Nincs olyan szó, mely megfelelően kifejezhetné az igaz istentisztelet áldásosságát. Amikor az emberek lélekből és értelemmel énekelnek, mennyei zenészek veszik át a dallamot, csatlakoznak a hálaadó énekhez. Aki megajándékozott minket a tehetséggel, mely képesít Isten munkatársaivá lennünk, elvárja szolgáitól hangjuk művelését, hogy közérthetőn tudjanak beszélni és énekelni. Nem harsogó éneklés való ide, hanem világos dallam, helyes kiejtés, s érthető szavak. Mindenki szakítson időt hangja művelésére, hogy tisztán és lágyan dicsőíthesse Istent, ne pedig harsogva, rikoltón és fülrepesztőn. Az éneklés képessége Isten ajándéka - használjuk azt Isten dicsőségére. (Bizonyságtételek, 9. kötet, 143-144. oldal)
A zene nagy hatalom lehet a jóra; mi mégsem használjuk ki teljesen az istentiszteletnek ezt az ágát. Általában csak ösztönszerűen énekelünk, vagy különleges esetekben, máskor pedig az énekesek egyedül bukdácsolnak, a zene pedig érezteti kellő hatását a jelenlévők szívére-lelkére. A zene legyen szép, lendületes, hatásos. Dicséret és odaadás hangjai emelkedjenek Istenhez. Ha lehet, hangszereket is használjunk, szálljon fel Istenhez dicső összhangban, mint elfogadható áldozat.
Néha azonban nehéz az énekeseket fegyelmezni s őket munkarendben tartani. Sokan saját elgondolásuk szerint akarnak cselekedni; nem akarnak tanácskozni, vezetésnek engedelmeskedni. Isten szolgálatában jól kigondolt tervek szükségesek. A józan ész kiváló tényező az Úr imádatában. (Az evangélium szolgái, 325. oldal)
Az emberi hang sok érzelmet, dallamot fejez ki, s ha a tanuló törekszik, olyan szokásokat vehet fel beszédében és énekében, melyek arra képesítik, hogy lelkeket nyerjen meg Krisztusnak. (1886, 22. kézirat)
Éneklésünk nagy mértékben javítható. Néhányan azt hiszik, hogy minél hangosabban énekelnek, zeneileg annál szebb; azonban a lárma nem zene. A jó ének olyan, mint a madarak éneke - halk és dallamos.
Néhány gyülekezetünkben hallottam énekszámokat, melyek az Úr házának szolgálatára egyáltalán nem alkalmasak. A hosszan kitartott hangok, az operai ének sajátosságai nem tetszenek az angyaloknak. Csak az egyszerű, természetes hangon énekelt dicséretekben gyönyörködnek. Énekekben, melyeknek minden szavát világosan, dallamosan kiejtik, ezeket éneklik velünk együtt. A szívből felszálló, lélekkel és értelemmel telt refrént éneklik el velünk együtt. (1903, 91. kézirat)
Az ének, amely világos mondanivalójával sok szívből árad, Isten egyik eszköze a lélekmentés munkájában. Vezessük az egész szolgálatot ünnepélyesen és komolyan, mintha Mesterünk láthatóan is jelen volna. (Bizonyságtételek, 5. kötet, 493. oldal)
Boldog vagyok, hogy a zene tanítása is bekerült a healdsburgi iskola tanrendjébe. Az ének oktatása minden iskolában nagyon fontos. A hang kiművelésére sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk, mint általában tesszük. Tanulók, akik megtanulták a szép evangéliumi énekeket, jó szövegkiejtéssel, sok jót tehetnek, mint evangélisták. Sok alkalmuk nyílik, hogy Istentől nyert tehetségüket felhasználhassák, amennyiben dallamot és napfényt árasztanak a bűn, a bánat, a szenvedés által elsötétült, elhagyott helyeken; énekelhetnek azoknak, akik ritkán részesülnek az Ige szolgálatában.
Tanulók, menjetek el az utakra és a sövényekhez. Igyekezzetek megszólítani a módosabb osztály tagjait ugyanúgy, mint a szegényebb rétegbe tartozókat. Otthonukba belépve, ha van lehetőségetek tegyétek fel a kérdést:” Megörvendeztethetjük egy énekkel? ””Igazán nagy boldogságot jelentene számunkra ez a szolgálat”. És ahogy a zene hangjára az emberi szívek meglágyulnak, megnyílhat az út, hogy imában néhány szóval dicsőítsétek az Urat. Nem sokan fogják visszautasítani.
Az ilyen szolgálat igazi missziós munkának számít. Isten vágya, hogy mindannyian az ő szolgái legyünk és tanuljuk meg, hogy végezhetünk komoly missziós munkát. A másokért való igyekezetünkért az Úr áldása nem marad el, és megláthatjuk szabadítását. (Review and Herald, 1903. augusztus 27.)
Az emberi énekhang Istentől kapott tálentum, amelyet dicsőítésére kell felhasználni. Az igazság ellensége ezt a tehetséget a saját szolgálatában érvényesíti. S azt, ami Isten ajándéka, hogy a lelkek áldására szolgáljon, elferdíti, ellene fordítja és saját terveit építi. Az énektehetség áldás, ha az Úrnak szentelik, hogy ügyét szolgálja. (1893, 62. levél)
Válasszatok ki embereket, akik az összejöveteleken az énekszolgálatot vezetik. Ügyesen kezelt hangszerek kísérjék őket. Ne tiltsuk munkánkban a hangszerek használatát. Gondosan szervezzük meg az istentiszteletnek ezt a részét; énekünkben
Istent dicsőítjük. Ne mindig csak néhányan énekeljenek. Amilyen gyakran csak lehet, a gyülekezet egyesüljön az éneklésben. (Bizonyságtételek, 9. kötet, 144. oldal)
Ne csak néhányan énekeljenek. Minden jelenlévőt bíztatni kell, hogy vegyen részt az énekszolgálatban. (1902, 157. levél)
Érvényesüljön az énektehetség a műben. A hangszerek használata egyáltalán nem kifogásolható. Hajdan is használták őket a vallásos szolgálatban. Dicsérjék Istent az Őt imádók hárfával és cimbalommal; istentiszteleteinken adjunk helyet a zenének. Fokozza az érdeklődést. (1898, 132. levél)
Örvendek, hogy hallhatom az itt lévő hangszereket. Isten akarja, hogy hangszereink legyenek. Azt akarja, hogy dicsérjük Őt, szívvel-lélekkel és ajkunkkal, magasztaljuk nevét a világ előtt. (Review and Herald, 1905. június 15.)