„Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél.” (Zsoltárok 139:14)

Mivel az értelem és a lélek a testben és a testen keresztül fejti ki hatását, mind az elme, mind a lélek működésének hatékonysága nagymértékben függ a test fizikai állapotától. A testi egészség javítása tehát egyúttal az értelmi képesség és a jellem fejlesztését is szolgálja. Egészség nélkül senki sem tudja pontosan megérteni vagy teljesíteni kötelezettségeit önmaga, embertársai és Teremtője iránt. Ezért egészségünket éppolyan gondosan kell őrizni, mint jellemünket. Nevelési erőfeszítéseinknek élettani és egészségügyi ismereteken kell nyugodnia.

Habár az élettani folyamatok ma már széles körben ismertek, az egészségügyi alapelvek tekintetében nyugtalanító a meglevő közömbösség. Még azok közül is, akik ismerik ezeket az alapelveket, csak kevesen élnek vele a gyakorlatban. Olyan vakon követik hajlamaikat, ösztöneiket, mintha az életet csupán véletlenek, nem pedig valóságos, változhatatlan törvények irányítanák.

Az életerővel teljes fiatalok csak kevéssé tudják értékelni azt a duzzadó energiát, amivel rendelkeznek. Pedig ez az aranynál is drágább kincs sokkal lényegesebb feltétele az előbbre jutásnak, mint a tanulás, az állásszerzés, a gazdagság. Mégis milyen könnyelműen veszik, milyen meggondolatlanul pazarolják! Hányan voltak már, akik a gazdagságért vagy a hatalomért vívott harcban feláldozták egészségüket, így az áhított célt sosem érték el, míg másoknak – nagyobb fizikai tűrőképesség birtokában – ez sikerült. Hány és hány ember rabja rossz szokásoknak, hány ember áldozza fel a jelenre és az eljövendő életre szóló reménységét azáltal, hogy egészségtelenül él.

Az egészségügyi oktatás során a tanulókkal ismertessük meg a fizikai erőnlét értékét, valamint, hogy miként lehet azt megóvni, fejleszteni, hogy azután a leghatékonyabban segítse őket az élet küzdelmeiben.

A gyermekeket már kiskorukban tanítani kell az egészségügyi és tisztasági alapismeretekre. Kezdődjék el otthon, a családi körben és utána következetesen folytatódjék az iskolában. Ahogy a tanulók növekednek, képzésüket igazítsuk életkorukhoz, míg a tanultakat önállóan is tudják majd környezetükben alkalmazni. Meg kell érteniük, milyen fontos az egyes szervek épségének megőrzése a betegségmegelőzés szempontjából, és hogyan bánjanak a sűrűbben előforduló betegségekkel és sérülésekkel. Minden iskolában legyen kötelező az egészségügyi és tisztasági ismeretek oktatása, mégpedig olyan eszközök segítségével, melyek a test felépítését, működését, gondozását szemléltetik.

Vannak olyan, az egészségügyi tantárgyak oktatásából rendszerint kihagyott ismeretek, amelyek sok szakmai részletkérdésnél fontosabbak a tanulók számára. Az egészségre nevelés alapelve, melyet fiataljaink elméjébe kell vésnünk, hogy a természet törvényei éppen úgy Isten törvényei, mint a Tízparancsolat. Az emberi szervezetet működtető törvényeket Isten beírta minden idegbe, izomba, a test szövetébe. E törvények tudatos vagy öntudatlan megsértésével a teremtő Isten ellen vétkezünk.

Nagy szükség van tehát ezek alapos ismeretére. Az egészségügy olyan területeinek, mint a mértékletes táplálkozás, a testmozgás, a gyermekellátás, a beteggondozás, a mostaninál sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk.

Hangsúlyoznunk kell az értelemnek a testre és a testnek az értelemre gyakorolt hatását. Az elme tevékenysége által serkentett agyi áramok az egész szervezetet mozgósítják, felbecsülhetetlen segítségül a betegségek leküzdéséhez. Tegyük világossá az önuralom – akárcsak az akaraterő – fontos szerepét mind az egészségmegőrzésben, mind az egészség helyreállításában. Mutassunk rá a harag, az elégedetlenség, az önzés vagy a tisztátalanság romboló hatására. Hangsúlyozzuk ugyanakkor a derű, az önzetlenség, a hála érzése csodálatos életadó erejét.

A Szentírásban az alábbi egészségügyi tanácsok olvashatók: „A vidám elme jó orvosságul szolgál.” (Példabeszédek 17:22) „Az én parancsolataimat megőrizze a te elméd, mert napoknak hosszú voltát és sok esztendős életet és békességet hoznak neked bőven.” (Példabeszédek 3:1–2) „Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testüknek egészség.” (Példabeszédek 4:22) A „gyönyörűséges beszédek” nemcsak „édesek a léleknek”, hanem „meggyógyítói a tetemeknek”. (Példabeszédek 16:24)

Tárjuk fel az ifjúság előtt a Biblia kijelentésében rejlő mély igazságot, hogy Istennél van „az életnek forrása”. (Zsoltárok 36:10) Isten nemcsak szerzője, de egyben élete is mindannak, ami él. Az Ő élete van a nap sugaraiban, az illatos, tiszta levegőben, az élelemben, mely által testünk épül és erőnk fennmarad. Óráról órára, percről percre az Ő élete által létezünk. A bűn megrontó hatása mellett is minden ajándéka az életet, az egészséget, az örömöt szolgálja.

„Mindent szépen csinált az ő idejében.” (Prédikátor 3:11) Ezt a szépséget akkor őrizzük meg, ha – ahelyett, hogy tönkretennénk Isten művét – összhangba kerülünk a teremtés törvényeinek Alkotójával, aki gyönyörűségét leli azok szépségében és tökéletességében.

A test működésének tanulmányozásakor fel kell hívni a figyelmet a célszerűség csodájára, a különböző szervek egymástól függő, összehangolt munkájára. Ha a tanulók érdeklődését sikerült felkelteni és már értik a testkultúra fontosságát, akkor a nevelőn a sor, hogy megfelelő testi fejlődésüket biztosítsa, egészségügyi szokásaikat helyesen alakítsa.

Rendkívül fontos a helyes ülő és álló testtartás kialakítása. Az ember teremtésbeli sajátossága az egyenes tartás. Isten akarata, hogy az ember ne csak fizikailag, hanem szellemileg, lelkileg is egészséges legyen, rendelkezzék méltósággal, önuralommal, bátorsággal, önbizalommal. Az egyenes tartás igen jótékonyan befolyásolja ezeket a tulajdonságokat. A nevelő tartson gyakorlati oktatást ebben a témakörben. Mutasson példát a helyes testtartásra és követelje meg tanítványaitól is.

A következő fontos dolog a helyes légzés és hangképzés. Aki egyenesen ül és áll, annak a légzése is jobb a görnyedőkénél. Győzzük meg a tanulókat a hasi légzés fontosságáról. A légzőszervek helyes működése – a vérkeringés serkentése által – az egész szervezetet élénkíti: elősegíti az emésztést, a jó hangképzést, a jó alvást. Nemcsak a testet üdíti fel, hanem lecsendesíti, megnyugtatja az elmét. A hasi légzés fontosságának bemutatása mellett meg kell követelni alkalmazását is, végeztessünk olyan gyakorlatokat, melyek elősegítik, hogy szokássá váljék.

A testkultúrában a megfelelő hangképzésnek is fontos szerepe van, mivel tágítja és erősíti a tüdőt, és ily módon óv a betegségektől. A helyes beszéd és olvasás elsajátítása érdekében ügyeljünk arra, hogy a rekeszizom maradéktalanul részt vegyen a légzés folyamatában és a légzőszervek szabad működését semmi ne akadályozza. A hang képzésekor ne a torokizmok feszüljenek meg, hanem a hasizom. Így nem merülnek ki a hangképző szervek sem, és komoly torok- és tüdőbetegségeket lehet megelőzni. Törekedjünk a tiszta hangképzés, a kellemes hangszín, az élénk, de nem túl gyors beszédtempó kialakítására. Ez nemcsak az egészséget segít megőrizni, hanem nagymértékben növeli a tanulás hatékonyságát.

Az előbbiek kapcsán kitűnő alkalom kínálkozik bemutatni, hogy milyen balga és bűnös dolog az erősen fűzött ruha viselése, mely sok egyéb szokáshoz hasonlóan korlátozza az életfunkciókat. Betegségek hosszú sora vezethető vissza a káros öltözködési szokásokra. Győzzük meg a fiatalokat, mennyire egészségtelen, ha a teljes ruházat a csípőre nehezedik vagy a test belső szerveit összeszorítja. A ruházat olyan legyen, hogy a légzést ne akadályozza, a karokat pedig szabadon, minden nehézség nélkül fel lehessen emelni a fej fölé. A mellkas összeszorítása nemcsak a tüdő fejlődését gátolja, de akadályozza az emésztést és a vérkeringést, és így az egész testet gyengíti. Az ilyen öltözködési szokások mind a fizikai, mind a szellemi erőkifejtést csökkentik, akadályozva a tanulót előmenetelében és sikereiben.

A tisztálkodással kapcsolatban a hivatott nevelő minden alkalmat megragad, hogy annak jelentőségét hangsúlyozza. A tökéletes tisztaság kívánalma egyaránt vonatkozik személyünkre és környezetünkre. Ki kell emelni a napi fürdés jelentőségét az egészségmegőrzésben, a szellemi tevékenységek serkentésében. Fel kell hívni a figyelmet a napsugár áldásos hatására, a szellőztetés fontosságára, a hálószoba és konyha tisztaságára. Meg kell tanítani, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelő hálószoba, a tisztán tartott konyha, az ízlésesen megterített asztal és az egészséges ételek sokkal inkább szolgálják a család és a józan ítéletű vendég boldogságát, mint akármely költséges bútor a nappali szobában. A tanulság, hogy „az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet”, (Lukács 12:23) ma éppoly megszívlelendő, mint amikor ezernyolcszáz évvel ezelőtt leírták.

Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az egészségügyi ismereteket nem csupán ismeretszerzés céljából tanulják. Az önmagában kevés haszonnal járna. A szellőztetés fontossága például könnyen belátható: a szobába friss levegőt engedünk. Ám ha nem megfelelően szívjuk tele levegővel a tüdőnket, számolhatunk annak káros következményeivel. Hasonlóképpen hiába szerezzük be a megfelelő tisztítószereket, ha nem használjuk őket. A fenti elvek oktatásakor a fő szempont, hogy a tanulókat meggyőzzük ezek lelkiismeretes gyakorlati alkalmazásáról.

Isten igen szép, érzékletes hasonlattal mutatja be, milyen nagy jelentőséget tulajdonít fizikai állapotunknak, és hogy mekkora felelősséget ruházott ránk épségének megőrzésére.

„Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek és nem a magatokéi vagytok?” (I. Korintus 6:19) „Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.” (I. Korintus 3:17)

Töltse el a tanulókat az a gondolat, hogy a test templom, amelyben Isten kíván lakozni. Csodálatos, nemes gondolatoknak ad lakhelyet, melyet éppen ezért tisztán kell megtartani. Ha az egészségtanból szerzett ismereteikből meglátják, hogy Isten „csodálatosan megkülönböztette” (Zsoltárok 139:14) őket is, tisztelet ébred bennük a Teremtő iránt. Isten keze munkájának rongálása helyett minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a Teremtő Isten csodálatos akaratát beteljesítsék. Így megtanulják az egészségügyi törvényeknek való engedelmességet, nem tekintvén ezt majd áldozatnak, önmegtagadásnak, hanem kiváltságnak, áldásnak, mert valójában az is.