terveink. Szomorú, hogy hiányoznak a férfiak és nők, akik készek vállalni a mai, gyarapodó feladatokat, kötelességeket. Huszadrészét sem végezzük el annak, amit az Úr elvár tőlünk. Az egyszerű munkavégzés helyett annyira bonyolulttá teszünk mindent, hogy ma már egyre nehezebb áttekinteni és végrehajtani a feladatokat. Isten helyett gyakran az emberi bölcsesség irányít és ellenőriz. Sokan azt gondolják, hogy nem érnek rá törődni embertársaikkal, akikről pedig számot kell adniuk. Milyen kifogást tudnak majd felhozni, amiért elhanyagolják e fontos kötelezettségüket?

A főiskolánkon fiatal férfiaknak kellene tanulniuk, műveltséget szerezniük, mégpedig a lehető leggondosabban és legalaposabban, hogy felkészüljenek az Istenért végzendő munkára. Iskolánk alapításának ez volt a célja. Testvéreink viseljék szívükön a főiskola anyagi támogatását. Ne tűrjétek el, hogy eredeti céljától eltérjen, s világi iskolákhoz szabja magát! Szüntelenül őrködnünk kell a vallásos nevelés fenntartásán. Nemsokára lejár a kegyelemidő, küszöbön a nagy aratás - mit teszünk, hogy felkészüljünk erre a feladatra?"

"Újra meg újra meghatároztuk, hogy mi a főiskolánk feladata. Sokakat mégis annyira elvakít e világ istene, hogy nem értik meg az oktatás célját. Isten terve az, hogy magához vonzza a fiatalokat, akik az iskolánkban felkészülnek Krisztus örömüzenetének hirdetésére, hogy Isten szavának kimeríthetetlen kincstárából mind új, mind régi gondolatokat hozzanak elő népünk tanítására és épülésére. A tanárok és tanítók éljenek korunk veszedelmeinek s az elvégzésre váró feladatok tudatában; elő kell készíteni egy népet arra, hogy helytálljon Isten napján."

"Az a veszély fenyeget bennünket, hogy a főiskolánkon folyó oktatást elterelik eredeti céljától. Isten azért jelentette ki akaratát, hogy népünknek lehetősége nyíljék a szellemi fejlődésre, és legyen ideje kutatni Igéjének követelményeit. A Bibliából kell előadásokat tartanotok, s a Szentírás kutatását kell a nevelés legfőbb tárgyává tennetek."

"Nem szenteltünk elég figyelmet arra, hogy lelkészeknek képezzünk ki fiatalokat. Pedig ez a főiskola legfőbb célja, nem szabad ezt semmibe vennünk, vagy másodlagosnak tekintenünk."

"Intézetünk célja nem az, hogy csak könyvekből nyerhető tudást nyújtson, hiszen ilyen műveltséget az ország bármelyik főiskoláján szerezhetnek a diákok. Tudtomra adták, hogy Sátán igyekszik megakadályozni iskolaalapításunk legfőbb célját. Az ellenfél fortélyaitól akadályozva az iskola vezetői a világ szokásait utánozzák, s mivel így tesznek, munkájuk nem felel meg Isten Lelke elgondolásainak."

"Nem csak a természettudományok kedvéért alapítottunk iskolát, hanem hogy Isten Igéjének magasztos elveire és a mindennapi élet gyakorlati kötelességeire oktassunk."

"Mesterem nevében kérlelem valamennyi iskolánk felelős állást betöltő testvéreit, hogy legyenek Isten emberei. Az Úr elvárja tőlünk, hogy megkülönböztethető, különálló nép legyünk. Hogyan vágyódhatunk hát népszerűségre, hogyan törekedhetünk arra, hogy utánozzuk a világ szokásait? Isten tudtunkra adta szándékát, hogy legyen az országban olyan főiskola, ahol az ifjúság nevelésében a Biblia elfoglalja az őt megillető helyet. Mindent kövessünk hát el, hogy megvalósítsuk ezt a célt."

"Az istenfélő tanítók a menny felé tudnák vezetni a fiatalokat. Képessé tehetnék őket arra, hogy a világ számára áldást jelentsenek, s Teremtőjüket dicsőítsék."

""Battle Creek-i iskolánk az a hely, ahol az Úr családjának ifjabb tagjait Isten növekedésre és fejlődésre vonatkozó tervei szerint kell nevelnünk. Követnünk kell Krisztus példáját. Testvéreink eltűrik, hogy gondolkodásuk szűk látókörű és alacsony szintű legyen. Nem Isten tervét tartják szüntelenül a szemük előtt, hanem világi célok lebegnek előttük. Nézzetek fel, oda, ahol Krisztus ül Isten jobbján, s dolgozzatok úgy, hogy tanítványaitok az Ő tökéletes jelleméhez szabják magukat!"

"Főiskolánknak az volt a fő célja, hogy lehetővé tegye a lelkészi pályára való felkészülést, s hogy a fiatalok a különböző területek munkásaivá nevelkedhessenek. A tanulóknak el kellett sajátítani az általános műveltséget, de legfőképpen Isten Igéjét."

"Annyit mondhatok csak, vegyétek komolyan az Istentől nyert világosságotokat, s kövessétek azt, bármi áron! Ez az egyedüli biztonságotok. Legyen egyetértés soraitokban! Bárcsak segítene az Úr megjavulnotok, még ha meg is kell feszíteni magatokat! Gyűjtsétek össze a világosság eddig elvetett sugarait! Gyűjtsétek össze szelíden, reszketve, félve!... Krisztus imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek ahogyan Ő is egy az Atyával. Ez az egység Krisztus megbízólevele a világ felé, hogy Isten küldte őket. Ha lemondunk nyakasságunkról, akkor egyek leszünk a Megváltóval. Imádkozzunk és fáradozzunk azért mindnyájan komolyan, hogy amennyire csak lehetséges, eleget tegyünk a gyülekezet egységéért elmondott krisztusi imának!"

"Isten terve szerint ki kell kiképeznünk őket iskoláinkban, és tapasztalt munkások mellé beosztva felkészíteni a gyakorlatban a hasznavehetőség felsőbb osztályaira. Meg kell bíznunk a fiatalokban. Úttörőkké kell lenniük minden vállalkozásban, amely kemény munkát és áldozathozatalt vár tőlük. Krisztus túlterhelt szolgáit pedig, mint tanácsadókat kell megbecsülnünk, hogy bátorítsák és megáldják azokat, akik a legnehezebb terheket hordozzák. A gondviselés akaratából kerültek ezek a tapasztalt atyák próbára tevő, felelős helyzetekbe fiatalságukban, a rájuk bízott feladatok nagysága hívta életre erőiket, s a munkában töltött tevékeny életük elősegítette szellemi és testi fejlődésüket."

"A kórházak, az iskolák, a lelkészek és a missziótársulatok - megannyi eszköz Isten kezében, hogy megvalósítsa akaratát… Vigyázzatok, nehogy önállóskodva Isten céljai ellen dolgozzatok."

"Iskolánk nem olyan, amilyennek lennie kellene… Tudomásomra hozták, hogy ha helyesen vezetitek az iskolát, akkor sok fiatal kel útra onnan, hogy Isten tevékeny munkása legyen."

"Az iskolánkban végzettek közül sokan nem használják a fejüket. Valamicskére mennek másült, de látszik, hogy nem tanították őket gyakorlati munkára. A tanulók ne feledjék, hogy első a gyakorlatiasság, ezzé kell tenni magukat, sokoldalú hasznos férfiakká és nőkké, akik szorult helyzetben azt teszik, amit kell. Mikor a tanulók ilyen nevelésben részesülnek, nem kell embereknek ezer kilométerekre utazgatni, hogy iskolákat, imaházakat, főiskolákat tervezzenek. Serkentsük a fiatalokat, hogy végezzenek mind testi, mind szellemi munkát. A testi erőt a szellemi készséggel párhuzamosan kell fejleszteni. Ez elengedhetetlen a sokoldalú neveléshez. Az ilyenek bárhol föltalálják magukat. Tudjanak építkezésre, földművelésre tanítani. Az embernek ragyogó szellemi képessége, gyors fölfogása lehet, ez mégis keveset ér neki és másoknak, ha nincs fogalma a gyakorlati munkáról, ha nem tudja, miként valósítsa meg eszméit. Az ilyen csak félig művelt. A legjobb módszerekben jártas tanító, aki nem csupán elméletre tud tanítani, hanem meg tudja mutatni, miként kell megvalósítani valamit, sosem lesz munka nélkül. Az ifjak ne legyenek mindig szolgák, akiknek elő kell írni, mit tegyenek, s akik egy munka elvégzése után nem néznek körül, hogy mi vár még elvégzésre. Nézzenek szembe a helyzettel, s szóljanak így: "Ez nem helyénvaló. Hacsak meg nem tanulok dolgozni, nehéz kérdéseket megoldani, súlyos bajokkal megküzdeni, nem lesz gyakorlati értékem. Föl kell, föl is fogok emelkedni. Az alsó fokról a legfölsőre." Aki ilyen eltökélt, az megbízható munkás lesz, mert tudásban való növekedés a célja. Lehet rá számítani, figyelmes."

"Az Úr elém tárta a helyes módszereket. A tanulók, a szellemi tanulmányokkal együtt, gyakorolják a testi és erkölcsi erőiket is. Arányosan vegyék igénybe az élő gépezetet is. Nem helyes az agy szüntelen foglalkoztatása. Bárcsak világosan ki tudnám ezt fejteni. Az agy szüntelen erőltetése beteges gondolkodást idéz elő. Szórakozottságra, szétszórtságára vezet. Az öt éves erőltetett tanulás kevesebbet ér, mint az egyéves sokoldalú nevelés."

"Minden Isten által alapított iskolában követni fogják, mint soha még, a Biblia tanítását. Tanulóinkat bibliamunkássá kell nevelnünk, s a Biblia tanítói csodálatos munkát végezhetnek el, ha a nagy tanítótól tanulnak… Legyen iskoláink célja, hogy a legjobb tanítást és nevelést nyújtsuk a bibliamunkásoknak. Területeink gondoskodjanak róla, hogy az iskoláinkban a legjobb tanítók legyenek, akik alaposan tanítják a Bibliát, és mély keresztény tapasztalattal, lelki élettel rendelkeznek."