Súlyos és komoly dolog idegen országokba küldendő misszionáriusokat választani. Akiket Isten választ e munkára sziklaszilárdan elvhű embereknek kell lenniük. Olyanoknak, akik megüresítették énjüket, akik bizonyságát adják annak, hogy Krisztus igáját viselik és szívükben van az Ő szelídsége és alázatossága.

A legjobb képességűekre van szükség olyan területeken, mint Afrika vagy Ausztrália. Krisztusban és Ő általa kell munkálkodnunk és egyes helyeken a romlott egyházak jóváhagyásával, bár olyan helyeken nem tarthatjuk tiszteletben kéréseiket, ahol az egyházat az állam tartja kézben.

Bölcsességgel kell képviselnünk az igazságot. Szelíd szóval kell szólnunk, mert ha nem így tesszük, akkor nem jutunk el azokhoz, akik segítségre szorulnak. Angyalok bölcsességében kell emberi eszközöknek részesülni, máskülönben bezárul az ajtó azon üzenet előtt, amire az embereknek szükségük van. „Legyetek okosak mint a kígyók és szelídek, mint a galambok.”...

Isten igéjét nemcsak hirdetni, hanem élni is szükséges. Az e világban végzendő keresztényi munka minden mozzanatába bele kell szőni. Nem uralkodhat azokban énjük, akiket Isten munkájának végzésére jelölt ki. Engedjék be Jézust. Nyissátok meg a szív ajtaját a mennyei vendégnek. Amikor azok, akik szolgálat által Isten közelébe jutnak, megszentelt, megtisztult emberekké válnak, egyre közelebb és közelebb jutnak az isteni jósághoz, akkor hangot adhatnak az Istentől kapott megbízatásuknak és tisztességet nyernek...

Isten terve, hogy az emberek folyamatosan érezzék az erős, felülről való erkölcsi vonzást. Ha az afrikai munkások gondoltak volna erre, nagyszerű munkát végeztek volna istenfélő, önzetlen magatartásukkal. Késztetést kaptak volna az Afrikában élők arra, hogy Isten szolgálatára használják testi, lelki képességüket. A munka tovább haladt volna holland és más nyelveken. Mindenhol terjedtek és eljutottak volna az igazság írásai. Miniszterek és uralkodók tértek volna meg az igazsághoz...Akik a dél-afrikai területen dolgoznak, meg kell hogy értsék e helyzet vonatkozásait. Afrikai testvéreikkel való kapcsolatuk [ELLEN WHITE ITT  AZ AMERIKÁBA KÜLDÖTT KORAI MISSZIONÁRIUSOK, VALAMINT AZ AFRIKÁBAN LAKÓ HOLLANDOK ÉS ANGOLOK KÖZÖTTI KAPCSOLATRÓL BESZÉL. – A. L. WHITE.] kölcsönös. Vannak talentumokkal megáldott emberek Afrikában és ha az Amerikából jött munkások tudnák, hogyan ... ismerjék el afrikai testvéreik képességeit és talentumait, sokkal több jó születne. Akik szeretik Istent és szavát zárják szorosabbra soraikat. Dolgozzanak együtt és használják különféle talentumaikat...

Az Afrikában élő, jóképességűeknek egyesülniük kellett volna amerikai testvéreikkel. Ha az amerikai testvérek összekapcsolódtak volna az afrikai hívőkkel, öröménekre fakadtak volna a mennyei angyalok és ezen emberi kapcsolatot úgy ismerték volna el, mint Istentől való szövetséget. Ha a mennyei világot takaró fátylat fel lehetne lebbenteni, láthatnánk, hogy az angyalok mindnyájan készen állnak az emberi értelemmel való együttműködésre a munka előbbre vitele céljából. – 187 sz. levél, 1899.

Biztonságosabb otthon tanítani diákokat, mint Amerikába küldeni őket, hogy képesítést szerezzenek. Ennek oka, hogy sok olyan dolgot hallanának és látnának, ami nem tenne nekik jót, és ezeket a saját országukban elkerülhetik. Amerikából Afrikába túl sok módszer, szokás és divat jutott el, amelynek eredménye nem mondható kedvezőnek. Az ifjúság tanítása céljából a legjobb tanítókat kellene Amerikából külföldi országokba küldeni. – 188-ik levél, 1899.

(A Wessels család egyik tagjának írt levelből) Szívünkben elmondott imánknak így kellene hangzani: „Oh Urunk, tiéd az igazság, mi pedig, akik elhagytuk tanácsodat, miénk orcánk pirulása.” Milyen választ mondhatunk neked? És hogyan lehetünk előtted igazak? Visszatérünk hozzád, mivel kezedet kinyújtottad, hogy megsegítsd a bűnbánót, azokat, akik teljes szívvel keresnek téged. Kegyelmességed szerint hallgasd meg az ő kiáltásukat.

Szegényen, tehetetlenül és ínséget szendvedve jövünk hozzád és nem a mi igazságunk miatt, hanem a te igazságodért, oh, Uram. Esdve kérünk, ne küldj el bennünket üres kézzel. Lelkünk, testünk a te tulajdonod. Áron vettél meg bennünket. Nem azért, mert méltók vagyunk, hanem a Te Fiad kedvéért, kérünk, erősíts meg bennünket, hogy felvehessük a Te igazságod öltözetét.

Kegyelmes és irgalmas vagy. „Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?! Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!” (Zsolt 130:3-4) „Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot” (Zsolt 36:10).

Dicsér téged, Uram minden teremtményed és áldanak téged a te kegyeltjeid. (Zsolt 145:10)  Imádjon téged minden teremtményed. Bárcsak egyesülne néped a Te akaratod cselekvésére és keresnének Téged teljes szívükből. Adj dicsőséget a Te népednek. Illesse dicséret azokat, akik félik a Te neved és tisztesség azoknak, akik keresnek Téged. Elégítsd meg azokat, akik éhezik a Te igazságodat. Vidámítsd meg a Te országodat és a Te városodat. „Uralkodik  az Úr örökké, a mi Istenünk, Oh Sion, minden nemzedéken át. „Magasztaltassék fel a te szolgádnak, Dávidnak szarva és Jessze fiának fénye ragyogjon a Te népedre.” – 196-os levél, 1903.