Sámson szülei – Manoah és felesége – példaképek minden keresztény szülő számára abban a vonatkozásban, hogy szülői felelősségüket mennyire átérezték és mennyire Isten tanácsára mint hiteles útmutatásra akartak támaszkodni a gyermeknevelésben:
„Manoah pedig az Úrhoz könyörgött és mondta: Kérlek Uram! Az Istennek amaz embere, akit küldöttél, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel... És mondta Manoah: Ha beteljesedik az ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel és miként cselekedjen ő?” (Bír. 13:8, 12)
Íme a határozott bizonyságtétel az újszövetségben is a helyes gyermeknevelés szent kötelezettségéről:
„Ti is atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.” (Ef. 6:4)
Sok szülő ún. nevelése, csak a gyermek „ingerlése”, gyermekeik idegeinek és jellemének tönkretételéhez járul hozzá, segítség helyett. Minden felelős kereszténynek meg kell tanulnia „az Úr tanítása és intése szerinti” helyes gyermeknevelést.
„A gyermekek értékes kincsként bízattak a szülőkre, akiket Isten egy napon majd számon kér kezükből. A gyermekek nevelésére több időt, gondot és imát kellene fordítani... Gondoljátok csak meg, hogy fiaitok és leányaitok Isten családjának legfiatalabb tagjai közül valók. Azért bízta őket rátok, hogy gondoskodjatok róluk, neveljétek és oktassátok őket, hogy a Menny polgártársai lehessenek. Ha eljátszottátok a rátok bízott szent megbízatást, számot kell adnotok egykor Isten előtt mindenért.” (Review and Herald, 1882. június 13.)
„Szülők! Egyesek közületek csak azért nevelnek gyermekeket, hogy a pusztító angyal majd megölje őket, hacsak magatartásotokat gyorsan meg nem változtatjátok. Isten a gyermekeknél sem nézheti el az igazságtalanságot. Nem fogadhat el rakoncátlan gyermekeket, olyan gyermekeket, akiknek életében bűnös szenvedélyek nyilatkoznak meg. Nem mentheti meg őket a nyomorúság idején sem. Beletörődtök talán abba, hogy hanyagságotok következtében gyermekeitek elvesznek?” (Bt. a gyülekezetnek, „A szülők kötelességei gyermekeik iránt”)
„Sok szülő... rettenetes számadásra lesz vonva gyermeke elhanyagolásáért. Alkalmazkodtak kívánságaihoz és akaratához, és ezáltal erősítették, ápolták gyermekük gonosz hajlamait. Így érdemlik ki azután az apák és anyák, valamint a gyermekek is Isten haragját.” (Bt. a gyülekezetnek, 150. l.)
„Gyermekeid nevelését nem hanyagolhatod el büntetlenül. Hibás jellemük elárulja majd hűtlenségedet. A helyesbítetlenül hagyott gonoszságok, a durva faragatlan magatartás, a tiszteletlenség és hazugság szokásai szégyent hoznak nevetekre, s keserűséget életetekbe. Gyermekeitek sorsa nagy mértékben a ti kezetekben van. Ha kötelességeitek teljesítését elmulasztjátok, az Ellenség soraiba juttathatjátok őket, mert mások megrontásának is eszközei lennének. Másrészt, ha hűségesen tanítod őket, ha jó példával jártok előttük, akkor Krisztushoz vezethetitek őket, befolyásolnak majd másokat is, és így sokak megmentésére szolgálhattok eszközül.
Apák és anyák, megértitek-e a vállaitokon nyugvó felelősség fontosságát? Fölfogtátok-e annak szükségességét, hogy megőrizzétek gyermekeiteket a könnyelmű, megrontó szokásoktól?...
Pótold a múlt mulasztásait szorgalmas erőfeszítéssel.” (Bt. a gyülekezetnek, „Az egészség elveinek ismerete” c. fej.)