Mindenki számára rendkívül nagy jelentőségű időben élünk. Uralkodók és politikusok, bizalmi állásban levő és vezető helyet betöltő emberek, minden társadalmi osztályból való gondolkozó férfiak és nők figyelme a körülöttünk zajló eseményekre irányul. Figyelik a nemzetek egymás közti viszonyát. Észreveszik, hogy milyen feszültség uralkodik minden területen. Ráébrednek arra, hogy valami súlyos és döntő esemény van készülőben, hogy a világ rettenetes válság küszöbén áll. - PK 332.

A szárazföldi és vízi szerencsétlenségek, a társadalom megrendült állapota, a háborúk vészjelei rémítőek. Óriási méretű közelgő eseményeket vetítenek előre. A gonosz képviselői egyesítik és megszilárdítják erőiket. Megerősítik azt az utolsó nagy válságra. Világunkban hamarosan nagy változások történnek, s a végső események hirtelen következnek be. - 9T 11 (1909).

A nyomorúságos idő, mely a vég idejéig nő, közvetlen közel van. Nincs vesztegetni való időnk. A világot a háború szelleme hatja át. Dániel 11. fejezetének próféciái majdnem elérték végső teljesedésüket. - EH Nov. 24, 1904

A nyomorúságos idő - "amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni" [Dán 12:11] - mindjárt itt van, és olyanok vagyunk, mint az alvó szüzek. Fel kell ébrednünk, és Jézust kell kérnünk, helyezzen bennünket örökkévaló karjaiba és vigyen át az előttünk lévő küzdelem idején. - 3MR 305 (1906).

A világ egyre inkább féktelenné válik. A nemzetek között nemsokára nagy nyomorúság támad - nyomorúság, amely nem szűnik meg Jézus eljöveteléig. - RH Febr. 11, (1904).

Nagyon közel vagyunk a nyomorúságos időhöz és a zavar, amelyről nem is álmodtunk, előttünk van. - 9T 43 (1909).

A korszakok válságának küszöbén állunk. Isten ítéletei gyors egymásutánban fognak következni - tűz, árvíz, földrengés, háború és vérontás formájában. - PK 174.

Viharos idők előtt állunk, de a hitetlenség és bátortalanság egyetlen szavát se ejtsük ki. - ChS 136 (1905).

Isten mindig figyelmeztette az embereket az eljövendő ítéletre. Azok, akik bíztak Krisztusnak időben adott üzenetében, és hitük szerint cselekedtek életük folyamán, engedelmeskedve parancsolatainak, azok megmenekültek attól az ítélettől, amely az engedetleneket és a hitetleneket sújtotta. Istentől ezt az üzenetet kapta Noé: "Menj be te és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben" (1Móz 7:1).

Noé engedelmeskedett és Isten megmentette. Lóthoz Istennek az az üzenete érkezett: "Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e város" (1Móz 19:14). Lót a mennyei hírnökök vezetése alá helyezte magát, és Isten megőrizte őt. Így Krisztus tanítványai is megkapták a figyelmeztetést Jeruzsálem lerombolásáról. Azok, akik felfigyeltek az eljövendő pusztulás jeleire és elmenekültek a városból, elkerülték a megsemmisülést. Így Isten most minket is figyelmeztet Krisztus második eljövetelére, és arra a megsemmisítő pusztulásra, amely a világra sújt le. Azok, akik figyelembe veszik Isten intését, megmenekülnek. - JÉ 538.

Megváltónk, mielőtt keresztre feszítették, elmondta tanítványainak, hogy meg fogják ölni, de újra életre kel. Angyalok is jelen voltak e beszélgetésnél, hogy Jézus szavait bevéssék a tanítványok elméjébe és szívébe. De a tanítványok földi szabadságot, Róma igája alóli szabadulást vártak, és nem tudták elviselni azt a gondolatot, hogy az, akiben minden reményük összpontosult, megalázó halált szenvedjen. Nem lett

volna szabad elfelejteniük Jézus szavait, mégis elfelejtették. És amikor jött a próba, készületlenül találta őket. Jézus halála minden reményüket romba döntötte, mintha a Megváltó nem is figyelmeztette volna őket rá. A próféciák nekünk is éppoly világosan mutatják a jövőt, miként Krisztus szavai a tanítványoknak. Az Ige tisztán feltárja a kegyelemidő lezárulásához fűződő eseményeket, és azt, hogy miként kell a nyomorúság idejére felkészülnünk. De a tömegek nem értik ezeket a gondos igazságokat, mintha Isten ki sem nyilatkoztatta volna őket. - NK 528, 529.

Akkor láttam a harmadik angyalt [Jel 14:9-11]. Kísérő angyalom mondta: "Hatalmas a munkája, tiszteletet támaszt küldetése. Ő az az angyal, aki elválasztja a búzát a konkolytól és elpecsétel, és kévébe köti a gabonát a mennyei tárház számára. Ezek a dolgok lekötik teljes értelmét és figyelmét. "- EW 118 (1854).

Hatóságok elé kell állni Isten törvénye iránti hűségünkért. Hitünket meg kell indokolni. És a fiatalok megértik e dolgokat.

Ők ismerik azokat az eseményeket, amelyek bekövetkeznek a világ történelmének lezárása előtt. Ezek jólétünket érinti. A tanítók, a diákok egyre több figyelmet fordítanak ezekre. - 6T 128, 129 (1900).

Tanulmányoznunk kell a nagy útjelzőket, melyek megmutatják az időt, amelyben élünk. - 4MR 163 (1895).

Azok, akik Isten ellenőrzése alá helyezik magukat, hogy irányítsa és vezesse őket, észreveszik az általa rendelt események történéseinek biztos haladását. - 7T 14 (1902).

Látnunk kell a próféciák teljesedését a történelemben. Tanulmányoznunk kell a Gondviselés munkáját a reformáció nagy mozgalmaiban, és meg kell értenünk az események előre haladását a nemzetek elrendezésében a nagy küzdelem végső harcára. - 8T 307 (1904).

Isten Igéjének sokkal szorgalmasabb tanulmányozása szükséges; különösen a Dániel és a Jelenések könyvére kell olyan figyelmet fordítanunk, mint soha azelőtt... Dániel Istentől kapott világossága különösen az utolsó napokra adatott. - TM 112, 113 (1896).

Olvassuk és tanulmányozzuk Dániel könyve 12. fejezetét. Ezt a figyelmeztetést a vég ideje előtt meg kell értenünk. - 15RM 228 (1903).

Az újtestamentomi iratok utolsó könyve tele van igazságokkal, csak meg kell értenünk őket. - KP 86.

A Jelenések könyvének nem teljesedett jövendölései hamarosan teljesednek. E próféciákat Isten népének most szorgalmasan kell tanulmányoznia, és világosan kell értenie. Ez nem titkolja el az igazságot; világosan előre figyelmeztet, megmondva mi történik a jövőben. - 1NL 96 (1903).

A Jelenések könyve sorrendben adott ünnepélyes üzenetei, Isten népe elméjében az első helyet foglalják el. - 8T 302 (1904).

Sokan nem értik az e napokra vonatkoztatott próféciákat, ezért fel kell őket világosítani. A lelkészeknek és a tagoknak egyaránt kötelességük, hogy a trombitának határozott hangot adjanak. - Ev 194, 195 (1875).

A lelkészek emeljék fel szavukat és szólják az üzenetet, mely ez idő számára a jelenvaló igazság. Mutassuk meg az embereknek, hogy hol tartunk a prófétikus történelemben. - 5T 716 (1889).

Isten kijelölt egy napot a világtörténelem befejezésére: "És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég". A prófécia majdnem teljesedett.

Többet, sokkal többet kell beszélni erről a roppant fontos témáról. Közel a nap, amikor a lelkek sorsa örökre eldől... Sokat kell fáradozni, hogy e témát az emberek elé tárjuk. Az ünnepélyes tényt, hogy az Úr napja hirtelen és váratlanul jön, nemcsak a világ népe elé kell tárni, hanem saját egyházunk elé is. A prófécia tiszteletteljes figyelmeztetése minden léleknek szól. Senki se érezze, hogy a meglepetés veszélyétől biztonságban van. Senkinek semmiféle prófécia magyarázata ne raboljon meg az események ismeretétől, melyek megmutatják, hogy e nagy esemény közel van. - FE 335, 336 (1896).

Képtelenek vagyunk most pontosan leírni azokat az eseményeket, melyeknek a jövőben meg kell történniük, de jól tudjuk, hogy ez az az idő, amikor vigyáznunk és imádkoznunk kell, mert az Úr nagy napja közel van. - 2SM 35 (1901).

Pontosan a fenevad jegye az, amit hirdetni kell. E témát illetően nem értünk és nem fogunk érteni mindent a tekercs felnyitásáig. - 6T 17 (1900).

Sokan elfordulnak a jelen kötelességétől, vigaszától, áldásától, és előre aggodalmaskodnak az eljövendő válság miatt. Ez aggodalom idejét előre hozva nem nyerünk kegyelmet. - 3SM 383, 384 (1884).

A nyomorúság ideje eljön Isten népére, de nekünk nem kell ezt állandóan a nép elé tárni és őket ijesztgetni, hogy az előttünk van. Ez lesz a rosta Isten népe között, de ez nem az a jelenvaló igazság, melyet a gyülekezet elé kell tárni. - 1SM 180 (1890).