Ünnepélyes kijelentést tettem az egyháznak, hogy a gyülekezeti listán szereplő húsz tag közül egy sincs felkészülve, hogy befejezze földi pályafutását, mintha - mint a közönséges bűnösök - valóban Isten és remény nélkül lennének a világban. - ChS 41 (1891).
Azok, akiknek alkalmuk volt hallani és elfogadni az igazságot, és egyesültek a H. N. Adventista Egyházzal, magukat Isten törvénytartó népének nevezvén, mégsem rendelkeznek több életerővel, és szentséggel, mint a névleges egyházak, Isten csapásában részesülnek éppúgy, mint azok az egyházak, amelyek szembehelyezkednek Isten törvényével. - 19MR 176 (1898).
Az egyházban szakadások lesznek. Két rész alakul ki. A gabona és a konkoly együtt nő az aratásra. - 2SM 114 (1896).
Rostarázás lesz. A polyvát idejében el kell választani a gabonától. A gonoszság megsokasul, amint a szeretet sokakban meghidegül. Ez az az idő, amikor az őszinték megerősödnek. - Letter 46, 1887.
Dátán és Abirám lázadásának története az idők végezetéig ismétlődik. Ki lesz az Úr oldalán? Ki lesz megtévesztve és ki áll a megtévesztők közé? - Letter 15, 1892.
Az Úr hamar eljön. Minden gyülekezetben megtisztító, rostáló folyamatnak kell lennie, mert vannak közöttünk gonosz emberek, akik nem szeretik az igazságot, és nem tisztelik Istent. - RH March 19, 1895.
A rostálás idejében vagyunk, abban az időben, amikor minden rostálandó meg lesz rostálva. Az Úr nem bocsát meg azoknak, akik tudják az igazságot, de nem szólják, és nem engedelmeskednek parancsolatainak. - 6T 332 (1900).
A jólét szaporítja a hitvallók tömegét. A nyomorúság kiírtja őket az egyházból. - 4T 89 (1876).
Nincs messze az az idő, amikor minden lélek próbára lesz téve. A fenevad bélyegét ránk akarják erőszakolni. Azok, akik lépésről lépésre engedtek a világi kívánságoknak és alkalmazkodtak a világi szokásokhoz, inkább engednek az erőnek, minthogy alávessék magukat a kicsúfolásnak, a sértésnek, a fenyegető bebörtönzésnek és a halálnak. Verseny van az Isten és az ember parancsolata között. Ebben az időben az egyházban az arany elválasztódik a salaktól. - 5T 81 (1882).
Az üldözés hiányában olyan emberek sodródtak közénk, akik józanoknak látszanak és kereszténységük megkérdőjelezhetetlen, de ha üldözés támad, kimaradnak közülünk. - Ev 360 (1890).
Ha Isten törvényét érvénytelenítik, az egyház tüzes próba által meg lesz rostálva, és a többség - mint ahogy azt most feltételezzük - hitelt ad a csábító lelkeknek és a gonosz tanainak. - 2SM 368 (1891).
Azt a munkát, amit az egyház nem végzett el a béke és a jólét idejében, borzalmas válságban, a legelriasztóbb és tiltott körülmények között kell elvégeznie. A figyelmeztetést, amelyet a világgal való egyezés elhallgattatott vagy visszatartott, a hit ellenségeinek leghevesebb ellenállása közben kell elvégeznie. És ez időben a felszínes, óvatos réteg, akiknek a befolyása állandóan visszatartotta a munka előrehaladását, megtagadja hitét. - 5T 463 (1885). (E. G. White itt nem különbözteti meg a teológiailag konzervatívokat az ő liberális ellenzőitől; őket úgy írja le, mint akik előtérbe helyezik a "világias alkalmazkodást". )
Ha Sátán látja, hogy az Úr megáldja népét, és előkészíti őket az ő csalásainak megértésére, mesteri hatalommal fog dolgozni; egyrészről fanatizmusba, másrészről rideg szertartásosságba viszi őket, hogy ő gyűjthesse be a lelkeket az aratáskor. - 2SM 19 (1890).
Azok, akik kiváltságot, lehetőséget és képességet kaptak az igazság tekintetében, de a munka ellen dolgoznak - amit Isten bevégez -, ki lesznek gyomlálva, mert Isten nem fogadja el azok szolgálatát, akiknek érdeke megosztott. - MS 64, (1898).
Amint a próba sűrűsödik körülöttünk, láthatóvá lesz sorainkban a különállás és az egység is. Néhányan, akik most készek felvenni a harci fegyvereket, az igazi veszély idején nyilvánvalóvá teszik, hogy nem építettek az erős sziklára. Nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Azok, akiknek nagy világosságuk és drága kiváltságuk volt, de nem tökéletesítették azokat valamilyen ürüggyel, kimaradnak közülünk. - 6T 400 (1900).
Kérdeztem a szemlélt rostálás jelentőségét, s azt hallottam, hogy azt a hű tanúbizonyságnak Laodiceának szóló határozott bizonysága idézte elő. Ez mély benyomást gyakorol majd annak szívére, aki elfogadja s arra indítja majd, hogy célját magasra tűzze ki, s a teljes igazságot hirdesse. Sokan képtelenek lesznek ezt a határozott bizonyságot elviselni. Ezek majd szembeszállnak vele, s ez idézi elő Isten népe között a rostálást. - 1T 181 (1857).
Lesznek közöttünk, akik Ákánhoz hasonlóan bűnbánatot tartanak, de már túl későn ahhoz, hogy megtartsák magukat... Ők nincsenek összhangban az igazsággal. Megvetik az őszinte bizonyságot, amely eléri a szívet, és szívesen elhallgattatnák azokat, akik a feddést szólják. - 3T 272 (1873).
Az Úr az elmúlt évek őszinte bizonyságainak megújítására hív fel. A lelki élet megújulására hív. Népének lelki erői sokáig merevek voltak, de a látszólagos halálból fel kell támadnia. Ima és a bűn megvallása által utat kell engednünk a Királynak. - 8T 297 (1904).
Napjainkban is vannak, és folyamatosan lesznek családok, akik egykor örültek az igazságban, de a rágalmak és a hamisságok miatt elvesztették hitüket, amit olyanokról mondtak nékik, akiket szerettek és akikkel kellemesen beszélgettek. Megnyitották szívüket a konkoly vetése előtt, a konkoly felnőtt a gabona között, megerősödött, a gabona termése kevesebb és kevesebb lett, és a drága igazság számukra elvesztette erejét. - TM 411 (1898).
Az ún. tudomány és vallás egymással szembe kerül, mert a véges ember nem fogja fel Isten hatalmát és nagyságát. A Szentírás eme szavait mondták nekem: "Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják" (ApCsel 20:30). Ez kétségtelenül látható lesz Isten népe között. - Ev 593 (1890).
Amikor a hamis tanok bevezetése által bekövetkezik a rostálás, a felszínes Biblia olvasók sehol sem vetettek horgonyt, olyanok lesznek, mint az állhatatlan homok. Bármilyen helyzetbe sodródjanak, keserű érzetük nem változik. - TM 112 (1897).
Nem nyervén el az igazság szeretetét, az ellenség csapdájába esnek; a hitető lelkekre és a gonosz tanokra figyelnek, és eltérnek az igazságtól. - 6T 401 (1900).
Az ellenség hamis tanokat fog hozni, olyant mint pl. nincs szentély. Ez egyike ama pontnak, amelyen eltávolodnak a hittől. - Ev 224 (1905).
Általános dolog: azok a h. n. adventisták, akik Sátán zászlaja alá állnak, először nem hisznek a figyelmeztetésben és a feddésben, amelyeket Isten Lelkének bizonyságtételei tartalmaznak. - 3SM 84 (1903).
Sátán utolsó csalása Isten lelke bizonyságtételének hatástalanná tétele lesz. "Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul" [Péld 29:18]. Sátán találékonyan fog dolgozni különböző utakon és különböző eszközökön keresztül, hogy Isten maradék népét az igaz bizonyságtételek iránti bizalmában összezavarja. - 1SM 48 (1890).
Az ellenség mesteri erőfeszítést tett, hogy népünk hitét a bizonyságtételekben megzavarja... Ez Sátán szándéka, és azok, akik előkészítették az utat a nép számára, hogy ne szenteljenek figyelmet Isten Lelke bizonyságtételeinek intelmeire és feddéseire, látni fogják, hogy mindenféle tévelynek áradata életre kel. - 3SM 83 (1890).
Sátánnak terve, hogy Isten népének hitét gyengítse a bizonyságtételekben. Ezt követi hitünk alapvető pontjaiban, pilléreiben, majd a Szentírásban való kételkedés, és ezután a lefelé menetelés a romlásba. Ha a bizonyságtételekben, amelyekben egykor hittek, kételkednek és feladják azokat, Sátán tudja, a megtévesztettek nem állnak meg ennél; megkettőzi erőfeszítéseit, amíg nyílt lázadásra indítja őket, amely gyógyíthatatlanná lesz, és pusztulásban végződik. - 4T 211.
Sok "csillag", akinek ragyogását megcsodáltuk, eltűnik a sötétben. - PK 119.
Férfiak, akiket Ő nagyon tisztelt, e földi történelem zárójeleneteiben példát vesznek a régi Izraelről... A Krisztus tanításaiban lefektetett elvektől való eltávolodás, az emberi elgondolások kimunkálása - felhasználva az Írásokat a cselekmény rossz irányának igazolására Lucifer gonosz működésével - megerősíti az embereket a félreértésben, s az igazság, amely őket meg kellene óvja a téves gyakorlattól, a lélekben léket kap és elfolyik, mint víz a lyukas edényből. - 13MR 379, 381 (1904).
Sokan megmutatják, nem egyek Krisztussal, nem haltak meg a világnak, hogy vele élhessenek; és gyakori lesz a felelős állásokat betöltő emberek hitehagyása. - RH Sept. 11, 1888.
A nagy vita [a vasárnap-törvények végrehajtása], amely oly közel van, kigyomlálja azokat, akiket nem Isten bízott meg, mert Ő tiszta, igaz, megszentelt papságot akar a késői esőre előkészíteni. - 3SM 385 (1886).
Sokan állnak majd a szószékeinken kezükben a hamis prófécia fáklyájával, amit sátán pokolik fáklyája gyújtott meg...
Néhányan, akik nem akarnak tovább a bárkában maradni, kimennek közülünk. De nem tudnak falat emelni az igazság megakadályozására; mert az fennmarad végig. - TM 409, 411 (1898).
Papok és orvosok eltávozhatnak a hittől, amint az Ige kinyilatkoztatja, hogy ezt megteszik; és az üzenet kinyilatkoztatása szerint - amit Isten adott szolgáinak - ezt meg is teszik. - 7MR 192 (1906).
Isten rostája száraz levélként fújja el a tömeget. - 4T 89 (1876).
A polyvát felhőként viszi el a szél még oly helyről is, ahol csak gazdag gabonamezőt láttunk. - 5T 81 (1882).
Isten népe hamarosan próbára lesz téve, és többsége - bár most valódinak és igaznak látszik - hamis fémnek bizonyul...
Amikor Krisztus vallását a többség lenézi, amikor törvényét a többség megveti, akkor buzgalmunk a legmelegebb, bátorságunk és határozottságunk a legrendíthetetlenebb legyen. Amikor a többség elpártol tőlünk, amikor kevés lesz a bajvívó, az igazság és a becsületesség védelmében állva, az Úr harcának megharcolása lesz a próbánk. Abban az időben mások hidegségéből meleget, gyávaságából bátorságot, árulásából hűséget kell gyűjtenünk. - 5T 136 (1882).
Úgy tűnik, mintha az egyház elesne, de nem esik el. Megmarad, de a bűnösök Sionból ki lesznek rostálva, a konkoly el lesz választva a drága búzától. Ez borzalmas megpróbáltatás, de meg kell történnie. - 2SM 380 (1886).
Amikor közeledik a vihar, sokan, akik hitet tettek a harmadik angyal üzenete mellett, de az igazság iránti engedelmesség híján nem szentelődtek meg, elhagyják helyüket és az ellenség soraiba lépnek. - NK 541.
Az Úr hűséges szolgái a rostálásban, a próba idejében láthatóvá lesznek. E drága lények, akik nem hajtottak térdet Baálnak, most rejtve vannak. Nékik nem volt ragyogó világosságuk, mely vakító fényben ragyogott volna rájuk. A nyers és nem vonzó külső alatt a valódi keresztény jellem tiszta fényessége rejtőzött. Ha a menny felé nézünk nappal. nem látjuk a csillagokat, pedig ott vannak az égboltra erősítve, de a szem nem érzékeli azokat. Éjjel látjuk eredeti fényüket. - 5T 80, 81 (1882).
Az üldözések alkalmával a tanúk dönthetnek Krisztus mellett vagy ellen. Azok, akik együttérzést mutatnak a gonoszul elítélt emberek iránt, akik nem keseredtek meg velük szemben, megmutatják krisztus iránti ragaszkodásukat. - ST Febr. 20, 1901.
Ha feltámad az ellenségeskedés; ha újra úr lesz a vakbuzgóság és a vallási türelmetlenség; ha lángra lobban az üldözés, a lágymelegek és a képmutatók meginognak, és feladják hitüket. De az igazi keresztény sziklaszilárdan megáll. Hite erősebb, reménysége fényesebb lesz, mint amilyen a jólét napjaiban volt. - NK 535, 536.
Néhányan ki lettek rostálva és elmaradtak az úton. A gondatlanok, a közömbösek, akik nem csatlakoztak azokhoz, akik a győzelmet és a megváltást nagyra becsülték, és kitartóan imádkoztak és küzdöttek érte, nem nyerik el azt, és a sötétségben lemaradnak. Helyüket azonnal mások foglalják el, akik megragadva az igazságot, sorainkba jönnek. - EW 271 (1858).
A megtört sorokat betöltik Krisztusnak oly képviselői, akik a tizenegyedik órában jöttek. Sokan vannak, akikkel Isten lelke küzd. Isten pusztító ítéletének ideje a kegyelem ideje azoknak, akiknek [most] nincs alkalmuk megismerni mi az igazság. Az Úr szelíden néz rájuk, a kegyelem szíve érinti őket, keze ki van nyújtva megőrzésükre: míg az ajtó be van zárva azok előtt, akik nem lépnek be a sorba. Nagy számban csatlakoznak olyanok, akik ezekben az utolsó napokban hallják először az igazságot. - Letter 103, 1903.
Az Úr seregéből zászló zászló után hullt a porba, század század után csatlakozott az ellenséghez; az ellenség soraiból törzs törzs után egyesült Isten törvénytartó népével. - 8T 41 (1904).