„A csecsemőknek szükségük van a melegre, azonban komoly hibát követnek el, amikor túlfűtött szobában tartják őket és nagy mértékben megfosztják a friss levegőtől. Káros az a szokás, amikor az alvó csecsemő arcát letakarjuk, mivel akadályozza szabad légzését.” (Boldog élet, 29. l.)

„Arra kell törekednünk, hogy mind az állásnál, mind az ülésnél helyes testtartásunk legyen... A helyes testtartás után a legfontosabb a légzés művészete... Aki egyenes testtartást tanúsít mind az állásnál, mind az ülésnél és járásnál, az helyesebben is lélegzik, mint a rossz testtartásúak... A mély lélegzés egészségben tartja légzőszerveinket, ezek pedig biztosítják a vér megfelelő áramlását... Ily módon nemcsak a szervezet frissül fel, hanem szellemileg is kiegyensúlyozottak maradunk.” (Nevelés, „Az élettan viszonya a Bibliához” c. fej. 198. l.)

„Ha valaki zárt, rosszul szellőztetett szobában él, ahol a levegő élettelen és romlott, elgyengíti egész szervezetét. Legyen levegőcsere és bőséges napfény minden helyiségben.

A hálószobákat úgy rendezzék el, hogy bőséges légáramlásuk legyen éjjel-nappal. Nem alkalmas hálószobának olyan helyiség, amely nem tartható nyitva a levegő és napfény számára.” (Boldog élet, 55. l.)

„Egészségben és betegségben a tiszta víz a menny egyik legnagyobb áldása... igyatok belőle bőségesen, mert segíti a szervezetet szükségleteinek ellátásában és a betegségeknek való ellenállásban. A víz külső alkalmazása a vérkeringés szabályzásának egyik legkönnyebb és legcélravezetőbb módja.

Jól irányított testmozgás minden esetben hatásos gyógytényezőnek bizonyulhat. Egyes esetekben elengedhetetlenül szükséges az egészség helyreállításához... Az ülő foglalkozású egyének végezzenek testmozgást a friss levegőn, minden nap, télen-nyáron.” (Boldog élet, 106–108. l.)

„Szükséges, hogy az egészségünkre úgy vigyázzunk, mint jellemünkre... A léleknek a testre, valamint a testnek a lélekre gyakorolt hatását nem lehet eléggé hansúlyozni.” (Nevelés, „Az élettan és a Biblia viszonya” c. fej. 197. l.)